Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-09-20 / 38. szám

6. PÁPA és VIDÉKE 1908 szeptember 20. A Veszprémvármegyei Gázdasági ; Egyesület Hunkár Dénes főispán elnöklésével tartott ülésében Kajdacsy Endre titkár előterjesztésére általánosságban teljesen magáévá tette Rubinek Gyula és Bernáth István törvénytervezetét a mezőgazdasági érdekképviseletről, a részletekről azonban hangoztatta, hogy a törvényjavaslatban kifejezésre jusson az is, hogy idővel a fokozatos szervezés következményeként minden vármegyében külön-külön mezőgazdasági kamara szerveztessék. Országos vásár. A mult héten tartott országos vásárra felhajtottak szarvasmarhát 1864 drbot, eladtak 933 drbot; lovat és csikót felhajtottak 941 drbot, eladtak 306 drbot; sertést felhajtottak 1292 drbot, eladtak 617 drbot. Mire nem jók a Taliánok? Megyénkben, mint ismeretes, a mostoha időjárás következtében elég nagy a takarmányhiány s igy sok gazda kénytelen áruba bocsájtani állatait, mert nincs miből kitelelni. A nagymérvű kínálatnak csekély ár szokott a következménye lenni. De a keddi orsz. vásár alkalmával örvendetes meglepetés érte a gazdákat. A szarvasmarhának váratlanul nagy volt az ára. Ezt a keflemés csalódást az olaszok idézték elő, kik az olaszországi nagy j marhahiányra való tekintettel igén szép ára- [ kat ígértek a magyar marháért, hogy az ot- j tani marha-állományt felújítsák és szaporítsák. A takarmány iány enyhítése. Az ország némely vidékén mutatkozó takarmányhiány enyhítése érdekében Darányi Ignác föld'iiivelésügyi miniszter rendelkezései szerint a vármegyei gazdasági egyesületek, a gazdasági tudósilók, a közgazdasági előadók, valamint a földmivelósügyi minisztériuinszakközegei közreműködésével összeirattak ama vidékek termelői, kiket a takármánjhiány nem érint, sőt eladó fzálastakarmánykészlettel rendelkeznek. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a szeptember 14-ig bejelentelt eladó szálastakarmány-készlelek kimutatását egy vaskos füzetben most tétette közzé. A lüzet országrészenként csoportosítva, vármegyénként tünteti fül az eladók nevét, lakását és vasútállomását, külön rovatokban pedig az eladó takarmánykészlet megnevezését, föltüntetvén a réti széna, lóhere, lucerna, bükköny, őszi szalma, tengeri-szár, muhar, csalamádékészletekből az eladásra szánt mennyiséget métermázsákban, valamint a mélermazsánkénti árat is a megjelölt vasútállomásnál értve. A hasz- i nos tájékoztató füzet utolsó rovatában minden egyös adat mellett föl van tüntetve a bejelentés föladási postabélyegzőjének kelte, annak magyarázatául, hogy ezen időpont óta a füzet nem tartalmaz további felvilágosítást a netán azóta változott takarmányrnennyiségről és az eladási árról. Rövid időközönként az ujabb bejelentések ujabb füzetekben fognak megjelenni. A füzeteket tájékoztatóul megküldik az összes gazdasági egyesületek orgánumainak, a lapoknak és a közigazgatás minden tényezőjének, valamint megkaphatja bárki is, aki egyszerű levelező-lapon a földmivelésügyi minisztériumtól kéri. A legközelebbi 10—14 nap múlva már az ujabb beelentések is uj füzetben fognak közzététetni. ' A pontos adatokat tartalmazó kimutatás révén a takarmányban megszorult gazda más vidékről, gazdatársától szerezheti be a szükségletetBikák az utcán. Alig van olyan országos vásár, hogy a Főutcán végig vert bikák valami kellemetlenséget, sokszor nagy ijedelmet ne okoznának a járókelőknek. Kedden is ráijesztett egy bika a kath. gimnázium előtt a közönségre. A sok ütéstől egészen megvadult és sikongva törtetett a gyalogjáróra, a honnan csak nagynehezen lehetett visszacsalogatni a kocsi-utra. Vájjon nem lehetne-e valahogy segiteni ezen az állapoton? A bikák — szerény tudomásunk szerint — nem olyan kénye.sek, hogy okvetlen a Fő-utcán akarnának végigsétálni. Azt hisszük, azzal is megelégszenek, ha a városon kivül, a fökertek alatt hajtják őket hazafelé. Sok ízetlen jelenettől és gyakori, elég alapos félelemtől mentenék meg a város lakósságát! Tüz a vidéken. Nagydém községben fhó 14-én d. u. 2—5 óra között Kiss Mihály pajtája gyermekjáték következtében kigyulladt. Vele együtt elégett 2 lakóház, a zsidó zsinagóga, a szegény sakter összes ingósága, össze kuporgatott pénzecskéje, imakönyvei, bútorzata, még a kése is, stb.; melléképületek mintegy 6000 korona értékben. A kár egy része biztosításból megtérül. Hirdetmény. Felhívom az összes tanonctartó kereskedőket, hogy tanoncaikat, amennyiben azok még a kereskedelmi tanonciskolába beírva nem lennének, azok beiratását a törvényes következmények terhe mellett haladéktalanul eszközöljék és tanoncaikat pontosan iskolába járassák. Miheztartás végett közlöm. hogy a kereskedelmi m. kir. minister és a vallás és közoktatási minister 1897 május 24-én 25314- sz. a. kelt rendeletének III.