Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-29 / 13. szám

4. PÁPA és VIDÉKE 1908. április 84. ják a kórusokat és ezzel ugy, a hogy, le­számoltak a partiturával. Egészen másként áll azonban a dolog, ha kiséret nélkül kell valamit produkálni. Ott aztán pl. altnak nem szabad hiányoznia, mert akkor a hangzatok hiányosak s igy élvezhetlenek. A nők éneke meg egyáltalán ritkán sikerül. Hamis hang van a kórusukban. A karmester bizonyára is­meri is a birtokosát, —• jó volna, ha ő„ in­tené le a részvételtől. Gondot, nagyobb gondot kell fordítani az összhangolásra. Történjék ez a karmester jelenlétében, a közönség szívesen elvár né­hány percig, mig az ellenőrzés alatti hango­lás végbemegy, és csak aztán kezdődjék meg a zenélés. Végül pedig az általánosságból azt, hogy — hideg a színház. Még ha igaz is, mit va­laki bizonyítani is akart, hogy naponta 12 korona értékű tüzelőanyag fogy el, akkor is oda lyukad ki a dolog, hogy — hideg a szín­ház. Inkább fogyjon kevesebb anyag és le­gyen melegebb a nézőtér levegője. (A kulisszák mögötti hőfokot nem ismerem.) Hétfőp és kedden a Varázskeringő ope­rett, szerdán délután Gül Baba, este Éjjel az az erdőn, népszínmű, csütörtökön Meg­váltás színmű, pénteken Cigánybáró operett került előadásra. Bemutató előadásul hétfőn, azután rá kedden és szombaton, tehát egy héten mind­járt háromszor a Var ázskeringőt adták, Strausz' ama neves operettjét, melyről az volt az általános vélemény és a melyről »az hírlik« meg »azt súgják.« hogy el fogja va­rázsolni a közönséget. Az első este tele volt a színház, a másodikon már kevés közön­ség volt, ez egy. A közönség egy része, a fi­atal leányok és hozzátartozóik előadás köz­ben távoztak el az kettő. Nem bűvölt meg senkit, ez három. Hanem igenis megbotrán­koztatott jobb érzésű férfiakat is, nem is számítva azt, hogy a kórus, meg a zenekar a fennebb emiitett okok miatt a darab zenei szépségeit is nagyrészt elrontotta. Ha ezután sem fog különben menni, akkor bátran le le­het venni a műsorról, — egy csepp kár se lesz érte. Hogy mégis megemlékezzünk azok­ról, kik igyekeztek valami szépet nyújtani, hát Kormos Ilonkán kivül Solti Vilmát, az uj (Pápán nem egészen uj) koloratur énekes­nőt emeljük ki a női, Szalkcii igazgatót és Gyárfás Ödönt a férfi szereplők közül, kik mellé mint régi jó erőket, oda soroljuk Szatrnárynét, Tömbömét és Báthory Bélát. Szerdán délután a Gül Baba operettet élvezte a a nagyrészt gyermekekből álló hall­gatóság. Leilát Solti, Gábor diákot Rátlionyi adta. A címszerepet Gyár-fásnak osztották ki. Az előadás nem volt éppen rossz, de amolyan délutániasan folyt le. Este Éjjel az Erdőn, Bákosi Jenő nép­színműve nyitotta meg a bérletelőadások so­rát. E„ este is sok hely üresen maradt,, pe­dig hát elég jó előadás volt. Hidy és Kor­mos egy estén, ha szerepel, (ezt még tavai­ról tudjuk) mindig nagyot szokott jelenteni. A nézőtér közönsége ilyenkor két pártra szakad és egymást túllicitálni igyekszik a tapsolásban. Hidy Béla, noha igen sok tap­sot kapott, nem igen látszott hálásnak, mert csak oly hanyagul (lezseren!) kedvtelenül ját­szott, mint a múlt idényben egy párszor. Különösen a Máriakép előtt volt ez az élet­telenséf; bántó, mert még az egyebekben él­vezhető hangját, a duettben az altot is le­hangolta. Kormos ellenben frissen, kedvesen játszott. Szatmári Lajoson kivül Kovácsot és Medgyaszayt, továbbá Déryt, a nők so­rából pedig Tömbömét kell kiemelnünk, mint a kiknek fontosabb szerep jutott és azt elég jól adták. Csütörtökön a Megváltás került szinre. Dr. Szalay Mihály drámája ez, mely^ujdon­ság ciinén is több közönséget érdemelt volna, mint a mennyit vonzott. Bennünket eddig nem a Varázskeringő, hanem igenis a Meg­váltás varázsolt el. Igazán szép, megható szinmű, melyet, ha mégegyszer szinre kerül, nem tudunk eléggé a közönségnek pártfogá­sába ajánlani. A vallási kegyeletet, noha tisz­tán vallási kérdések körül forog a tartalma, legkevésbbé sem sérti és határozottan kielé­gítő hatással van azokra is, kik gyanakodva, szinte félve várták a (örténendőket. Termé-' szetesen Holécy Ilonának, a szimpatikus drámai hősnőnek jutott