Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-09-06 / 36. szám

4. PÁPA és VIDÉKE 1908. szeptembe r 2 7. cipészsegéd, névszerint Lauscher Ferenc 19 éves és Szusz Ferenc 16 éves és olyan gya­lázó szavakkal illették a hivatalos, egyházi funkciót teljesítő római katholikus segéd­lelkészt. melyet reprodukálni e lapnak hasáb­jain nem illik. * Az Alkotmányban meg ezt olvassuk: A terror. A szociáldemokratáknak ugy látszik az egész világon kellemetlen lett a katholikusok szervezkedése. A straszburgi katholikus nagygyűlés után Bebel ment el lerontani a hatást. Az esseni nagygyűlés után oda vitték a német szocialista kongresszust. A düsszeldorfi nagygyűlést megelőzőleg 12 ezer szociáldemokrata tüntetett a városban s utána több szabadgondolkodó gyűlést »akar­tak« rendezni a vidéken. A prágai és lim­burgi katholikus nagygyűlések alkalmával be­zárták a fanatizált üzlettulajdonosok bolt­jaikat és vendéglőiket, hogy a nagygyűlés résztvevőit kiéheztessék. , A Budapesti katholikus nagygyűlés ellen is hasonló merénylet készül. A szociáldnmok­rata pártvezetőségben hetek óta tárgyalnak arról, miként lehetne az idei katholikus nagygyűlést megzavarni. Az eddigi megálla­podások szerint a szakegyletekben lebzselő munkanélkülieket szeretnék felhasználni erre a rabszolga szerepre. A »Népszava« mai száma közli, hogy a szociáldemokrata párt szeptember hó 13-án a Katholikus Nagygyűlés megnyitásának ide­jében és a gyűlés helyéhez egészen közel az Aréna előtti térre tüntető felvonulást és nagy nyilvános népgyűlést rendez, amelynek prog­rammja: »A klerikálisok szervezkedése és a kormány.« A Nyár-utcai boszorkánykonyhá­ban főzték ki ezt a ravasz tervet. A zsidó demagógok mozgósítani akarják a pesti tö­méget a Katholikus Nagygyűlés ellen. A népszabadságok nagyhangú szóhősei, kik naponta elsírják könyeiket a gyülekezési jog hiánya miatt, igy adják tudtul az ámuló világnak, mennyire elevenen él bennük a jogok tudata. A jogot ugyanis követelik, de terrorizmus a felelet, ha azt valaki gyakorolja is­HIREK. Személyi hirek. Wagner Lőrinc cell­dömölki és Kroller Miksa zalavári bencés­apátok a mult hét folyamán rövid ideig vá­rosunkban időztek s a bencés székháznak voltak szivesen látott vendégei. Hivatalvizsgálat. Hunkár Dénes fő­ispán f. hó 3-án városunkba érkezett s 4-én megvizsgálta a polgármesteri hivatalt, ahol mindent a legnagyobb rendben talált. Eljegyzés. Szabó Pál eljegyezte Erdélyi Martha Matildot. Tartós boldogságot kívánunk az ifjú jegyeseknek ! Beiratások. A város arculatán ismét megjelent a rég óhajtva várt mosolygó hajnal­pír: az ifjúság, az élet. A vakációban meg­edződött, megizmosodott ifjú sereg valósággal ellepte az utcákat s hevenyében oly pezsgő életet teremtett, hogy egy csapásra megvál­tozott a város unalmas, kihalt nyári képe. A hét folyamán már a Veni Sancte is megvolt az összes intézetekben. Lebegjen is az Isten szent lelke az ifjúság fölött, hogy hitében megerősödjék, tudománya nagyobbodjék s ősei nyomdokán haladva, talpköve, legerősebb osz­lopa legyen a keresztény Magyarországnak ! Özv. Nagy Boldizsárné f Egy ga­lamb-őszhaju, de aranyos kedélyű, jóságos lelkű nagyasszonnyal ismét kevesebb van Pápa városában. Özv. Nagy Bojdizsárné, szül. beődi Balogh Szidónia f. hó 1-én 76 éves korában hirtelen elhunyt. Mikor állapota rosz­szabbra fordult, példás buzgalommal vette fel a haldoklók szentségeit, hogy nemes lelke tisztán, szeplőtelenül szálljon az örök Biró elé. Benne egyik tiszteletreméltó typus; ve­szett el azoknak az igazi magyar asszonyok­nak, kiknek nevét csak őszinte nagyrabecsü­léssel és bensőséges kegyelettel tudjuk emle­getni. A megboldogult nagyasszonyban Nagy Gabriella úrhölgy, az áll. polg. iskola köztisz­teletben álló igazgatója áldott jó édesanyját siratja. Temetése f. hó 3-án ment végbe impozáns részvét mellett. A bencés gimnáziumban f. hó 1—3­napjain voltak a beiratások. Beiratkozott az I. osztályba 54, a II-ba 46, a III-ba 43, a IV-be 28, összesen 171 tanuló. Osztályfőnö­kök lesznek: dr. Bagyari Simon (I. oszt). Jung Benedek (II. oszt.), Béri Zsigmond (III. oszt.). Varsányi Román (IV. oszt.). Halálozás. Bold. Horvdtth Károly ny" urad. számtartó és 48-as honvéd hadnagy te­metése, nagy részvét közt ment végbe a mult hó 29-én d. u. — a ravatal koszorúk és virá­gok nagy tömegével volt elborítva, a szala­gokon az özvegy, a gyermekek, a jóbarátok és tisztelők utolsó búcsúszavaival. Koszorúkat és