Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-29 / 13. szám

4. PÁPA és VIDÉKE 1908. április 84. ják a kórusokat és ezzel ugy, a hogy, leszámoltak a partiturával. Egészen másként áll azonban a dolog, ha kiséret nélkül kell valamit produkálni. Ott aztán pl. altnak nem szabad hiányoznia, mert akkor a hangzatok hiányosak s igy élvezhetlenek. A nők éneke meg egyáltalán ritkán sikerül. Hamis hang van a kórusukban. A karmester bizonyára ismeri is a birtokosát, —• jó volna, ha ő„ intené le a részvételtől. Gondot, nagyobb gondot kell fordítani az összhangolásra. Történjék ez a karmester jelenlétében, a közönség szívesen elvár néhány percig, mig az ellenőrzés alatti hangolás végbemegy, és csak aztán kezdődjék meg a zenélés. Végül pedig az általánosságból azt, hogy — hideg a színház. Még ha igaz is, mit valaki bizonyítani is akart, hogy naponta 12 korona értékű tüzelőanyag fogy el, akkor is oda lyukad ki a dolog, hogy — hideg a színház. Inkább fogyjon kevesebb anyag és legyen melegebb a nézőtér levegője. (A kulisszák mögötti hőfokot nem ismerem.) Hétfőp és kedden a Varázskeringő operett, szerdán délután Gül Baba, este Éjjel az az erdőn, népszínmű, csütörtökön Megváltás színmű, pénteken Cigánybáró operett került előadásra. Bemutató előadásul hétfőn, azután rá kedden és szombaton, tehát egy héten mindjárt háromszor a Var ázskeringőt adták, Strausz' ama neves operettjét, melyről az volt az általános vélemény és a melyről »az hírlik« meg »azt súgják.« hogy el fogja varázsolni a közönséget. Az első este tele volt a színház, a másodikon már kevés közönség volt, ez egy. A közönség egy része, a fiatal leányok és hozzátartozóik előadás közben távoztak el az kettő. Nem bűvölt meg senkit, ez három. Hanem igenis megbotránkoztatott jobb érzésű férfiakat is, nem is számítva azt, hogy a kórus, meg a zenekar a fennebb emiitett okok miatt a darab zenei szépségeit is nagyrészt elrontotta. Ha ezután sem fog különben menni, akkor bátran le lehet venni a műsorról, — egy csepp kár se lesz érte. Hogy mégis megemlékezzünk azokról, kik igyekeztek valami szépet nyújtani, hát Kormos Ilonkán kivül Solti Vilmát, az uj (Pápán nem egészen uj) koloratur énekesnőt emeljük ki a női, Szalkcii igazgatót és Gyárfás Ödönt a férfi szereplők közül, kik mellé mint régi jó erőket, oda soroljuk Szatrnárynét, Tömbömét és Báthory Bélát. Szerdán délután a Gül Baba operettet élvezte a a nagyrészt gyermekekből álló hallgatóság. Leilát Solti, Gábor diákot Rátlionyi adta. A címszerepet Gyár-fásnak osztották ki. Az előadás nem volt éppen rossz, de amolyan délutániasan folyt le. Este Éjjel az Erdőn, Bákosi Jenő népszínműve nyitotta meg a bérletelőadások sorát. E„ este is sok hely üresen maradt,, pedig hát elég jó előadás volt. Hidy és Kormos egy estén, ha szerepel, (ezt még tavairól tudjuk) mindig nagyot szokott jelenteni. A nézőtér közönsége ilyenkor két pártra szakad és egymást túllicitálni igyekszik a tapsolásban. Hidy Béla, noha igen sok tapsot kapott, nem igen látszott hálásnak, mert csak oly hanyagul (lezseren!) kedvtelenül játszott, mint a múlt idényben egy párszor. Különösen a Máriakép előtt volt ez az élettelenséf; bántó, mert még az egyebekben élvezhető hangját, a duettben az altot is lehangolta. Kormos ellenben frissen, kedvesen játszott. Szatmári Lajoson kivül Kovácsot és Medgyaszayt, továbbá Déryt, a nők sorából pedig Tömbömét kell kiemelnünk, mint a kiknek fontosabb szerep jutott és azt elég jól adták. Csütörtökön a Megváltás került szinre. Dr. Szalay Mihály drámája ez, mely^ujdonság ciinén is több közönséget érdemelt volna, mint a mennyit vonzott. Bennünket eddig nem a Varázskeringő, hanem igenis a Megváltás varázsolt el. Igazán szép, megható szinmű, melyet, ha mégegyszer szinre kerül, nem tudunk eléggé a közönségnek pártfogásába ajánlani. A vallási kegyeletet, noha tisztán vallási kérdések körül forog a tartalma, legkevésbbé sem sérti és határozottan kielégítő hatással van azokra is, kik gyanakodva, szinte félve várták a (örténendőket. Termé-' szetesen Holécy Ilonának, a szimpatikus drámai hősnőnek jutott