Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-03-08 / 10. szám

1 6. PÁPA és VIDÉKE 1908. március 8 A pénzügyi bizottság f. hó 3-án ülést tartott a városház kibővítésének ügyében. Tárgyalás alá vette a városi tisztviselőknek és alkalmazottaknak a fizetésemelésre vonatkozó memorandumát, de érdemleges határozatot nem hozott. Az uj honvédlaktanya építését, mint beavatott helyről értesülünk, még a jelen év folyamán megkezdik. A modern kor követelményeinek megfelelő épület 500,000 koronába fog kerülni. A vöröskereszt-egylet köréből. A pápai vcjröskereszt-egylet választmánya febr. 24-én délután 4 órakor ülést tartott a mult évi számadás végett. A gyűlés, amelyen Gyurátz Ferenc püspök és Galamb Józsefné egyleti társelnökök elnököltek, Steinberger Lipótné egyleti pénztáros 1907. évi számadásait teljesen rendben találta. A mult évi számadás adatai szerint 1399'04- K volt a bevétel és ugyanannyi a kiadás. A bevétel tételei között szerepel a »Tulipán-estély« jövedelme, mely 509'7Q K-t tett ki; adományok cimén 60 K folyt be és az egyleti tőkék kamata 37916 K volt; a tagdijak 336 koronára rúgtak. Fasegélyre 384'46 K-t fordítottak és 2387 darab tűzifát osztottak ki karácsonykor 182 helybeli szegény között. Az egyleti tőke 1907. év végével 9590 K 6 f-re emelkedett, a szaporulat 753 K 68 f. — A közgyűlést március hóban tartják meg. Farsangi hangulat. Ez farsangban nem volna újság, de, ugylátszik, hogy az a szökőnap annyira kizökkentette egyesek eszekere- I két a kerékvágásból, hogy még hamvazó 1 szerdán is farsangot gondoltak. — Verekedés is kerekedék belőle, aminek azután egyebek közt az lett a vége, hogy a büszke hadfiakat este hét órakor takarodóval haza csalogatták. (Sok lágy és kemény szivek keservére). Volt is csodálkozás, hogy miért is fújja az a huszár a »capistrángot« a plébánia meg városház előtt? — Ez is igazi farsangi kép: A városház közelében egyik korcsmából zengzetes énekszóval támolyog ki hamvazó szerdán délután három legény. Kurjantanak és támolyognak . . . Jön két rendőr. Tragédia lesz-e, vagy vígjáték? — Ha tragédia lesz, akkor a rendőrök kar- és kardhatalommal s a megsértett jogrend, a csend és rend nevében foglyul ejtik őket. Ha vígjáték, akkor a rendőrök, — kettő-három elül, — a balfenéken eltűnnek! .. . Nem, nem tűnnek el, sőt! Balra át, neki a három lármázónak. Jaj, rendőrkard, jaj, vér!! — Oh nem, — hanem a három bácsi közül kettő egy-egy rendőr nyakába borul s valamit sug a fülébe. így születik az egy felvonásos énekes operett. — Betörés. Vasárnap éjjel Vágner Ferenc elvtárs gondolt merészet és nagyot. Megleste, liogy a dem. szociálista-egyesületből mikor távoznak el az összes tagók. Mikor látta, hogy az utolsó is elballagott, keresztül mászott a kerítésen, az udvari ablakot beverve azon át a biliárd-szebába bujt. Az ott levő vasszekrényről leütötte a lakatot és a benne volt összeggel, 10 koronával elillant azon az uton, amelyen jött. A rendőrség másnap elcsípte és átadta a járásbíróságnak. Talált tárgyak: 2 drb. tejes kannát és 1 drb. hosszú vasrudat találtak. Az igazolt tulajdonos az emiitett tárgyakat a rendőrségnél átveheti. Rákóczi Lovasszobra. Vetélkedve buzgólkodnak Magyarország hölgyei abban a nemes munkában, mely