osztálvrészől, hogy fényes tehetségét ragyogtathassa, babérait pedig ujabbal gyarapithassa. Erdős Mária szerepében egy munkásnőt kreált és annak lelki állapotát, hányt-vetett életének minden mozzanatát oly. híven, élethűen és meggyő­zően tárta elénk, hogy eddigi sikereit is fe­lülmulta. Méltó partnere volt Kovács Lajos, a derék jellemszinész. Kitűnő erő a társulat­ban, hatalmas oszlopa a drámai személyzet­nek, kit eddig is és valószínűleg ezután is csak dicsérni tudunk. Keresztes apátplébá­nost, bár nem szeretünk ilyen szerepet a színpadon, nagyon jól adta a nélkül, hogy a legcsekélyebb módon is sér­tette volna a katholikus hallgatót. Csendes Alice is kifogástalanul" állotta meg helyét, s különösen Tomborné és Szatmáryné emel­kedtek ki jól kidolgozott alakításaikkal a többiek közül. A kis Bokody M. szn.tén igen kedves volt. Bérczy titkár mint levélhordó szerepelt s néhány helyi viccel igyekezett ko­moly szerepéből komikust csinálni. Pénteken a cigánybárót adták. Tavai is megütközéssel konstatáltuk, most újra kénytelenek vagyunk szóvá tenni, hogy a színészek folyton diskurálgatnak a színpadon s igy zavarják az előadást. Ez ter­mészetesen bántja a közönséget s az igaz­gató magára vessen, ha a tavaszi szezon nem végződik valami fényes eredménnyel. HÍREK. A kath. kör vasárnapi felölvasó-estélye iránt óriási érdeklődés mutatkozott. S a kö­zönség nem is csalódott várakozásában, mert páratlanul szép műélvezetben volt része. Wajdits Ilus gyönyörű, mesteri szavalata nem egy hallgatónak lopot könnyet a sze­mébe. Rátkay »Szegény özvegy «-ét szavalta oly kedves közvetlenséggel és az érzelmek oly igaz bensőségévpl, hogy a hálás közön­ség nem győzött eleget tapsolni, éljenezni. Jeszenszky Antal most lépett fel először s egy csapásra meghódította a hallgatóságot. Kezében sírt, zokogott a hegedű, ujjai bá­mulatos ügyességgel siklottak végig a húro­kon. Mindenki érezte, hogy igazi művész játszik, a ki biztos a maga dolgában s ját­szi könnyűséggel oldja meg a legnehezebb föladatokat. Valóságos tapsorkán zúgott fel, mikor az utolsó akkordok elhangzottak s addig nem is lett csend, mig Jeszenszky ki­tűnő partnerével. Szentgyörgyi Sándorral meg nem toldotta a műsort egy kesergő­vel. Nagy érdeklődéssel halllgatta a közönség dr. Színek Izidornak, a celldömölkiek nép­szerű, tudós plébánosának tartalmas előadá­sát a társadalom pszichikai föladatairól. Be­szédje tele volt találó képekkel, frappáns fordulatokkal; tudományos színvonalon állt, mégis vonzó, népszerű, könnyen megérthető maradt mindvégig. A tudós előadót, ki be­szédébe belevitte egész szeretetreméltó egyé­niségét, zajosan megéljenezte a közönség. Kertész Gizellát nem kell külön megdicsér­nünk. Művészi játékát már mindenki ismeri. Liszt egyik gyönyörű Rhapsodiáját adta elő a tőle megszokott zsenialitással. Személyi hir. Aníai Gábor ev. ref. szuperintendens kedden és szerdán egyh. ügyekben városunkban tartózkodott. Jándi Bernandin és Faragó János gimn. igazgatók csütörtökön és pénteken részt vettek a győri tankerület igazgatói értekezletén. Laszberg Rudolf gróf, aki Győr vár­megyének és Győr városának hosszú időn át volt főispánja, kedden meghalt Budapesten. Valamikor igen népszerű ember volt a sze­gény, de szeretetreméltó főispán. De a nem­zeti ellenállás korában szomorú szerepet vál­lalt magára. Csendben, elfeledve halt meg Budapesten, honnan Győrbe szállították s a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Uj postafönök. A pápai kir. posta és távírda főnökévé, mint őszinte örömmel ér­tesülünk, Mayer István posta- és táviró-főtiszt van kiszemelve, kinek kineveztetését hama­rosan közli a hivatalos lap. A pápai Ipartestület évi beszámolóját köszönettel megkaptuk. Helyszűke miatt la­punk legközelekbi számában ismertetjük. Vásár. F. hó 31-én országos vásár, ápr. 1-én sertés- és kirakodó-vásár lesz váro­sunkban. Lukács D ezső kömives-mester és épitési-vállalkozó Papa, Laki-utca 35. V állalkozik mindennemű kőmives­munkálatokra, építkezésekre. Fel világosit ásókkal, tervezetekkel, költség-vetéssel szívesen szolgál. A a építtető köaönség pártfogását kéri.

Next

/
Thumbnails
Contents