Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-11-29 / 48. szám

48. szám. Pápa< és Vidéke 3. oldal. Igaz, hogy ebben a sikerben a cuius regio, cius religio, — hogy t. i. aki a földesúr, azé a templom, az határoz vallás dolgában, — féle elv az úgynevezett józanabb belátás, „evangéliumi világosság", a népnek' újra Istenhez való fordulása, igazság keresése, „megtisztított vallás" és más ilyes, sokszor elkoptatott, soha be nem bizonyítható jelszavaknál jobban elősegítette a reformátorok működését. Pápán a katholicizmus megrokkant, tönkrement. Kiss István e kínálkozó alkalmat nem festi oly részletesen, oly sopánkodó, részvétet kereső hangon, mint ahogy ehhez hasonló esetekben mások tették. Hat sorban elmondja Bálint prédikátor reformátorkodását, a plébánia, templom,, iskola lefoglalását. Még annyit sem ir róla, mint Bakonyvári Udefonz. (A pápai kath. gimn. tört. a pálosok idejében 49. 1.), kinek pedig legfeljebb másodsorban kellett erre kitérnie. Pedig lett volna oka és alkalma a katholikusok szomorú helyzetének festésére, mint ahogy ezt Csury Zsigmond paulinusnak egyik Pápán mondott sz. beszédjéből is látjuk. (Cs. Zs. Zengedező Sip-szó. 1723. 364, 1. Erre figyelmemet Prikkel Marián dr. ur volt szives felhívni.) Részletesebben beszél azonban a katholicizmus helyreállításáról és a protestáns nyilvános vallásgyakorlat megtiltásáról. Akarva-e, avagy nem akarva ez a legjobb tanúságtétel a katholikusok eljárásának nyugodtsága felöl. (35—37. II.) Ez a legélénkebb cáfolata annak, hogy vájjon »vakhitüségről, rosszakaratról, jezsuita szellemről« beszélhetnek-e azok az urak, akik 1752. máj. 12-ről irva elfeledik, hogy Bálint pap munkája nyomán az 1531. köv. években mit tettek Pápán a protestánsok a katholikusokkal. (V. ö. P. v. egyet, leirása, 192—94. II.), amikor a protestánsok fegyveres erővel (V. ö. Bakonyvári I.: i. m. 1.) foglalták él a katholikusok vagyonát s éveken át nemcsak a plébánosnak, hanem még a szerzeteseknek sem volt szabad a városban tartózkodniok s amikor az állítólag egyetlen katholikust is »Pápista Pál« csúfnévvel illették. (Csuzy A. i. n. h.) 1560-ban elmennek Pápáról a Ferencrendiek is, akik eddig legalább titokban működve, ugy-ahogy védték a kath. hitélet pislogó gyertyáját az elalvástól. Most kezdődik az a kor, melyet Csáky László a pálosok alapitó levelében úgy- jellemez, hogy régen igen katholikus volt ez a hely és különböző szerzetesek is lakták, jól gondoskodtak róla. De mindez már egy századja annyira összeomlott, annyira, hogy nemcsak töredékeit nem találta, hanem alig akadt egy-két katholikus hitű lakosra. (Bakonyvárinál L. 50). A pálosok ezen hamar fordítanak. A pusztuló katholicizmus ágyánál a ferencrendiek, az ébredezőnek bölcsőjénél a pálosok virrasztanak. De csakhamar visszajöhetnek a Ferencrendiek is és megujult erővel folyik a munka és hogy mily eredménnyel, azt ma is láthaljük a város felekezeti számarányán. A pálosok 1638-ban kerültek Pápára, 20—25 év múlva már plébániát is kap a város, néhány évre rá jöttek a ferencrendiek. (Folyt, köv.) Jubileum. A pápai iparos ifjúság önképző egylete fennállásának negyedszázados évfordulója alkalmával, a mult vasárnap szépen sikerült hangversenyt rendezett a Griff nagytermében. ' A jubiláló egyesület eme szép, mondhatjuk, művészi színvonalon álló hangversenye iránt igen nagy volt az érdeklődés. Sok viszontagsággal, sok akadálylyal kellett az egyesületnek megküzdenie megalapítása után jó néhány éven keresztül. De lelkesítette a fiatal csapatot az a tudat, hogy ők az igazság, a becsületesség, az egymás iránti barátság és a munka jelszavával tömörültek ez egyesületben. Ahol nem harcol munkás — munkás ellen, ahol kéz a kézben, testvéries barátságban töltenek néhány