osztálvrészől, hogy fényes tehetségét ragyogtathassa, babérait pedig ujabbal gyarapithassa. Erdős Mária szerepében egy munkásnőt kreált és annak lelki állapotát, hányt-vetett életének minden mozzanatát oly. híven, élethűen és meggyőzően tárta elénk, hogy eddigi sikereit is felülmulta. Méltó partnere volt Kovács Lajos, a derék jellemszinész. Kitűnő erő a társulatban, hatalmas oszlopa a drámai személyzetnek, kit eddig is és valószínűleg ezután is csak dicsérni tudunk. Keresztes apátplébánost, bár nem szeretünk ilyen szerepet a színpadon, nagyon jól adta a nélkül, hogy a legcsekélyebb módon is sértette volna a katholikus hallgatót. Csendes Alice is kifogástalanul" állotta meg helyét, s különösen Tomborné és Szatmáryné emelkedtek ki jól kidolgozott alakításaikkal a többiek közül. A kis Bokody M. szn.tén igen kedves volt. Bérczy titkár mint levélhordó szerepelt s néhány helyi viccel igyekezett komoly szerepéből komikust csinálni. Pénteken a cigánybárót adták. Tavai is megütközéssel konstatáltuk, most újra kénytelenek vagyunk szóvá tenni, hogy a színészek folyton diskurálgatnak a színpadon s igy zavarják az előadást. Ez természetesen bántja a közönséget s az igazgató magára vessen, ha a tavaszi szezon nem végződik valami fényes eredménnyel. HÍREK. A kath. kör vasárnapi felölvasó-estélye iránt óriási érdeklődés mutatkozott. S a közönség nem is csalódott várakozásában, mert páratlanul szép műélvezetben volt része. Wajdits Ilus gyönyörű, mesteri szavalata nem egy hallgatónak lopot könnyet a szemébe. Rátkay »Szegény özvegy «-ét szavalta oly kedves közvetlenséggel és az érzelmek oly igaz bensőségévpl, hogy a hálás közönség nem győzött eleget tapsolni, éljenezni. Jeszenszky Antal most lépett fel először s egy csapásra meghódította a hallgatóságot. Kezében sírt, zokogott a hegedű, ujjai bámulatos ügyességgel siklottak végig a húrokon. Mindenki érezte, hogy igazi művész játszik, a ki biztos a maga dolgában s játszi könnyűséggel oldja meg a legnehezebb föladatokat. Valóságos tapsorkán zúgott fel, mikor az utolsó akkordok elhangzottak s addig nem is lett csend, mig Jeszenszky kitűnő partnerével. Szentgyörgyi Sándorral meg nem toldotta a műsort egy kesergővel. Nagy érdeklődéssel halllgatta a közönség dr. Színek Izidornak, a celldömölkiek népszerű, tudós plébánosának tartalmas előadását a társadalom pszichikai föladatairól. Beszédje tele volt találó képekkel, frappáns fordulatokkal; tudományos színvonalon állt, mégis vonzó, népszerű, könnyen megérthető maradt mindvégig. A tudós előadót, ki beszédébe belevitte egész szeretetreméltó egyéniségét, zajosan megéljenezte a közönség. Kertész Gizellát nem kell külön megdicsérnünk. Művészi játékát már mindenki ismeri. Liszt egyik gyönyörű Rhapsodiáját adta elő a tőle megszokott zsenialitással. Személyi hir. Aníai Gábor ev. ref. szuperintendens kedden és szerdán egyh. ügyekben városunkban tartózkodott. Jándi Bernandin és Faragó János gimn. igazgatók csütörtökön és pénteken részt vettek a győri tankerület igazgatói értekezletén. Laszberg Rudolf gróf, aki Győr vármegyének és Győr városának hosszú időn át volt főispánja, kedden meghalt Budapesten. Valamikor igen népszerű ember volt a szegény, de szeretetreméltó főispán. De a nemzeti ellenállás korában szomorú szerepet vállalt magára. Csendben, elfeledve halt meg Budapesten, honnan Győrbe szállították s a családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Uj postafönök. A pápai kir. posta és távírda főnökévé, mint őszinte örömmel értesülünk, Mayer István posta- és táviró-főtiszt van kiszemelve, kinek kineveztetését hamarosan közli a hivatalos lap. A pápai Ipartestület évi beszámolóját köszönettel megkaptuk. Helyszűke miatt lapunk legközelekbi számában ismertetjük. Vásár. F. hó 31-én országos vásár, ápr. 1-én sertés- és kirakodó-vásár lesz városunkban. Lukács D ezső kömives-mester és épitési-vállalkozó Papa, Laki-utca 35. V állalkozik mindennemű kőmivesmunkálatokra, építkezésekre. Fel világosit ásókkal, tervezetekkel, költség-vetéssel szívesen szolgál. A a építtető köaönség pártfogását kéri.