Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-15 / 12. szám

1 PÁPA és VIDÉKE 1908. március 22. Városi közgyűlés. F. hó 19-én, csütörtökön közgyűlés volt, amelyen 72 képviselő jelent meg. A mult gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Mészáros Károly polgármester, elnök, sajnálattal jelenti) Kiéin Jónás volt képviselő elhunytát. Indítványozza, hogy nevét a jegyzőkönyvben örökítsék meg és az elhunytnak rokonaihoz részvétnyilatkozatot küldjön a közgyűlés. Elfogadták. Jelenti továbbá, hogy a közmunka számadásait a felsőbb hatóság jóváhagyta.— Tudomásul vették. Interpellációk. Pados József a veszprémi-ut bal részének kikövezését kéri. A polgármester jelenti, hogy ezzel már a tanács is foglalkozott és a legközelebbi gyűlésre javaslattal fog a közgyűlés elé járulni. — Lakos Béla dr. az alsóvárosban a Zrinyi-utca megnyitását még nem látja megvalósulva. Ezen ügyben is a legközelebbi közgyűlés fog dönteni. — Marton Antal a sertés-piac elhelyezését inditvápyozza, helyébe pedig a hetivásár áthelyezését óhajtja. A polgármester kijelenti, hogy a sertés-piac helyét annak idején a közgyűlés határozta el. Ha pedig a felszólaló alkalmas helyet tud, tegyen indítványt, melyet szivesen fogad, ha jó ! Kovács Sándor ajánlja, hogy a meggyeskerti részt, a'Hunyadi-utca folytatásául vegyék meg, még mielőtt nincs beépitve, mert később drágább lesz. Az elnök kijelenti, hogy a kérdésben tájékozódni fog. Tárgyszrozaat. Az építészeti bizottság azt javasolja, hogy az uj vágóhíd a város tulajdonát képező, a vasút mentén fekvő területre építtessék. Ezzel szemben Kellner Vilmos a hentesek és mészárosok nevében azt kéri, fiogy ifj. Polgár János telkét vegyék meg és árra építsék a vágóhidat. — Ezen pontot, valamint a másikat, amelyben a Matkovits-féle házat ajánlják megvételre ipariskola céljára, a közgyűlés nem tárgyalta, mert nem voltak elegendő számban jelen. Ezeket az ügyeket az ápr. 22-ére kitűzött közgyűlésre halasztották. Klára Sándorné ajánlatát, hogy a város a Jókai-utcai házát vegye meg 60,000 koronáért, elvetették, mert a városnak arra szüksége nincs. — A Magtics-féle alapítványi levelet elfogadták. A Sörház-utcai lakás bérbeadása. A közgyűlés névszerinti szavazással elfogadta azt, hogy a Sörház-utcai lakást negyedévi felmondással átengedi Turi Nagy János állatorvosnak az istálló nélkül. Az állatorvos lakását pedig a szokásos feltételekkel átadja Scheffer Frigyes vasúti hivatalnoknak. A város térképe. A közgyűlés elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy a kataszteri mérnökséggel elkészitleti a város térképét. Az emeletes házak adókedvezménye. A városi tanács azt javasolta a közgyűlésnek, hogy azok, akik házaikat 5 éven belül emeletesre épitik, pótadó kedvezményben részesüljenek. Ezen javaslat ellen voltak: Baráth Károly, Vágó László, Gaál János és Keresztes Gyula. Mellette: Hcijnóczky Béla, Lippcrt Sándor. Néliman Gábor. Lövi László dr. nem látja igazoltnak azt, hogy csatornázás nélkül ne lehetne előbb emeletes házakat épiteni. Hoffner Sándor dr. szerint előbb csatornázni kell a várost s csak azután lehet modern házak építéséhez fogni. A csatorna- ^ z.áshoz szükséges költségek egy részét a bitfelekezeti iskolák segélyének elvonásával is kell födözni. Szokoly Ignác megcáfolja az előtte szólót, mert szerinte a csatornázás nélkül is lehet modern házakat emelni. A csatornázás pedig utóbb úgyis meg lesz. Szavazásra került a sor. 41-en szavaztak a pénzügyi bizottság javaslata mellett, amely szerint bevárják a csatornázás kérdésének eldöntését. Kossuth-utca. A nevezett utcabeli kereskedők és háztulajdonosok kérvényt adtak be a városhoz, hogy az utcát aszlaltozzák. A tanács tárgyalta az ügyet s azt javasolja, hogy a költségek fedezéséhez az utcabeliek egyharmad részben járuljanak hozzá. A-pénzügyi bizottság pedig azt javasolja, hogy bazalt-törmelékkel javítsák meg az utcát. Hajnócky Béla. Az »Evés közben jön