—15. pontja szerint »a tanonc mindaddig, mig tanítási ideje a főnöknél tart, köteles a tanonciskolába járni. En a kötelezettség a kikötött próbaidőre is szól.« Ugyanezen rendelet 11,111. pontja szerint, »mihelyt valamely gyermek kereskedő tanonc lesz, főnöke köteíes őt azonnal a kereskedelmi tanonciskolába beíratni, — az elkésve történő bejelentés mulasztásnak tekintetik, mely büntetés alá esik,« Megjegyzem, hogy minden ilyrendbeli mulasztás a legszigorúbb elbánásban fog részesülni. Lampérth, h. polgármester. Iparengedély. Edelényi Szabó Gyula engedélyt nyert a vendéglős ipar önálló vezetésére. Elrontott fuvarlevelek becserélése. A Máv. igazgatósága megengedte, hogy az elrontott fuvarlevelek még akkor is becseréltessenek, ha azokat már aláirta a feladó. Ellenben, ha a fuvarlevelet, már lebélyegezte a vasút, az elrontott fuvarlevél nem cserélhető be. A rendelet most lépett életbe. »Kis Pajtás« (szerkeszti Gsöppike Csanika) képes heti lyertneklap III. évfolyam I-ső száma ujabb örömöket, szerez a kedves gyermeknépségnek. Tartalma minden izében megfelel a gyermekek lelkületének. A rövid két évi fennállása öté elterjedt gyermeklap, szóüakoztatva tanit és műveli az apró. népség lelkivilágát. Legolcsóbb heti gyermeklap. Szeptember—január (félév) 3 kor, Szept.—juliusra (egész év) 6 kof. Tavalyi évfolyam 5 kor. Cim: »Kis Pajtás«, Budapest, VII., Thököly-ut 16. sz. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. A beteg ember. — Irla Farkas Antal — (Folytatás) Nem takarhatott Kakas István, AZ a kutya árpa-toklász nem akart kijönni a tüdejéből. Szúrta, csiklandozta, marta az egész embert. Ugy látszott, hogy már megeszi. Annyi pemetefüvet megivott István, hogy elég lett volna fele is, hogy undorodott a szagától, az izétől, mégse került elő az árpa-toklász. Eljött az aratás is. Hiába állott be a tavasszal a Szécsiék arató-bandájába szegény Kakas István, nem birta még a kaszát sem kiverni. Nehéz volt a kalapács és szörnyen fázott. — Bemegyek a faluba, megmondom Szécsi gazdának, hogy fogadjon maga helyett mást — mondta a takaros asszony. De mi lesz az adósságunkkal? Éhenhalunk, ha nem lesz kommenciónk se. — Ne törődjék kend vele, majd ki parancsolja a jó Isten ! Kakas István belenyugodott a jó Istenbe. Eddig is megvolt mindenük, ezután is meglesz. Még se szorul az ispotályba. Be-bejárt az asszony a faluba és bizony megesett, hogy a szegény Kakas István hiába várt rá a tanyavéginél. Nem jött az asszony se gyalog, se kocsin. Nem volt, aki egy kis meleg levest főzzön, aki megvesse a vackot, aki beszéljen az efhberhez, aki megfogja a fejét, mikor előveszi az a rettenetes köhögés. I Hol maradt ez a Julcsa? ! A száraz, sovány embert szokatlan belső tüz, égette. Mérges is volt. Szerette volna a takaros asszonyt hajánál fogva ide kirántani a tanyára és megkérdezni tőle, hogy mit csinálsz, miért nem jöttél? Hosszú sárga karját ki-kinyujtotta az éjszakába, majd fázva húzta vissza a takaró alá. Kijött a Julcsa. — Jaj, édes uram, nem jöhettem elébb. Kimostam Szécsi gazdának. Este lett rám, nem jöhettem. — Hát a kocsi? — A nyomósi tanyán van Szécsi gazdával. Ezt csak azért hazudta Julcsa, hogy mondjon valami olyant a beteg embernek, ami megnyugtatja. Dehogy is volt Szécsi gazda a tanyán. Otthon lebzselt, finom vacsorát főzetett a takaros asszonnyal, aztán még bort is ittak rá, erős, tüzes italut. Másnap kocsin hozta ki az asszonyt, de csak az éraljig, onnan visszafordult, nehogy észrevegye Kakas István, hogy nem a nyoinósi tanyán jár a kocsi . . A beteg emberrel kíméletesen kell bánni . . . Az aratás javában folyt ezen a tanyán ahol Kakas Lstvánék laktak. Volt Julcsának tenni-venni valója bőven. Ebédet, vacsorátkellett főznie a gazdának, a gépésznek, a fűtőnek. Muszáj megtenni mindent, mert hiszen ráutalta őket a nyomorúság a Szécsi János emberségire. Ott háltak ilyenkor bent a tanyaházban.. A nagy, erős, pirosarcu gazdának meg kellett a tiszta ágyat vetni. Kakas István az asszonyával a vackon húzódott meg. Bujkálós-