Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)
1908-09-20 / 38. szám
1908. szeptember 20. PAPA és VIDÉKE 3 katholikusok egyesületeket alkotunk. Hát bocsánatot kérek: a Szent Cecilia, a Szent Juliánná, a Szent Ferenc, vagy Szent Imre egylet, vagy a népszövetség vagy a katholikus sajtó-egyesület, vagy a katholikus legényegylet bántott-e valaha valakit. (Igaz! Ugy van.) Hisz minden egyesületünk mind azon alapszik, hogy az embereket tömöritse és meghúzódjék csendben és éljen nyugodt egyszerűségben. Hisz az a baj, hogy sok egyesületünk van, igaz, de nem azért, mert van, hanem mert nem mozog, nem harcrakész, nem tetterős. Mi megalkottuk a Népszövetséget, nem bántani mást, de készen arra, hogy harcba szálljunk, ha bántanak bennünket. (Éljenzés és taps.) Itt ennél az egyesületnél, tisztelt,kongresszus, nem lehet azt kivánni, hogy mi mindig csak fejet hajtsunk ennek vagy annak az útbaigazítására, amely mindig csak azt mondja, hogy senkit se bántsunk, inkább tűrjünk csak szépen. Mi egy mozgó, életerős testületet akaruk, fürgét, mint a madársereg, erőset, mint a szikla, hatalmasat, mint a mennybolt. És tisztelt kongresszus, ez az egyesület van, létezik és a jövőben is fog létezni. (Éljenzés.) Fog létezni, mert időt szentelünk arra, hogy a lelkekből lelket kovácsoljunk, mert időt szentelünk, hogy embert embernek müveljünk, mert időt szentelünk, hogy lássanak, halljanak, érezzenek, mert időt szentolünk, hogy életre keltsünk hallottakat és reábirjuk, hogy sorakozzanak ebbe a táborba, hol ember, embert akar fettalálni és megvédeni. (Ugy van ! Éljenzés és taps.) Arra, hogy én tudjam, hogy itt a tavasz, nem kell, hogy kimenjek a természetbe. Ha látok egy fát és látom, hogy rügyezik, tudom, hogy itt a tavasz. Arra, hogy én megértsem azt, hogy a kathőlikus lelkekben itt a tavasz, elég ezt a rügyező fát látnom, amelyet Katholikns Népszövetségnek hivnak. (Tetszés és éljenzés.) A fa rügyezik, a fa él és a fa hatalmas lesz. Századokat fog elbírni és dacolni fog a vésszel, a viharral, mert a kereszténységért, hazánkért van ültetve és mert gyümölcsei e haza földjére fognak hullni. (Zajos éljenzés és taps.) Nem untatom önöket, t. kongreszszus, engedjék még csak azt, hogy kettőre kérjem: Az egyik az, hogy sorakozzanak a katholikus Népszövetség zászlaja alá. Ez a kisebb dolog. A nagyobb az, hogy résztvevő kebellel hallgassák meg felébarátjuk baját és segítsenek rajta, ha lehet. Mert a sorakozás maga nem elég. Ember szóljon emberhez, emelje fel annak leikéi, világítsa fel gondolatát, keltse fel önerejét és akkor a pokol kapui sem vesznek erőt rajtunk. Ugy legyen ! (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.] Tanítók évkönyve. (Tanítók, tanítónők, lelkészek, nevelők, tanitónövendékek és a népnevelési ügy minden barátjának használatára az 1908—9. iskolaevre szerkesztette Wolmuth Ernő, kiadja a Szent-István-Társulat.) Ára 1 korona. Több mint 300 oldalas, zsebkönyv alakú és nagy tartalma ellenére is kis helyet igénylő csinos kiállítású értékes munka ez, melynek rövid ismertetését a következőkben adva. beszerzését az illetékes tényezőknek a legmelegebben ajánljuk. Az évkönyv a Szent-István-társulat ismertetésével kezdődik és miután a naptárakban és zsebkönyvekben szokásos naptári részt bélyeg,- posta- és távirda-dijszabást, valamint a külföldi pénzeket és a vasúti zónatarifát leközölte, folytatólag hat óratervet mutat be osztatlan es osztott népiskolák számára. A szerkesztőnek hangulatos behöszöntője után következik a tartalmas anyag, melyből a tanitó magasztos hivatásának úgyszólván minden pillanatában, hiányos vagy elfogult ismereteinek bármikor és bármi tekintetben szükségessé vált kiegészítésében kicsi, de szinte kiapadhatatlan forrásként csalhatatlan tényeket meríthet, mert az anyag a pedagógiai