Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-12-06 / 49. szám

47. szám. Pápa és Vidéke 3. oldal. tiszteletet és bámulatot keltő áldozatkészsége megérdemelné a várostól a hálának legalább azon formáját, hogy a Korona-utcát, melyben az irg. nővérek intézete van, nevéről nevezzék. Szomorúan gondolunk azonban Ruszék J. nemes szándékának füstbemenésére. A templomokról olvasva, eszünkbe ötlik, hogy sokan mások mit tehehettek volna, ha Gróf Esterházy Károly püspök oly nagy áldozatok, oly számos és nagy mű létrehozására képes volt! Nem, szó sincs róla, hogy — mint ő maga — soknak tartanák azt, amit szerzőnk a régi Esterházyak érdemeiről irt, sőt óhajtanok, ha valaki— esetleg Kiss I. — megajándékozná irodalmunkat Esterházy Károly püspök életrajzával. Egymagu többet tett a város és sok-sok más hely érdekében, mint egész emberöltők. Óhajtanók még azt is, hogy az u. n. hantai prépostság kérdését is tisztázza: — hol volt, micsoda összefüggésben lehet e névvel a pápai Kis és Nagy Hantra elnevezés. Pl. Smaragdus pápai főesperes (13. 1.) hanfai prépost volt. (Balitsch: H./2. 68. 1.) E Hanta névvel kapcsolatban néhány érdekes régi nevet jegyzünk ki a könyv adataiból. Ilyen érdekesség, hogy az egyik oklevél »Pápa másként Semlyér« kitételt használ (167. 1.) Ilyen a Cser patak is, melyet ma állítólag egy vékony esővizes árok helyettesit. (9. és 165. I.) Érdekes a Hódoska név is, mely Udvarsoki Hodu-tól kapta nevét (157. és 159.1. a Névmutatóból épen e legérdekesebb előfordulása maradt ki). Ugyanezen okmányokban fordul elő a Tyzes név is, melyet hamarosan az u. n. Tizes v. Tüzes malom régi nevéül volnánk hajlandók elfogadni, ha egy más oklevél egészen ki nem irná a Tiz kerekű malom nevét (178. I.) Nagymolth, Nagy Gyimóth régies irása (159. I). Előfordul Felsőpápa, másszóval Bellerszegh, amely valószínűleg a felsővárosi malmok vidékén volt (161 I). 1428ban a Tapolcán posztókállót emlegetnek (U. o.). Derecske (164. I.), Lak, Kisgymoth, Takácsi (165. 1.) helységek, Szent László-utca, — lehet mondani, hogy Pápának most legrégibb utca neve (166. 1.), kerülnek az olvasó szeme elé. A 17. sz. oklevélben régi malmokról, régi molnárokról olvasunk. Kultúrtörténeti szempontból igen érdekesek a molnár céh oklevele és artikulusai (19. sz. oki.) és az Esterházy-féle 1648-iki Leltár (24. sz. oki.). Nem különben érdekes egy tanúkihallgatás a nagyböjt megzavarói felől 1652-ből (25. sz. oki.), tov. a plébánia jövedelmeiről szóló kimutatás és a lakosság felekezeti viszonyainak 1728-ból fenmaradt kimutatása (35. sz. oki). Igaza volt Komáromy András dr.-nak, hogy Kiss I. könyve megérdemli, hogy kiadassék. A pápaiak e könyvért hálásak lehetnek'a' püspök űrnak is, Kiss Istvánnak is. Megismerhetik plébániájuk viszontagságos múltját és sok tekintetben városuk történetéről e könyvből egységesebb, összefüggőbb, rendszeresebb, több helyen megkorrigált ismeretekhez jutnak, mint az Egyet, leírás történelmi részeiből. Különösen az érdeme, hogy az ország köztörtenetének folyásába mindig beleilleszti eseményeit, de nem merül el harcok és országos dolgok tárgyalásába, hanem megmarad tárgya, városának népe és annak élete körében. Oklevéltára is jó, a kultúrtörténet irója országos érdekű dolgok tárgyalásával is sokszor használhatja. Imitt-amott apróbb sajtóhibákkal ugyan találkozunk, de azok nem zavarják a mű olvasását. Képei, kiállítása csinosak, stílusa jó. Ajánlatos és a pápaiaknak sokszorosan érdekes olvasmány. A pápa jubiieuma. Ünnepély a zárdában és a Kath. Körben. Ünnepeltünk. Nem felsőbb parancsra, hanem önként, a szivünk szerint. Napkeleten és napnyugaton »ezrek ajkán, ezer nyelven hő ima zeng édesdedenn.« Megrezdült valami a mi szivőnkben is. A szeretet húrja. S együtt imádkoztunk mi is a megszámlálhatatlan millió katholikussal: »Tartsd meg Isten szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját.