Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-02-16 / 7. szám
2. PÁPA é s VIDÉKE 1908. február 16. noki Antalné, Takács Gedeon, Tóth Aladár, Tar Gyuláné, Takáts Ferencné, Thury Jánosné, Trauner Lipót, Trauner Margit, Tóth Józsefné, Unger Jánosné, Varga Rezsőnó, Wajdits Károly. Wajdits Ilonka, Vikár Erzsi, Varsanyi Román, Viz Ferencné, Wohlrab Gyula, Wolmutz Ferencné, Vésey Józsefné, özv. Obermayer Józsefné, Osvald János, Bezenbach Mihályné, Balogh Anna, Freiszberger Károlyné, Szente János, Iiiavatsek Karolin, Gerstl Leoné, dr. Nyikora Józsefné, Mihalik József, Hutkay Lászlóné, Szeglety Józsefné, özv. Pákay Mihályné, Faa Alajosné,Szijgyártó Gyula, Horváth Kálmán, Juhász Imréné, Gonda Ferenc, Pakrócz Kálmánné, Pakrócz Vilma, Szalay Elekné, Csillag Károlyné, Sulyok Józsefné, Sulyok Antalné, Bardis Kálmán, Wéber Dániel, özv. Vogl Istvánné, Vogl Irén, Moravecz, Károlyné. Felülfizetések : Hanauér Béláné 9'40 K, Hanauer Zoltánná 7 40 K, Kobera Károlyné 2'20 K, Reguli Nándorné 2'40 K, Bezenbach Mihályné P80 K, Schulz Lothárné fizet havonta 2 K. Az állami tanítóképző hangversenye. Az áll. tanitóképző-intézet tanári kara és ifjúsága február 8-án a Griff-szálló nagytermében, ifjúsági egyesületei javára hanversennyel egybekötött táncmulatságot rendezett, melynek befolyásáról a következő sorokban számolunk be. Hatvani Lajos, az uj képezdei zenetanár neves elődöknek lett utóda. Az örökség melynek birtokába lépett, különösen zenei téren hires tanintézet, melynek lelkes ifjúságát egymásután többször is megfosztották szakismerettel és helyes pedagógiai tapintattal biró tanáraitól. De bevált áma közmondássá nőtt igazság, hogy pótolhalatlan ember nincsen tekintve, hogy Hatvani tanárnak, ki csak január közepén foglalta el állását, rövid három lilét alatt kellett nyélbe ütnie a hangversenyt, tehát oly csekély időn belül, mely még a növendékek zenei jártasságának kiismerésére is édes-kevés, — mégis szerencsésnek nevezzük őt, mert alkalma nyilt rövidesen bemutatkozni, azaz kimutatni, hogy az örökség méltán megilleti őt. A hangverseny szereplői azonban nemcsak az intézet ifjúságából kerültek ki, sőt, ha az igazság mellett kissé udvarias stílust akarunk használni, az ifjúság ezúttal csak keretet képezett ama képhez, mely három művésznőből állott, Hanauer Zoltánné, Harass Gáborné és Gerstl Leóné igazi művésznők, akiknek nagy művészeténél csak ama leereszkedő figyelem nagyobb, hogy a felkérésre rögtön megígérték közreműködésöket. Hanauer Zoltánné urnő »Az ezüst fátyol legendája« c. költeményt, Várady Antal egy gyönyörű versét szavalta. A női hangnak minden előnye, lágysága, I hajlékonysága, csengése a hangsúlyozásnak és hanglejtésnek minden modulációja érvényesült e mesteri szolgálatban. Hangja hatolt a hallgatók szivébe, megrázta testét-lelkét, szóval játszott a hallgatók érzéseivel. Gerstl Leóné urnő Moskowsky egy liangversenykeringőjével és Brahms magyar táncaival mutatta be művészetét a zongorán. Soha meg nem botló biztosság, csillogó gyorsaság jellemzik játékát. Erőt, ha kellett, lágy pianisszimót egyaránt a szélső határokig tudott kifejteni. Göinöri Havass Gáborné urnő a művészetek legnehezebbjét, az éneket kedveli. E hangversenyen vagy 6-féle dalt énekelt, ugy a komolyabb, mint a könnyebb fajtájából, legtöbbet hazai, egyet idegen nyelven. A lehető legszebb alkalom kínálkozott tehát megállapítani, hogy e téren nehézséget nem ismer. Kellemes, behizelgő, tisztán csengő hangja épugy, mint előadó művészete megvarázsolta a hallgatóit. Nem is győzte volna ráadásokkal, ha engegett volna a közönség tapsolásának meg a negyedik ráadás