meg az étvágy« közmondást látja itt is megvalósulni. Mikor az utca megnyitásáról volt szó, akkor a Kossuth-utcabeliek maguk ajálkoztak, hogy a szükséges házakat megveszik. Most meg nem elégszenek meg a sikerrel, most aszfaltot is óhajtanak. Szerinte, ha az utcában az építkezésnek vége lesz, sár nem lesz. Matus György szerint igazságtalanságot követnek el akkor, amikor azt követelik, hogy a lakosság is járuljon hozzá. Mikor más utcát csináltak, nein kérdezték volna, hogy hajlandók-e a háztulajdonesok hozzájárulni. Körös Endre dr. igen furcsa dolgokat tapasztal. Mikor valami kérdés felszire kerül, azt nézik rögtön, hogy kinek vagy minek az érdeke. Szerinte ezen utca legforgalmasabb és mégis legelhagyatottabb. Addig is, mig a meg a számára. Rögtön eh dta csekélyke ingóságát s elhagyva Stocardát, kedves tanárával Párisba ment. Még mielőtt Paganini megkezdte volna az Operában csodálatos koncertjeit, Sthoeny óriási tehetségében bizakodva, arra a büszke elhatározásra jutott, hogy a kor összes hegedűművészei fölé emelkedik. Az öreg Klaussnak tetszett a gondolat és nem találta lehetetlennek. Sthoeny remegve várta Paganini felléptét. Ki tudná leirni a nagy izgatottságot, rettegést, melyet mesterével együtt érzett, midőn végre Paganini Párisba érkezett, Egész jövőjéről volt szó, mert, mint mondá, ha valaki felülmúlja, a hegedűt leteszi örökre. Végre megjelenik Paganini az Operában. Játéka elképzelhetetlen. Sthoeny és Klauss szinte megsemmisülnek a bűvös zene váratlan hatása alatt. Nem mernek egymáshoz szólni, egymás szemébe nézni. A csodálatos hangverseny után leverten térnek haza. »Sámuel! — mondá otthon Sthoeny kétségbeesett hangon — mi nem érünk semmit . . . egyáltalában semmit!« Az öreg tanár elsápadt s aztán igy szólt bánatos hangon: »Nincs igazad, Ferenc! Én megtanítottalak mindarra, amit egy mester taníthat és te megtanultad mindazt, amit meg lehet tanulni. De tehetek én arról, ha ezek az átkozott olaszok a démonokkal szövetkeznek és bűbájosak lesznek?« Ferenc baljóslatú pillantást vetett az öregre, mintha csak azt akarta volna mondani: »Hát legyen! Éh is szövetkezem az ördöggel; átadom neki testemet, lelkemet; de fel kell emelkednem!« Sámuel megérté az ifjú művész sötét gondolatát. Busán mondá: »Te jól ismered a világhirü Fartini József gyászos történetét. Ő a démonnal szövetkezett, aki megtanította, miként lehet a hegedűbe lelket önteni és végre egy éjjel nyomorultul megfojtotta. Paganini még többet tett. Orgyilkos lett! Legkedvesebb barátját meggyilkolta és beleiből készíttetett hegedühurok°at. Ez az ő káprázátos művészetének titka. Ha tehát felül akarod múlni Paganinit, akkor előbb . . .« Az öreg t?inár maga is megrémült a szörnyű gondolattól. Ferenc lehorgasztotta fejét. »Hiszed-e Sámuel — kérdé — hogy én is oly csodálatosan tudnék játszani, ha hegedűm húrjai emberi izomrostokból készülnének?« »Természetesen! kiáltá a mester; de ez még maga nem elég, hanem szükséges, hogy a hurok a te legkedvesebb barátod testéből legyenek. Igy Fartini, a szatanikus művész ott állott kedvese halálos ágyánál és a haldokló szűznek lehelletét hegedűjébe varázsolta a démon segélyével; azért tudott oly szivetrázó, elbűvölő hangokat kicsalni hegedűjéből . . ,« Ekkor Ferenc hirtelen, mintegy őrjöngve felugrott, kezébe, kapta hegedűjét és irtózatos dühvel szakgatta le róla a húrokat. Sámuel rémülten kiáltó t fel s aztán szó nélkül vonult vissza hálószobájába, nyomorúan, megtörve. Multak a hetek, elmultak hónapok . . . Ferencnek lelkét sötét busongás, melankóial Legelismertebb cég. VAGO DEZSŐ Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme JPÁFA, Fő-tér. 53. szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. !2S3 Kifogástalan szabású férfiruhák, papiruhák, L-á uradalmi erdésztisztek, nek, postásoknak, vasugjS tascknak, erdőőröknek, gS úgyszintén minden ^ egyenruhát viselő tesc|| tületnek egyenruhák legelegánsabban mérték után