csokrokat küldtek: Dr. Balogh Jenő egye­temi tanár, Botka család, özv. Hanauer Béláné. Kiss Lászlóné, Lóskay Kornélia, Mikovinyi Ödönné, Pap Amelie, az uradalmi Tisztikar, Békeffy család, Torhoffer család stb. — a tá­vollevő barátok, jóakarók, tisztelők és rokonok, roppant számú sürgönyben és levélben nem­különben a helybeliek személyesen is fejezték ki részvétüket, s a gyászban való osztozásukat, ezek közt: gróf Esterházy Sándor, Láng Lajos v. b. t. t, Pókay táborszernagy a boldogult gyermekkori barátja, és honvédbajtársa, to­vábbá Gyurácz Ferenc, Antal Gábor ref. püs­pökök, Néger Ágoston apátkanonok, Lóskay Gábor tábornok, Nagy János kir. közigazga­tási biró. Márífy Ede min. tanácsos, Lingauer és Kolossváry oszt. tanácsosok, Dr. Balogh és Dr. Maleara egyetemi tanárok, Németh István püspök helyettes, Jándi Bernardin és Lóskay Fidél benczés házfőnőkök .Mórocz Emilián alperjel Stanits Fulgent tanár s még nagyon számosan, helyből és az ország min­den részéből. A temetést Dr. Bereczk segéd­lelkész végezte assistenciával és az énekkar Szentgyörgyi karnagy vezetése mellett szívhez szóló gyászénekek zengése közben kisérte utolsó útjára az elköltözöttet, kinek kopor­sóját a fájdalomtól lesújtott család tagokon kivül a sirig követte az "uradalmi tisztikar s a megjelent előkeiő közönség. — A megbol­dogultat, aki soknemü közéleti tevékenysége közt a pápai kath. hitközségnek is egykor éven at gondnoka volt, korán elhunyt szépre­ményű fia mellett helyezték örök nyugalomra. Pályakérdések. A veszprémegyházme­gyei r. k. tanítóegyesület közp. bizottsága az 1908/9. iskolaévre a következő pályatételeket tűzte ki ; 1. A kath. népiskola és a tanulók jel­lemképzése. (Minő elvek szerint neveljen a kath. tanitó a mindennapi s az ismétlő isko­lában, hogy tanítványai valláserkölcsösen jel­lemes emberekké váljanak ?) Jutalma : 100 korona. 2. A természetrajz-, természettan- és vegytannak kapcsolata az egészségtannal. (A természetrajz, természettan és vegytan taní­tási anyagának mely ismeretrészeivel kap­csolható össze az egészségtannak oly mérv­ben való tanítása, amennyit a kath. népisko­lák tanterve (egyesítve az osztatlan s az osz­tott iskolák tanításai anyagát) ebből az isme­retágból megkövetel?) Jutalma: 100 korona. 3. Az iskola, a község és az alkoholiz­mus. Miképpen küzdjön a kath. tanitó az alkoholizmus, főképen pedig a pálinkáivás ellen az iskolában, majd a községben olyan eredménnyel, hogy hatása alatt maga-a nép kívánjon és kérjen törvényes intézkedést az alkohol káros hatása ellen?) Jutalma: 100 korona. A pályamunkák jeligés levélkével ellátva, idegen kézzel irva, 1909. március hó l-ig Veszprémbe az elnökséghez küldendők. A dinnye. Ártatlan jószág, de kellemes Máskor nem igen csinál galibát, csak ilyen­kór, szeptembernek elsejével, amikor a diák­gyereknek/ »be kell rukkolni.« Három-négy nebuló összeáll: négynek már rendesen van igy a hónap elején — három krajcárja s megindulnak dinnyét vásárolni. Ha három pénzért nem kapnak, társakat verbuválnak, mig a szükséges »összeg« össze nem jön. Aztán félórai alku után vesznek egy szép gömbölyű dinnyét. Félrevonulnak valami zeg­zugos utcába s titokban, de anr.ál nagyobb gyönyörűséggel majszolják. Az egyik őrt áll. Az a bakter. Ha »baj van« (értsd: ha pro­fesszor tűnik fel a szemhatáron), füttyent egyet s a nebulók ugy szétrebbennek, mint a megriadt madarak. De azért a dinnyét ott nem hagyják. Nem a'! Inkább a szemük vi­lágát! Mert a gárda — megfut, ha kell, de a dinnyét oda nem adja! Halálozás. Özv. Bengyel Györgyné, sz. Kriszt Irén aug. 29-én 41 éves korában meg­halt Budapesten. A városok segítsége. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter szeptember 20-ikára értekezletre hivta össze a városok polgár­mestereit, hogy a városok segélyezésének módját és mértékét, — amelyet még a tavasz folyamán helyezett kilátásba a belügyminisz­ter — az érdekeltek meghallgatása után megállapítsák. Hirdetmény. A székesfehérvári m. kii. 17. honvédkiegészitő parancsnokság 451 kt. 1908. sz. átirata folytán Ő császári és apos­toli királyi Fensége legfelsőbb parancsiratát következőkben tartalmilag közlöm: »Hálá­san emlékezve ama derék harcosokról, kik Velem együtt gróf Radetzky tábornagy veze­tése alatt az 1849-iki hadjáratot Olaszország­ban végig küzdötték, közülök mindazoknak, — rang és állás különbség nélkül, — kik ezen hadjárat alatt ütközetben részt vettek,

Next

/
Thumbnails
Contents