Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-02-23 / 8. szám
2. PÁPA é s VIDÉKE 1908. február 16. az igazságot. Azt akarjuk, hogy a többség igazságos akarata érvényesüljön! Amit a jezsuitákról, meg a caesaropapismusról ir, azzal nem érdemes komolyan foglalkozni. Ily . mérhetetlen elfogultsággal, fanatikus gyűlölettel és nagyfokú tájékozatlansággal szemben hiábavaló a higgadt érvelés. Nyíltan kimondom, hogy ez a munka, melyet Kis József ur ezzel a cikkével végzett, sem nem vallásos, sem nem hazafias. Ha igazán szereti egyházát és hazáját, azt kellene mondania: Ha a pápisták megcsinálták a Kath. Népszövetséget, mi meg csináljuk meg a Prot. Népszövetséget. Ne engedjük széthullani népünket. Az esperes ur bizonyára tudja, micsoda borzalmas pusztítást visz végbe az alföldi reformátusok közt a szociáldemokrácia. Micsoda kimondhatatlan áldás volna arra a szegény népre egy, Prot. Népszövetség, mely újra megtanítaná hinni és a hazát szeretni! Micsoda más elveket hangoztat Tisza István gróf: Sokszor emelkednek egyes hangok, a melyek a többi felekezetek erősödését vizsgálják és azt rosszalják, hogy erejét mások rovására növelik. Sokáig azt hitték, hogy a maguk erősítését mások gyöngitésével érhetik el, mintha az igazi erőforrás a másoktól való hódításban és nem a munkában lenne. A munka erősebbé tesz bennünket hivatásunk teljesítésére anélkül, hogy kárt okoznánk másoknak és hogy el akarnánk venni egy jottát is azon erőből, amelyre másoknak is szükségük van.« Ugy látszik, Kis József uron nem fogott Tisza gróf tanácsa. Tehát nemcsak hogy magunkra maradunk, hánem még onnan is megtámadnak bennünket, ahonnan jogosan várhattunk volna segélyt a közös ellenség ellen! Nem baj! Legalább tudjuk, hogy szervezkednünk kell! Legalább tudatára ébredtünk annak, hogy meg kell csinálnunk a Népszövetséget! Végre még egyet! Ha mi irtunk volna oly hangon a protestáns vallásról, mint ahogy Kis József ur irt a mi egyházunk fejéről, a római pápáról, már eddig forrongna az egész város. De Kis József urnák végig szabad gázolnia rajtunk. Tőle nem féltik a szemfüles, elfogulatlan pápai lapszerkesztők a felekezeti békét. Neki szabad. Nekünk nem. Nem azért, mert meghurcolnának érte bennünket. Nem. Hanem azért, mert tiltja a — lelkiismeretünk. Béri Zsigmond. Városi közgyűlés. Február hó 17-én közgyűlés volt, melyen 99 képviselő jelent meg. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérte Matus Károly, Khon Miksa, Nagy István, Kovács István és Keresztes István képviselőket. Á polgármester bejelentette, hogy a fogyasztási adók átengedéséért a bizottság a folyamodványt megszerkesztette és azt az illetékes helyekre már el is küldötte. Jelenti továbbá, hogy Halász Antal vádjaira Szokoly Ignác rendőrkapitány ellen indított fegyelmi vizsgálat véget ért, mely Szokoly Ignác rendőrkapitányt teljesen felmentette. Interpellációk. Lömy László dr. most látja elérkezettnek az időt arra, hogy a polgármester figyelmeztesse a jelenlegi kereskedelmi minisztert Baross Gábor volt keresk. ministernelc azon ígéretére, hogy városunkban egy felsőbb agyagipariskolát létesítsen. A polgármester kijelenti, hogy ő a minisztert megbízatás nélkül erre nem kérheti, miért is a legközelebbi közgyűlés tárgysorozatába fogja ezt felvenni. Keresztes Gyula még emlékszik arra, hogy a felsővárosi gazdaközönség a mult nyáron azt kérte a várostól, hogy a vízvezeték a felsővárosban meghosszabbittassék. Miután ezt még nem teljesítették, kéri, hogy a jövő gyűlésen ezt tárgyalják. Tudomásul vétetett. Tárgysorozat. Kataszteri épület. A városi mérnök ismerteti az ügyet. A földszintes épület 57.000 koronába kerül, emeletes épület pedig 118.000 koronába kerülne. Az összes bizottságok azt javasolják, hogy földszintes ház épittessék, de oly alappal, hogy arra ha kell, emeletet lehessen épiteni' Gyurátz Ferenc szerint legjobb volna, ha magánvállalkozó kerülne és ez épitene megfelelő házat. Azonban ennek hiányában a városnak kötelessége ezt a házat megépíttetni. De nem hive annak, hogy a város földszinteset építsen akkor, amikor a város lakóit emeletes házak építtetésére buzdítja. A földszintes ház csak látszólag olcsóbb. A fundus megvan; a ház egyik legszebb utcában épül, a levegőt még ezideig nem kell megvenni; ezért ajánlja az emeletes házat. Antal Géza dr. szerint nem szabad a városnak konkurrenciát csinálnia a háztulajdonosok ellen. A:: emeletre elhelyezni az ipariskolát nem lehet, mert ez igen zavarólag hatna a mérnökökre, akiknek a munkához csend kell. Vágó László köszönetet szavaz Antal Géza dr.