után sem. A mesteri zongorakiséretet, itt-ott komplikálták és vintuozitást igénylü részletekkel vizkeleti Riss Vilma úrhölgy szolgáltatta ismert diskrét ízlésével és művészetével. Az ifjúság zenekari, énekkari (egyizben e kettőt összevonva) és magán-számokban szerepelt. A magánszámok Emmer Gábor és Simon László IV. éves növendékek szavalataiból állottak. Előbbi Vida: »Az anya fájdalma«, utóbbi Arany: »A bajusz« c. költeményét adta elő. Megtalálták a kellő hangot, a megfelelő gesztust és helyes mimikát. A közönség, rioha sokan a műsor olvasásánál feleslegesnek gondolták e két pontot, szivesen tapsolt nekik. A zenekar a Zampa c. dalmű oveitürjét, Mendelssohn Nászindulóját és (az énekkarral együtt) Csengery Kossuth-da.\e»yvelegét játszotta. Az énekkar Huber: Fohászát és egy Magyar népdalegyvelegen kívül (a zenekarral) a iCossiíí/i-indulót énekelte el. Ugy a zenekart, mint az énekkart Hatvani Lajos zenetanár dirigálta biztos kézzel és eredményesen. A hangszerek az est vége felé el-elhangolódtak. Sietek hozzátenni, hogy ez ifjúsági zenekaroknál fel sem tűnhetik. De már kiemelendőnek tartjuk, hogy a választott zene- és énekszámokat gondos betanulás után hellyel-közzel figyelemreméltó precizitással adták elő. Különösen a zenekarban fedeztünk fel néhány ügyes hegedüjátékost, ügyes fuvolást és nagyon jó kis-dobost. Az énekkarnak jó basszusa és még fejletlen — de szép — hangú tenoristája van. A zene- és énekkar derekasan megállotta a helyét és megnyerte a jelenvoltak elismerését. Hatvani I ,ajos népszerű lett a különböző társadalmi rétegek jelenvolt képviselői előtt, elért sikeréhez szivből gratulálunk. Szentgyörgyi Sándor. Farsangi naptár. Febr. 16. A Ker. Munkásegys. bálja a Griff nagytermében. Febr. 20. Farsangi színielőadás az irg. nővérek intézetében. Febr. 23. A Kath. Legény egy s. bálja a Griff nagytermében. Gyorsan tiinik ... Gyorsan tiinik a földi élet, Megyünk sirunk felé. A pillanat is, egy-egy lépés A temető elé. Hol megszűnik az önző bánat, A sziv elcsendesül • És mindegy lesz, ha el nem érjük, Vagy vágyunk teljesül. Lelkem, ne csüggedj hát e világon, Hisz ez nem a hazád, A\ csillagok fényes körén tul, Ott, — ott várnak reád. És ott nem is kell harcot vivni, Ott béke lesz velünk, Ha e rövid zarándoklásban Szivesen szenvedünk. Frászt Lujza. HÍREK. Vármegyénk a nagy Rákóczinak! Nagyarányú mozgalom indult meg a nagy Rákóczinak egy monumentális lovasszobor alkotása iránt s gróf Andrássy Gyula és a nagynevű Rákóczi historikus: Tlialy Kálmán védnöksége alatt bizottság alakult, mely az eddig egybegyűlt alap kiegészítésére nyereményekben gazdag sorsjátékot rendez. Az egy koronás sosjegyek főnyereménye negyvenezer korona. Vannak ezenkívül tízezer, hatezer, ötezer továbbá több kétezer és ezer koronás és kisebb nyeremények. Az összes nyereménytárgyak értéke kilencvenezer korona. Ezeket a hazafiascélu sorsjegyeket minap küldte meg a bizottság vármegyénk közönségének, megyénk úrhölgyeit pedig felkérte a sorsjegyeknek ismerőseik körében való terjesztésére. Adóssága a magyarnak, hogy II. Rákóczi Ferencnek, az önzetlen hazaszeretet ez eszményképének szobra legyen s bizony restelkednünk kell, hogy ily későn hozzuk meg áldozatunkat a dicső Rákóczinak, aki hazájáért, a mi szabadságunkért, — családi tűzhelyét, boldogságát s minden földi javát föláldozta. Tegyük jóvá a régi mulasztást. Lukács Dezső kőmives-mester és épitési-vállalkozé Pápa, Laki-utca 35. SK. Vállalkozik mindennemű kőmivesmunkálatokra, építkezésekre. Felvilágosít ásókkal, tervezetekkel, költség)vetéssel szivesen szolgrál. Az építtető közönség pártfogását kéri.
