Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-10-04 / 40. szám

1908. október 3. PÁPA és VIDÉKE 3. és vidéke gazdáinak volt fenntartva. — A verseny ugyancsak délután 2 órára voit je­iezve, de már másfél óránál előbb ellepte a közönség a versenytérre vezető utat. Fél három óra előtt néhány perccel, felhangzott a kürtszó, jelezve az első futam j kezdetét, Versenyintézőség; Gróf Esterházy Pál, Hunkár Dénes, Fróreich Szabó Ernő ezredes, Ráró Fiáth főispáni titkár, Jankovics Pesán Endre. Urlovasok szövetkezete részéről: Inkey Antal. Versenytitkár és pénztáros: Weöreös Sándor főhadnagy. Piró: Gróf Esterházy Péla. Mázsáló. Lényi Géza kapitány. Indító: Oram W. Versenyorvos: Dr. Cseresnyés József. Ver­senyállatorvos; Hoff János kat. főállatorvos. Handicapper: Magyar Elek. I. Az Urlovasok Szövetkezetének dija. Sikverseny. Handicap. 1000 kor. a győztesnek. 200 kor. a másodiknak, 100 kor. a harmadik­nak. Táv. 1400 m. Elsőnek érkezett be Sibrik S. fhdgy. Acharnie nevü lovával. Márodiknak Haber L. Ranulla nevű lovával. Harmad knak Schey S. száz. Nevermőre nevü lovával. II. Az Urlovasok Szövetkezetének dija. Gátverseny 1000 kor. a győztesnek, 200 kor, a másodiknak, 100 kor. a harmadiknak, Táv. 2800 m. Első lett Sibrik S. fhdgy. Piis nevü lovával, Második Schey P. száz. Marasguin nevü lovával. Harmadik Weöreös S. fhdgy, Abainevü lovával. III. Tiszti vadászverseny. 150 kor. az elsőnek, 100 kor. a másodiknak, tiszteletdíj a helyezett 5 első lovasnak, emléktárgy a masternek; adja a m. kir. pápai 7-ik honvéd­huszárezred tisztikara. Táv. kb. 5000 m. Tiszti szolgálati lovakkal Vezetőmester: Kol­ler kapitány. Első lett Sibrtk S. fhdgy. Puska J. száz. Dörzsölő nevü lován. Második: Sényi G. szds. Ella nevü lovával. Harmadik: Barca Z. fhdgy Pukfenc nevü lovával. Negyedik: Weöres S. fhdgy. Csesznek nevü lovával. Ötödik: Weörös S. fhdgy. Kemény nevü lovával. Hatodik: Tiba P. hdgy, Kapor nevü lovával. Hetedik. Buttykay P. fhdgy. Kámfor nevü lovával. IV. Pápai nagy akadályverseny. 1000 kor. adva a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur által és gróf Esterházy Pál' tiszteletdija a győztesnek, 300 kor a másodiknak, 200 kor. a harmadiknak. Táv. 4000 m. Első lett: Bor­bély Gy. Pokréta nevü lovával. Második: Sibrik S. fhdgy. Nászuram nevü lovával. A harmadik lovas: Fay S. Sógor nevü lovával a futam közepén kénytelen volt abban hagyni a versenyt, mert a ló lába csuklóban eltörött. A sajnálkozás és részvét általános lett a nézőközönség között, annál is inkább, mert oly szépen futott a »Sógor» hogy, ha a sze­rencsétlenség meg nem történik, legalább is 30—40 lóhosszal elsőnek érkezett volna be. V. A földmivelésügyi miniszter dija. Sikverseny: 1200 kor. és Jankovics Résán Endre ur tiszteletdíja a győztesnek, 200 kor. a másodiknak, 100 kor. a harmadiknak. Táv. 3400 m. Ez a verseny volt a legszebb valameny­nyi közt. A lehető legjobb erők mérkőztek benne. Mind a három lovas küzdött az első­ségért és oly szép eredménnyel, hogy egyik a másiktól egesz a véglegig nem maradtak el többel, mint egy fél lóhosszaval. A közön­ségen lázas izgatottság veti erőt, mikor oly közel vágtattak egymás mellett a célhoz. Már-már ugy látszott, hogy Schey P. száz. fog elsőnek beérkezni, amikor végcél előtt 10—30 lépésre Sibrik fhdgy ügyes hajtásával megszorította Ginster nevü lovát és azt egy lófejhosszal behozta elsőnek. A közönség nem is maradt háladatlan az ovációval és hangos tapssal s éljennel adózott Sibrik fhdgy ügyes­ségével. Első lett; Sibrik S. fhdgy Ginster nevü lovával. Második: Schey P. száz. Liane nevü lovával. Harmadik: Borbély Gy. Sibrik S. fhdgy Acharnée nevü lovával. Színház. Közönségünk, amely ezelőtt annyira fel­karolta a színházat, még mindig távol marad, Ennek okát leginkább abban találjuk, hogy