-nak. Ne szaporítsuk a város adósságai, amelynek összege már úgyis 130 millió (!) Ha ez igy tart, kormánybiztost kér. (Zaj). Eltévesztette a számot, nem milliót akart mondani. Bartalos István, Kluge Endre dr. pártolja Gyurátz Ferenc indítványát. Győri Gyula szerint nem szabad ezen építkezéssel szükkeblüen, k raj cár-v irtsa Ittál bánni. Ha annak idején nem igy gondolkodnak a villanytelep építkezésénél, ma nem kellene ujabb befektetés. Üzleti szempont mellett a városnak erkölcsi kötelessége is, hogy e házat emeletesre építsék. A pénzügyi bizottság régebbi határozata a jelenlegivel ellenkezik. Kende Ádám dr. Hogy a vélemények ily különbözők, ennek okát abban találja, hogy az előadó mérnök nem teljesítette kötelességét ugy, amint kellett volna. Mert abszurdum az, hogy egy földszintes ház 50, egy emeletes meg 118 ezer koronába kerülne. Ilyen ismertetés, ilyen számítás után természetes, hogy a vélemények oly eltérők. Azt lehet mondani, hogy lakás-uzsora előtt állunk, ezt megakadályoznia a városnak kötelessége. Hogy lakás kevés van, azt mindenki tudja. Ezért ajánlja, hogy a ház emeletre építtessék, a földszinten helyeztessék el a hivatal, az emeleten pedig magánlakások legyenek. Révész Arnold megtámadva érzi magát, de mert nem szakember részéről jött a táina; dás, nem veszi zokon. Hajnóczky Béla szintén az emeletes ház mellett van. Antal Géza dr. a zárszó jogával élvén, a pénzügyi bizottság álláspontját védi. Az elnök a vitát bezárja. Szavaznak. Eredménye: Az állandó és a pénzügyi bizottság javaslata mellett szavazott igennel 70, nemmel 29. Az elnök határozatilag kimondja, hogy a város tulajdonát képező Jókai-utcai telkén a kataszteri hivatal számára földszintes liázat épit ugy, hogy arra idővel emeletet is lehessen épiteni. Antal Géza drt megéljenezik. A vasutmenti földek megvásárlása. A városi mérnök ismerteti a pénzügyi bizottság álláspontját, amelynek értelmében ajánlja, hogy a 60.000 négyszögöl földterületet megvegyék ölenkint 1 koronájával. Keresztes .Gyula. Ismeri az emiitett földeket, de megvételre nem ajánlja, mert a java része már el van adva, a megmaradt része pedig hasznavehetetlen. Barthalos István szerint Keresztes képviselőnek igaza van, hogy termelésre az egész nem használható, de mivel a városnak nem is termelésre, hanem ipari célokra kell, ezért ajánlja megvételre annál is inkább, mert a vasút mellett van. Bülitz Ferenc, Kardos József szintén e mellett vannak. Vágó László (Nagy zuhanás. Mi az? Ki az? A mérnök nem helyesen lejtmérezte a széket, feldűlt vele.) Nem ajánlja, hogy megvegyék. Antal Géza dr. Minden dolgot más-más szempontból kell megítélni. A jelen esetben egész más dolog előtt állunk, mint az előbbi volt. A városnak ezen területre feltétlenül, szüksége volna ipari szempontból, tekintet né'kül arra, hogy jelenleg hozna-e jövedelmet, de a jövőben biztos nyeresége volna a városnak. Kellner Dávid szörnyen ellene van. Kőrös Endre dr., Steinberger Lipót dr. Steiner J. dr., Kiss József, valamennyien helyeselték a vételt, sőt a polgármester is megnyugtatóan ajánlotta megvételre. Szavazásra került a dolog. Igennel 43, nemmel 50-en szavaztak; igy tehát a földvásárlásból semmi sem lett. Hogy Polgár József tulajdonát képező földterületet a vágóhíd részére megvegye-e a várös, úgyszintén a Matkovics-féle telket is, ezt márc. 19-én tartandó közgyűlésen fogják elhatározni. A városház. Az előadó felolvassa azon erős leiratot, amelyet a felsőbb hatóság leküldött. Lukács Dezső kömives-mester és építési-vállalkozó Papa, Laki-utca 35. Vállalkozik mindennemű kőmivesmunkálatokra» építkezésekre. Felvilágosításokkal, tervezetekkel, költség-vetéssel szivesen szolgál. Az építtető közönség pártfogását kéri.