hivatva van a nagy fejedelem, a bujdosó hazafinak, Rákóczi Ferencnek lovasszobrot állítani. A Rákóczi sorsjegyek igen népszerűek országszerte. A sorsjáték húzása visszavonhatatlanul március 15-én lesz hatósági-biztos jelenlétében. Maga a negyvenezer korona értékű főnyeremény valóságos remeke a magyar iparnak. A csillogó, brilliantokkal ékes női és férfi teljes kollekció Budapesten, VII,, Erzsébet-körnt 34 szám alatti helyiség kirakatában a napnak minden órájában száz meg száz nézőt állit meg. Maga Andrássy Gyula gróf a szoborbizottság védője is megtekintette azokat és őszinte elismeréssel adózott, hogy a rendezőség ilyen nemes művel hivja föl vállalkozására és a hazafias cél sikerére a figyelmet és a sorsjegy vevőinek ily értékes nyareménynyel kedveskedik. A nyeremények értéke 90.000 korona, s igy aki a nagy Rákóczinak szobrához egy koronás sorsjegy vételével hozzájárul, amellett egy nagy nyerési esélyekkel biró sorshúzásban vesz részt. Sorsjegyeket március 14-ig még mindig küld a Rákóczi sorsjegyiroda (Budapest, IX., Boráros-tér 2.). Hazafias szívvel ajánljuk a szép célt olvasóink figyelmébe. Köszönetnyilvánítás. A Ker. MunkásEgyesület zászlajára, a köv. adományok folytak be: A szövőgyári és bőrmunkások szakosztálya összesen 138'38 K, Eszterházy Sándor gr. 50 K, Hornig Károly br. püspök 50 K, Pápai ipartestület 40 K, özv. Wallis Gyuláné gr.-né 40 K, Papp Amely 40 K, Peller Pál, Ádám Iván, Gisswein Sándor dr., Sült József és neje, Huttkai László 20—20 K, Prohászka Ottokár dr. püspök, Kránitz Kálmán, Jánosi Ágoston, Fehérváry József dr., Kada István dr., Kauzli Dezső, Molnár Dénes dr., Simon György dr., Csoknyai János dr., Németh Gyula plébános, Bencések háza Pápa, Jákói Géza, Irgalmasok háza, Ker. fogy. szövetkezet, Veszprémi ker. szoc. egyesület kecskeméti, kőbányai, pécsi, celldömölki kath. legényegyesület, Felsővárosi róm. kath. Olvasókör Pápa, Farkas Edith alapítványi hölgy, Grátzer János, Kath. Kör Papa, Í0—10 K. Kath. Legényegyesület Pápa 6 K, Mikovinyi Ödön, Mészáros Károly, Kalmár Károly, jánosházi, győri, esztergomi, kanizsai, kőszegi kispesti, komáromi, szombathelyi ker. szocialista egyesületek, jánosházi kath. legényegyesület 5—5 K. (Foly. köv.) Szent keresztúti és más ájtatossági gyakorlások Krisztus Jézus kínszenvedéséről és haláláról. 8 r. 40 lap. Ára kötve 20 fillér. Ötödik kiadásban forog már közkézen a Szt.István-Társulatnak a szentkeresztuti ájtatosságokhoz vezérfonálul szolgáló kis imakönyve. Elterjedettségét s egyre fokozódó népszerűségét érthetővé teszi elmélkedéseinek emelkedettsége és stílusának alkalmazkodása a l'enkölt gondolatokhoz. Könyörgései az egyes stációknál ábrázolt jelenetekről szólva, valósággal szeme elé állítják az üdvözítő szenvedéseit az ájtatos keáesztut-jároknak, a közbeszúrt magyarázatok s az igen alkalmasan összeválogatott szent énekek pedig csak fokozzák az elmélkedések keltette ájtatos hangulatot. Szentkeresztuti ájtatosságok vezetőinek megbecsülhetetlen segédkönyv, slacsonyra szabott ára azonban lehetővé teszi, hogy a szentkeresztuti ájtatosságok minden résztvevőjének I lelki épülésére szolgáljon. Hűtlen feleség. E hó elején érkezett érkezett haza Amerikából Süllő Imre acsádi