a társulat sok kívánni valót hagy maga után, kivéve egy-két tagot, akik még a régi jó időkből valók. Rizony, nagy tisztogatásnak kellene történni, hogy színtársulatunk a régi jó hírnevét visszaszerezze, ügy látszik, hogy az igazgató is érezte eme hiányt és szerződ­tette Tábori Fridát, aki kedves játékával igyekszik felejtetni az elvesztett jó erőket. Azzal a tudattal közöljük ez örvendetes tényt, hogy közönségünk tömegesebben fogja ezentúl látogatni az előadásokat. Csak még a kar­énekekre kell nagyobb gondot forditani és nem kell a színpadra vinni minden férc-mun­kát, akkor a nagyközönség is, de maga az igazgató is meg lesz elégedve az őszi sze­zonnal. — Hiszi-e ön, hogy egy szív kétszer is tud szeretni ? Vilma kisasszony nagyot nézett. Aztán mosolyogva ingatta a fejét: — Még a nóta is azt mondja, hogy a szívnek kétszer nyilni nem lehet! — Nem tréfa ez, kedves Vilma. — Nézze csak. Nekem már volt feleségem. Sze­rettem ugy. ahogy legföljebb csak ő tudott szeretni. Mikor meghalt, azt hittem, nem élek meg nélküle. De mégis megéltem. Hogy aztán most önnel megismerkedtem kedves Vilma ugy veszem észre, tán boldog is lehetnék még. Ha megkérném Önt, legyen gondozója, anyja helyett anyja kis árvámnak, megta­gadná e kérésemet? Elhinné-e, hogy igazán szerető szivet ajánlok föl ? Mélyen belenézett Vilma a százados szemébe. Őszinteséget látott benne. De hisz annak a már-már elfeledett gonosznak szeméből is igaz szeretetet olva­sott ő ki . . . A szive igen-igen halkan merte csak súgni: higvj neki! Es csodálatosképen az ész nem ellenke­zett, hanem azt mondta : nagy, nemes töladat vár rád, vállald el! Neveld föl azt a kis ár­vát. Ne mostohája, édes anyja légy. Fogadd el azt a fölajánlott szivet, hadd égjen, hadd lobogjon, lángjánál majd a tied is fölmeleg­szik, És ha férjed nehéz munkáját bevé­gezve hazatér és te letörlöd homlokáról a verejtéket, mely érted gyöngyözik, édes eny­hülés lesz az mindkettőtök szivére. — Ha már a szive Is, az esze is igy biztatta, hogy tagadta volna meg Vilm a a kapitány kérését? Pizony eszébe sem jutott erős, kemény fogadása, hogy ő többet sohasem hisz férfinak­— Kapitány ur! Az én szivem is lán­golt már egyszer égő szerelemben. De akiért lángolt, nem .sirathatom meg, nem borulhatok a sírjára. Megcsalt rutul, jellemtelenül. Én is azt hittem, soha többé nem tudok szeretni. De most -— most látom, hogy csalódtam! — telte hozzá pirdva. És odanyujtottá kezét Rácz Imrének. * . * * Mikor a fiatal házasok egy izben együtt sétáltak, különös alak jött velük szembe. Kopott, foltos ruhájának finomabb sza­bása, a behorpadt tetejű, magas cilinder azt mutatta, hogy jobb napokat is látott a gaz­dájuk. A hanyatlás oka élesen rá volt bélye­gezve a züllött egyén arcára. A mélyen be­esett, vérrel alálutott szemek, a korai ráncok nagy sokasága, a kiélt, fakó arc, a rendetle­nül lecsüngő, őszülő bajusz és szakáll, mind­mind tivornyázással, kicsapongással eltöltött életről beszéltek. A fiatal asszony megrázkódott és köze­lebb simult férjéhez, mikor az ijesztő alak elhaladt mellettük. — Ismered tán ezt az embert, hogy ugy megborzadtál tőle? — kérdezte Imre. Az asszonyka mégegyszer visszanézett. — Volt idő, mikor jól ismertem. Ez volt az a Ránkay Gyula, akiről már beszéltem neked. De most már nem ismerem. * * * Hogy is mondja az a vers? .... Ha szivek szakadnak egymástól . . . nincs vi­szontlátás . . . Vagy ha van: nem ismerik: egymást. Legelismertebb cég! CSOMASZ DENES e9i u*änyosabb árak! cipés z-ü zletc Üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3. PAPI. akás: Hunyadi János-u. 25. Elvállal minden e szakmába vágó uri-, női- és gyermek­cipőket, pontos kiszolgálás­mellett. — Javításokat öt perc alatt eszközöl. — Lát­hatatlan foltot Készít bár­mikor.

Next

/
Thumbnails
Contents