« Városunkban eddig az irg. nővérek intézete és a Kath. Kör, a bencés gimnáziummal együttesen rendeztek kitűnően sikerült pápai ünnepélyeket. De, ugy tudjuk, ezzel még nem zárult le az ünnepélyek sorozata, mert többi kath. egyesületünk is ki akarja venni részét a nagy, jubiláris ünnepből. Furcsa is volna, ha a pápa örömüunepéú épen — Pápa maradna néma. Az irg. nővérek nov. 27-én ünnepelték meg Őszentsége 50 éves papi jubileumát. Az intézet jó hírnevét semmi sem igazolja jobban, mint az a körülmény, hogy hatalmas tornatermük, noha az ünnepély beléptidijakkal volt rendezve, zsúfolásig megtelt közönséggel. A harmadfél óráig tartó ünnepségről csak jót, csak szépet írhatunk. A két allegszia mindvégig lebilincselte a közönség figyelmét. A díszletek egyszerűen mesések voltak. Csupa fény, csupa ragyogás volt a színpad. Az első allegóriában Hanauer Erzsike, Mikula Vilma, és Báthory Erzsike, a másodikban Gyömörey Rózsika tettek tanúságot kiválóan intelligenciájukról és alakító tehetségükről. Báthory Mariska gyönyörű szavalata mély hatást gyakorolt. Mikula Vilma, Vellay Lujza, Englert Rózsi és Bardió Mariska nagy zenei készséget és kiváló előhaladást mutattak fel a zongorázásban. A kitűnően sikerült ünnepélyt Kauzli Gyula, a Mária-kongegráció igazgatója zárta be tartalmas beszéddel. Festői elllentétekkel, gyönyörű költői gondolatokkal és helyenkint valósággal megdöbbentő realizmussal festette meg a legnemesebb női ideálnak, a Boldogságos Szűznek képét s erényeinek követésére kérte, serkentette a hallgatóságot. A Kath. Kör és a bencés gimnázium nov. 29-én ünnepelt. Három év óta, minden egyes alkalommal megjelentem a Kath. Kör felolvasás-estélyein, de ekkora közönséget még sohase láttam, mint a mult vasárnap. Az ünnepélyt a daloskör nyitotta meg a Himnuszszal. Utána Jándy Bernardin, a bencés gimn. igazggatója mondott, nagy figyelemmel halgatott, lebilincselően érdekes beszédet. Gyönyörű képet festett X. Pápa kiváló egyéniségéről, azután a pápaság isteni eredetét bizonyította meggyőző érvekkel. A mindvégig tartalmas, emelkedett szellemű beszédet valóságos tapsviharral fogadták. Scherer Jani tüzesen, lelkesen szavalta el Kemenesnek »A pápaság« c. nehéz költeményét. Szentgyörgyi Sándornak kitűnő napja volt. X. Pius pápának az egyházi zenére és énekre vonatkozó motu proprióját ismertette rendkívüli szellemes nagy tudásra valló felolvasásában. A hölgyeknek ugyan nem tetszett, hogy a pápa nem óhajtja I a közreműködésüket az egyházi énekben, de , Szentgyörgyi megvigasztalta őket azzal, hogy I a pápától előirt egyházi ruhát ugy sem tudnák felvenni, mert a kórusod nincs — tükör, aztán rács mögül amugysem érdemes énekelni! A műsor utolsó számaként a Kath. köri és gimnáziumi egyesitett énekkar a pápai hymnuszt énekelte kiváló precizitással, könnyed hajlékonysággal és hatalmas dinamikával. A legközelebbi felolvasás-estélyt december 13-ra tűzte ki a kör vezetősége. Karácsonyi könyvpiac. Uj könyvek. A Szent-István-Társulat könyveit mindig oly céllal íratja, hogy azok lehetőleg hasznos munkálói lehessenek a katholikus közszellem fölébresztésének és erősítésének. Az irodalom eszközeivel mindig a társadalom azon rétegeinek hitét, erkölcsét és világnézlexét támogatja, amelyeknek buzgó vallásossága záloga a társadalom jövendő békéjének, a keresztény és magyar gondolkodás mindenkori érvényesülésének. Két-három évtized múlva a még kis pajtásai körében gondtalanul mulatozó ifjúság lesz a haza sorsának intézője. Az igazság, a becsület s keresztény elveink diadalmaskodását vívandó közéleti harcok sikerét készíti elő tehát az, aki a gyermekek fogékony lelkét jóelőre ezen küzdelmek felemelő tudatában és kötelesség-voltával tölti meg. » Az ifjúság körében ma járványként terjedő fantasztikus detektiv-munkáknak egyetlen ellenszere a szépen megirt s művésziesen kiállított jó irányú ifjúsági irat. Azoknak káros hatásait csak az emezekből kiáradó sok szellemi haszon ellensúlyozhatja. A Szent-István-Társulat karácsonyi újdonságai kielégítik a legkényesebb igényeket is. Kiállítás dolgában nem kell szégyenkezve ( Lukács Dezső kömives-mester és építési-vállalkozó 1 Pápa, Laki-utf» 85. sz. V^llallfoíik mindennemő UAmlvpfi munkálatokra, építkezésekre Felvilágosításokkal, tervezetekké' költségvetéssel szívesen szolgád • • építtető közönség pártfogását kéri