Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-04-05 / 14. szám

1 PÁPA és VIDÉKE 1908. áprili s 5. főbe? Mikor éjjel nem világit, nappal meg amúgy is — világos van! És aztán igazán elhiszi Szerkesztő ur, hogy nappal világos van ? Ne líigyje. Iceakn van! De milyen sötét iccaka! Mert ha volna egy kis világosság az agyvelőkben, a^kornem tódulnának annyian a — csodarabbihoz. Ugy hallom, hogy egyik hitsorsosának azt jöven­dölte, hogy negyven napon belül meghal s ezóta a boldogtalant állandóan a guta kerül­geti. Azt. olvastam ÍJ. lapjának mult . számá­ban, hogy ezt a csodarabbit, csodálatosképen kicsodásitolták a városból. Es dacára minden dacárandónak, mégis tovább csodáskodik. Nem tartja csodálatra méltónak, hogy csodá­latosképen mégis ő csodásitja be a csodála­tos pápaiakat? Tud a Szerkesztő ur olyan paragrafusról, amelyik megengedi ezt a cso­dálatos csodáskodást ? Én nem ismerek olyant. Te sem ismersz. Ö sem ismer. Szerkesztő ur , sem ismer. Hát akkor mit csodásitja magát a rendőrkapitány ur, hogy ki nem csodásitja ezt az elcsodásodott. csodarabbit? . . . Hogy is mondja Nick Karter? A nagy, az utolérhetetlen, a csudálatos »világdetektiv, : »Az ostobaság is az Isten adománya, csak nem szabad vele — visszaélni!« Hát, ha a közönségnek nincs meg a magához való — pardon, majdnem gorombáskodni kezdtem — azt akarom csak mondani, hogy -ha a közön­ség körében »iccaka van«, legyen akapit.ány­nak annyi kurázsija, hogy vége legyen ennek az — iccakával való visszaélésnek!— Mind­est csak agy mondottuk, ha a csodarabbi tényleg jósol is, amint mindenfelé beszélik. Ha azonban csak mint törpe mutogatja ma­gát, ám teljék benne kedve. Akkor nem szól­tam semmit. Pont. Well! Beszéljünk másról. Szerkesztő ur is látta bizonyosan azokat a hatöles hirdeté­seket a könyvkereskedések kirakataiban. Hol piros, szinüek, hol sárgák, hol feketék, de a tartalmuk mindig egyformán zöld. A nemi kérdés izgató problémáját feszegeti vala­mennyi több-kevesebb szerencsével, Haladunk. Csak az a kérdés hová? Lischnen-szku Mári kisasszony, aki üres óráiban tanítónő,, azt ajánlotta ezélőtt egy évvel a budapesti femi­nista hölgyek zajos tapsvihara között, hogy a gyermekek előtt nem szabad elhallgatni semmit. Már az elemi iskola IV. osztályában tárgyalni kell, miként fejlődik, táplálkozik a gyermek az anyaméhben. Az anyaméh le­hántott külső falain keresztül látják a gyer­mekek az alvó magzatot ... Ez aztán ha­ladás! Terringettét, de jól föstenek ezek a felvilágosodott hölgyek, amikor rájuk jön az őszinteségi roham. Kacagni kellene rajta, ha nem volna olyan szégyenletes, olyan utálatos! K. Szerkesztő ur bizonyára ismeri Odysseus történetét. Én is hallottam róla valamikor, de már meglehetősen elfelejtettem. Ne csodálkozzék rajta: »öreg legény vagyok má' ( én« s az öreg ember azt is elfelejti, amit — nem hallott; hogyne felejtené el azt, amit hallott? De arra emlékszem, hogy ennek az Odysseusriak az emberei egy izben talál­koztak Cyrcevel, a bűbájos asszonnyal. Szép yolt ez az asszony. Nagyon szép. Csillogó szeme égő tüzének senki 'sem tudott ellen­állni. S mikor biborajkán varázsos mosoly­lyal megkínálta serlegével a boldogtalan ha­jósokai — hogyne ittak volna abból a ser­legből — illák, mohón, szenvedélyesen és — sertésekké változtak. így vagyunk a nemi felvilágosítással is. Addig nyitogatjuk az iljuság szemét a szín­padon, az életben és az irodalomban, mig a röfögés, meg nem üti a fülünket. Mert ha igy halad tovább a »felvilágosodás«, nem adok tiz évet, esupa röfögő disznóval lesz tele az utca. S hiába vigasztalódik a szerkesztő ur avval, hogy akkor leszáll a disznóhús ára, mert az ilyen disznók busa, magyarán meg­mondva a kutyának sem kell. De most már nem csudásitoní magam tovább, k. Szerkesztő ur. Volna ugyan még valami mondani valóm, de máskor is jesz nap. Még megérném, hogy ugy gyönyörköd­nének a szellemi sziporkáimban, hogy ásíta­nának, de csak »titokban.