fejlettség mai legmagasabb fokán áll. Ott találja hazánk kat. népiskoláinak egyházi főhatóságait egyházmegyék szerint rendezve, az országos kat. tanügyi tanácsot és tagjait, a kultuszminisztérium személyeit s különösen a VI., vagyis népiskolai ügyosztályt, a királyi tanfelügyelőket, a képzőket — melyből ugyan, tán azért, hogy még nem teljesek, a veszprémi egyházmegye két kath. tanitónőképzője hiányzik. —• Ezután egy tömören fogalmazott gyönyörű értekezés következik Giesswein kanonok tollából a szociális nevelésről és egy a keresztény szocializmust ismertető nagybecsű munka Prohászka püspöktől. A továbbiakban Komócy »A nemi felvilágosítás és az iskola« címen mond igen megszívlelendő igazságokat. Maga a szerző, Wohlmuth Ernő az iskolai könyvtárról, az ifjúsági olvasmányokról, a népkönyvtárakról és a népiratokról értekezik igen alaposan és mindegyik cikkében árjegyzék-féle gyűjteményben ajánlja a megfelelő munkákat. Szebbnél szebb dolgozatokat továbbá Görcsöminek a szabad tanitásról, Embernek a kat. magyar iskolaegyletről, Herodeknek a vakokról, Erdősinek a pásztorjátékokról és általában ifjúsági színdarabokról. Medgyesinek a siketnéma gyermekekről, Horvátnak a beszédhibákról, Bertalannak a kath tanítók segélyalapjáról, Dobosnak az Eötvösalapról, Farkasnak általában a természetes élet-és gyógymódokról, Székelynek a tanítók járandóságairól és dr. Pacsérinak ugyané témáról szóló kisebb-nagyobb cikkei, melyekben szakavatott tollak dióhéjban, és mégis világos, érthető előadásban valóságos tárházat nyújtanak a különböző alkalmak és szükségletek számára. Következik azután a népiskolai tantárgyak eddigi mostohájának, az éneknek tanitásáre egy vezérkönyv*, melyet az el. isk III. osztálya számára irt Lanzeritsch Antal, székesfehérvári tanitó. Az elemi iskolai énektanításban eddig követett rendszertelenségek kiküszöbölésére tervszerűen csoportosított és 35 énekórára taglalt, nyilvánvalóan hosszas és kiváló szakértelemmel eszközölt tanítás tapasztalatain átszűrődött páratlan munka ez> melyet nem alap nélkül tüntetett ki az első pályadijjal a fehérmegyei tanitó-egyesület. Sikerültebbnél-sikerültebb mintaleckék ahkjáI ban, a szakember zenepedagógiai tudásával, ! a tanítás módszerének könnyedségével mutatja be a nevezett osztály tananyagát,. Anélkül, hogy az évkönyv neves szerkesztőjének és többi illusztris munkatársának érdemeiből bármit is óhajtanék levonni, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az eddig felületesen, mostohán, sokhelyen éppen helytelenül kezelt elemi énekoktatás sivár, fejletlen és részben a kellő fokon innen vagy tul haladó irodalmában nemcsak hiánypótló, hanem egyszerűen úttörő munkával ruházta fel Lánzerisch a magyar kat. tanítóságot és már ezen egy ok is igazolja, hogy a szóban levő Tanítók évkönyve oly munka, melyet tanítóinknak a legmelegebben kell ajánlanunk annál is inkább, mert (lásd a Népnevelő 1908. szept. 13. számát) okkal-móddal ahhoz a tanitók még díjtalanul is hozzájuthatnak. Sz. S. Színház. A nagy szünidő leteltével, mikor az ezrekre meqő deáksereg újra felkereste városunk iskoláit, mintegy varázsütésre megélénkültek utcáink, melyeknek még tarkább és mozgalmasabb képet az itt időző és átvonuló nagyszámú katonaság adott. Most, hogy a katonák elvonultak, helyüket színészeink töltik be, kik Pápa város megszokott, egyszerű népességégének festői változatos képet kölcsönöznek. Szalkay Lajos színigazgató, ki Pápa cipés z-ü zletc Legelismertebb cég ! CSQMASZ DENES egjutányosabb árak ! jg ©©©©©©©©©© —————— »-J Elvállal minden e szakmába vágó uri-, női- és gyermekcipőket, pontos kiszolgálás mellett. . — Javításokat öt Üzlethelyiség: Deák Ferenc-u. 3. , akás: Hunyadi János-u. 25. © P er c alatt eszközöl. — Látn £ n « ______ hatatlan foltot készít bár• -f» • • X9 mikor.