órát, hogy műveljék és lelkesítsék egymást a munkára. Részünkről is kívánjuk, hogy a félszázados, majd a százados jubileumkor is elmondhassák az utódok, hogy nem érte szenny azt a zászlót, amelyet az egyesület alakulása napján kibontott. Az ünnepély részletes programmja a következő: a dalárda nyitotta és zárta be a hangversenyt, tüzes magyar nótákat énekelve, amelyeket a közönség zugó tapssal honorált. A szép összhangzatos, egyöntetű előadásért méltó elismerést érdemel nemcsak a dalárda, hanem annak buzgó vezetője, Rácz Dezső főgymn. tanár is, aki időt nem kiméivé fáradozik, hogy' a dalárdát mennél magasabb nívóra emelje. Molnár Kálmánnak alkalmi ódáját Piri Lajos e. t. szavalta tüzesen, szépen csengő hangon. A felhangzott taps nemcsak az előadónak szólt, hanem egyúttal a szerzőnek is, aki gyönyörű gondolatokkal telitett ódában énekelte meg a nap jelentőségét. A szép költemény utolsó strófáját itt közöljük: »És ti barátim, jó magyar ifjak, Kik ünnepelni jöttök ide, Tegyetek most egy szent fogadalmat, Hogy ezen körnek múltja, hire Tiszta marad! S hogy megkezdett munkánk Hasznos legyen, szem Égre tekints, Ajk, ne rebegj mást, röpke fohászt csak, Szent áhítattal: Isten segits! Általános figyelem közt lépett ezután a pódiumra Gyurátz Ferenc ág. ev. püspök, az egyesület első elnöke. Most diszelnöke. Magas szárnyalású, gyönyörű beszédben méltatta az ünnep jelentőségét. Az ifjakat további önképzésre, szorgalmas munkára lelkesítette, mert az az ország — úgymond — amelynek ipara és kereskedelme alacsony fokon áll, nem számithat arra, hogy a fejlett iparú és kereskedelmü kultur-államok világversenyében résztvehessen. Buzdította a tagokat, hogy tartsák tiszteletben egymás vallási meggyőződését és ápolják, szivükben a vallásos ideál és az eszmények tiszteletét. Ezután Rácz Dezső vezetése mellett Gzinka Panna nótáját játszották szóló hegedűn Rácz Dezső, Fazekas Mihály (I. heg.), Zágoni Gyula (II. heg.), Rácz István (viola), Weisz Frigyes (gordonka). A szép, művészies játék oly hatással volt, hogy a közönség óhajának engedve, kénytelenek voltak e számot megismételni. UtánaVárady Antal: »Melyiket« c. költeményét szavalta el Kis Iloha. Hangjának színezetén, előadásának közvetlenségén meglátszott, hogy átérzi, átéli a költeményt. Mikor a fájdalomtól megtört anyának vergődését ecsetelte, hogy két kis gyermeke közül melyiket adja oda örökbe, mikor mindegyik édes, drága a szivének; előadása oly közvetlen varázszsal hatott a közönségre, hogy a rideg, eltompult férfi-arcokat is felszántotta a fájdalom könnye. Sescli Margit játszott végül cimbalmon, magyar nótákat szépen, szivből fakadóan ugy, hogy e hangszeren csak ritkán hallani ily igazi művészi játékot. Benne volt ebben a kedves, ábrándos szenvedélyes játékban minden, amit hangszeren kifejezésre lehet juttatni. Az énekkar zárta be e szép ünnepélyt, mely után táncra perdült a fiatalság és táncolt jó kedvvel, egész virradtig. Hogy mily nagy számú fiatalság jött össze, bizonyítja az. hogy az első négyest 60 pár táncolta. Esti hangulat. Este Van; a napnak VérVörös sugara 3ucsucsókot lehellt A föld ajakára ; S mint egy reménysugár Bántó szürkeségbe', Bágyadtan átrezeg Egy-egy csillay fénye. Szomorúan ülök Kicsiny ablakomnál . . . HalaVány testvérem, Ha te is itt Volnál! A szó Vigasztalna, Mely ajkamról árad, Csókjaimmal talán Meg is gyógyitnálak , . . v Legelismertebb cég

! CS QM A SZ ü E N E S Legjntányosabb árak! c i p é S K-Ü 28 1 © t e Üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3 Lakás: Hunyadi János-u. 25. = PAPA. = Elvállal minden c szakmába 1 vágó uri-, női- és gyermek- ! cipőket, pontos kiszolgálás • mellett. — Javításokat öt I perc alatt eszközöl. — Láthatatlan foltot készit bármikor.