lakós. Megérkezésekor azonnal a régi családi fészkébe sietett, de ott nagy csalódás érte. Felesége időközben, Bodor Lajossal ismerkedett meg és ahhoz költözött, elfeledve régi hitestársát. A hazaérkezett férj szerelmesen hivta vissza élete párját, de nem ment. — Süttő boszut forralt, bejött a városba, revolvert vett és azzal sietett vissza a faluba. Másnap találkozott Bodorral, akinek a megcsalt férj kétszer a fejébe lőtt. Bodor súlyosan megsérült, j Szentgál község vásárait kettővel szaj poritani akarja és ehhez Pápa város hozzájárulását kéri. Tekintettel arra, hogy ez városunkra káros, a tanács a hozzájárulást megtagadta.. • Népiratkák. Rossz irodalom s erkölcstelen újságcikkek ellenében egyetlen fegyver a becsüleletes könyv és a nemes eszméket szolgáló sajtó. A mint kivándorlásra tudja csábítani, nemzetfogyasztó egy-gyermekrendszerre vagy erkölcstelen életre tudja kapatni a falvak egyszerű gyermekeit a sok könyv és újságcikk, épen úgy ki is gyógyíthatják őket mindezen szellemi bajokól ugyanezen eszközök, csak tudjanak velük bánni, akik az orvoslásra vállalkoznak. Éppen a kivándorlás nyomorúságait, a sok gyerek so!' hasznát s a városba csalt és rossz útra tért falusi leányok szomorú sorsát rajzolja élénk színekkel a Szent-István-Társulat mostanában megjelent három népiratkája. A kivándorlókra Amerika bányáiban és gyáraiban váró rettenetes sorsot drámai erővel ismerteti Kacziány Gézának — kinél kevés magyar ember ismerteti jobban Amerikát — Magyar rabszolgák Amerikában cimű füzete. A kivándorlási ügynökök ravasz fondorlataitól kezdve egészen az amerikai bányák és gyárak embertelen hóhérmunkájáig s e hóhérmunka alatt összeroskadó munkások csúfps haláláig lépésről-lépésre kiséri az új világba induló jó Szedresiek élete folyását s az itthoni nyugodt élet után ott künn reájuk váró bajokat oly megrázó hűséggel festi, hogy amely faluban elterjed e füzet, onnan ugyan hiába toboroznak rabszolgákat az amarikai dollárkirályok milliónak gyarapítására. Tévedt leány se kerül a nagyvárosok utcáira azokból a falvakból, ahol az iskolában, népkörben vagy a hosszú estéken otthon elolvassák a másik népiratkát, amelynek oime: Szép Rozál romlása s csúffá teszi a gyermekáldás ellen hangoztatni szokott kifogásokat a /Sok gyermek — áldás cimű í'üzetecske. A két elsőnek 20—20, a harmadiknak 16 fillér az ára, de semmiféle pénzzel sem lehet megfizetni azt a nagy erkölcsi hasznot, mely ez olvasmányok nyomán a lelkedben támad. A megrendeléseket a Szent -István-Társulat könyvkereskedésébe (IV., Kecskeméti-utca 2.), vagy könyvkiadóhivatalába (VIIÍ., Szentkirályi-utca 28.) kell intézni s tömeges megrendelés esetén mindkét hely jelentékeny árengedményt ad a füzetek megrendelőinek. Anyakönyvi kivonat. Születtek : Lampert József földmives és Pap Zsófia leánya : Rozália r. k. Fein Márkus szabó és Drach Rozália fia : Dezső izr. Hemberger Antal cipész és Becsei Terézia fia : László r. k. Katula Gyula bábsütő és Balogh Ilona fia: Károly r. k. Vencel József kőmives és Csukárdi Mária fia: István r. k. Antal Sándor napszámos és Trombitás Zsófia fia : Sándor ref. Gyimóthy Péter földmives és Némelh Lidia leánya: halvaszületett. Büki István I munkás és Ferenci Erzsébet leánya: Ilona