« Ezt pedig k. Szerkesztő ur sem,akarja. Nem akarhatja, Na ja, »mert van szive! ­God báj! Tisztelettel üdvözli: m-pitff­U. i. Ismételten is bocsánatot kell kér­nem Bekény Méla úrtól, hogy belekontárkodó tain az ő birodalmúba. HÍREK. Népdalok. Szivem szerelmétől . . . i. SziVem szerelmétől Uis lev>el?t kaptam Reszkető kezemmel hányszor megforgattam, Hányszor megfogadtam. És addig oKastam,, addig-addig néztem, A könnyem kicsordult a ieVélre épen, A ledéire épen. II. Amint mentem Vasárnap a templnmba, Barna legény a Virágom ellopta, Belenézett szép szeméVel szemembe, Rem is láttam, hogy a rózsát elVette. Van kertemben tizenhárom rózsafa, Tizszerannyi a Virága, bimbaja, De sziVet csak egyet adott az Isten S ezt az egyet a legénynél feledtem. — kis — A pápai Kath. Kör ma délután 6 órakor tartja utolsó felolvasó-estélyót a következő műsorral; 1 A Kath Kör dalárdájának jel igéje Szentgyörgyitől. Előadja a Kath. Kör dalárdája. (A Kath. Kör most szervezett és állandó dalárdá­jának első fellépése). 2. Bölesődal-ke­ringő. Wagnertől. Előadja az áll tanító­képző II. éves növ.-nek zenekara. B. Római emlékek.. Irta és felolvassa: Jándi Bernardin. 4. Magyarok Nagy­asszonya. Szentgyörgyitől Előadja a Kath Kör dalárdája 5 Bús induló; előadja a tanítóképző int II. éves nö­vendékeinek zenekara Áthelyezés. A megyéspüspök ur Torma József ideiglenes nyárádi adminisztrátort Vár­palotára rendelte segédlelkészül; a nyárádi plébánia vezetésével pedig id. Antal Lajos várpalotai segédlelkészt bizta meg. Tanítói eskütétel. Migály Mariska, a kath. elemi leáuyisk. nemrégiben megválasz­tott. tanítónője vasárnap a 9 órai nagymise alatt tette le, már mint püspökileg megerő­sített, tanítónő, hivatalos esküjét. — Ilyenfor­mán tehát a megválasztása elleu beadott felebbezésnek a püspök ur helyt nem adott. Szolgabiróválasztás. A legközlebbi szolgabiróivalasztásokra már megindult a mozgalom és korteskedés. Értesülésünk sze­rint a már működő tisztviselőkön kívül 5—6 pályázó is lesz. Iskolalátogatók A vallásügyi miniszter az 1907—8-ik év hátralevő részére kinevezte iskolalátogatókul a többek közt Dr. Anted Gézö theol. tanárt a debreceni ref. tanitó- és tanilónőképzőkhöz és Ur. Burány Gergely csornai prépostot a budapesti II. és IV. ker. főgimnáziumhoz. Felvétel a patronageban. A Nővédő Egyesület mult vasárnapon tartott felvételi ünnepélyt. 1). u. 4 órakor az irg. nővérek kápolnájában folyt le a kedves ünnepély. Az érmecskék megáldása után Kobera Károlyné urasiszoiiy, a patronage nagy érdemű elnök­nője diszitette fel az uj védetteket az érmecs­kékkel. Jándi Bernardin pedig az érem kék­fehér szalagjának a szivekben kifejezett je­lentőségét, az állhatatos engedelmességet és a lelki tisztaságot elérendő ideálként állította az uj védettek ele. A képezdész növendékek szép éneke zárta be az ünnepélyt. A magyar cimer és a Himnusz szö­vege az iskolákban. Apponyi Albert gróf a hazaszeretet ébrentartására és a nemzeti egységhez való ragaszkodás megszilárdítására elrendelte, hogy az összes elemi népiskolák­ban a magyar cimer alatt a Himnusz szövege annak.hangjegyeivel együtt kifüggesztessék. Kegyes adomány. Csóthi Géza ország­gyűlési képviselő, csóthi esperesplébános ezer koronát adományozott a községben épülő róm. kath. elemi népiskolára, melyet hivei nagy áldozat árán épittetnek. Lukács D ezső kömives-mester és épitési-vállalkozó Papa, Laki-uica 35. sk. Vállalkozik mindennemű kőmives­munkálatokra, építkezésekre. Felvilágosításokkal, tervezetekkel, költségvetéssel szívesen szolg-ál. A a építtető köaönség pártfogását kéri.

Next

/
Thumbnails
Contents