Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-08-23 / 34. szám

ÜL évfolyam. Pápa, 1908. augusztus 23. 34 szám. PÁPA ÉS Szépirodalmi, közgazdasági és társadalmi hetilap. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanítói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2*50 K Egyes szám ára 24 fillér. MEGJELENIR MINDEN VASÁRNAP. Kiadótulajdonos: A PÁPAI KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. Szerkesztőség: Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. A kiadóhivatal vez ; 'e • SÜLE GÁBOR, dasz-utca 15. Előfizetéseket és hirdetéseket filvesz Hajnóczky Árpád ép Vajdits Károly könyvkereskedése vezet. Ez pedig a történelem és a nép közfelfogása szerint á keresztény kultura, mely a kereszténység valláserkölcsi eszményképein nyugszik. Ezeket védelmezni, fentartani annyival is fontosabb és szükségesebb, amennyiben veszedelmes ellenségük támadt a nép tág köreiben a socializmus terjesztése által már világnézetté vált bizonyos anyagelvüségben. A socialistikus eszme néhány tudós harcosa fáradozása folytán tudományos alapot nyert. S habár ezt más oldalról szintén tudományosan megtámadták és igazságát elvitatták, követői szemében nem szenvedett, sőt az utóbbiak száma folytonosan növekedett. Le kell számolnunk azon ténnyel, hogy a socialistikus világnézet a kereszténnyel szemben — melfen egész társadalmi rendünk nyugszik — a legélesebb ellentétben áll és hogy semmi sem tévesebb azon állitásnál, hogy a socializmusnál csak gazdasági kérdések jönnek számításba. Ha ez igy volna, ugy a harc heve mindkét részről tetemesen csökkenne. Mert ' i szinte lehetetlen, hogy engesztelhetetlen harc tárgya legyen azon kérdés, hogy a gazdasági fejlődés vagy társadalmi törvényhozás gyorsabb, vagy kevésbé gyors ütemben halad-e előre? Ép oly képtelenség, hogy az egyes osztályokat oly élesen és állandóan elkülönitő válaszfallá legyen azon kérdés, hogy vájjon a munkások érdekeik véídelmére munkásegyesületekben tömörüljenek-e, hogy ez által harci szervezeteket teremtsenek gazdasági téren. Mindezekről, ha harc és küzdelem árán is, de megértethetik egymást az emberek s a megegyezés semmiképen sincs kizárva. Csak gondoljuk meg azt, hogy a munkások sok követelése, melyek évekkel ezelőtt jogtalanoknak látszottak, most már egészen más elbírálás alá esnek. Itt tehát hiába kéressük azon mély szakadás okát, mely manapság elénk tárul. Az, ami a dolgoknak oly nagy komolyságot kölcsönöz, nem más, mint a radikális socialismussal karöltve járó teljes elfordulás a keresztény vi| lágnézettől. A socialista hitellensége Gondolatok a keresztény munkásképzésről. A történelem tanitása szerint a magasabb műveltségi fokon álló nép, ezen műveltségi fokát csak ugy őrizheti meg, ha erkölcsi eszményképeit nagyra tartja és ezektől minden életnyilvánulásában át van hatva. Az erkölcsi eszményképek azonban, különösen a nép tágabb körét tekintve, annak vallásos nézeteiben és meggyőződésében gyökeredzenek. A valláserkölcsi eszményképek eltűnése még a csendes fejlődés napjaiban is a nép elzüllésére vezet, menynyivel inkább ma a nagy gazdasági forradalom napjaiban. Ez a változás leginkább gazdasági téren érezhető, de Összefügg a szellemi téren való messzekiható forradalommal is. Nem a mi dolgunk ezeket a világból kiküszöbölni, de az igenis kötelességünk, eddigi, kulturánkba a mai kultura és társadalmi rend fentartásával felvenni azt, ami fontos és haladásra Ózd. Irta: Takács Gedeon. Most, hogy elkerültem Pápáról, most kezdik felfedezni bennem a tárcairó tehetséget. Vagy csak ugratás akar lenni (*)-jelzésü kedves barátom biztatása és a mi kedves »elnökünk« levelező-lapja, melyben az állítólagos Ígéretre figyelmeztet szintén tárca irányában ? Legyen tehát tárca Ha pedig minden áron Csizről (vagy mint a P. és V. irta Ősikről) parancsolnak tárcát, engedelmeskedem és irök Ózdról. Ózd és Csiz logikus összefüggésben vannak egymással. A logikai összefüggést vasút hozza létre és nem is valami hosszú a láncokoskodás, csak 60 fillér. T. i. ennyiért visz oda a vonat. A csizi prospektus az ajánlatos kiránduló helyek közül Ózdot emliti legrövidebben. De nyugodtan elmondhatja róla, hogy világhirü vas és acélgyára van. De én többet tudtam Ózdról. Mayláth József gróf u. i. azt irta vagy mondta valahol felöle, hogy Magyarországon a szövetkezeti élet ott van legtökéletesebben kifejlődve és ismertem irodaimi működése révén e szövetkezetek létesítőjét, az elméleti és gyakorlati szocializmus egyik legjobb bajnokát, Csepela Lajos dr. lelkészt. 17 klm.-nyi vonatozás után Ózdra értem. A borsodmegyei Hangony-völgynek a SajóRima völgyeire nyiló kies fekvésű ölében a szénbányák jellegzetes füstje, illata fogadja az embprt. Iparvágányok szeldesik a mezőt; szénnel, mészkővel, vasérccel, mangánnal, acélés vasrudakkal, sinekkel, traversekkel megrakott vasúti 'kocsik látszanak a vágányokon. Ahogy pedig a vonat az utolsó kanyarodóhoz ér, megterhesedik a levegő a kohók gőzével, gázával, a kémények füstjével s benn I vagyunk az óriási gyártelepen. Egy kis mezítlábas vezetővel neki indultam a gyártelep udvarának. A papot átbocsátják, sőt szives köszöntéssel üdvözlik. Később is feltűnt és őszintén megvallom, hogy sehol soha felnőtt, élemedett embertől annyi dicsértesséket nem hallottam, mint Ózdon — a durvának hitt gyári munkások ajakáról. — Erre is rá lehet szoktatni az embereket! — mondja Csepela ur. Ismeri is minden hivét névszerint. Két órás sétánk alatt oly sok embert, csaknem mindenkit néven szólitott és mindenkinek ismerte észjárását, ügyes-bajos dolgait. Igy aztán meg lehet nyerni bizalmukat is. A gyár kapujain ott a hirdető táblák; az egyiken rajta az antiálkoholista-társulat hirdetései. Ezt is Csepela. Legelsőbben is a szövetkezeteket néztem meg. Fogyasztási es értékesítő szövetkezetüknek a főüzleten kivül még három fiókja van. Évi bevételük 27()—'280 ezer korona. E szám különösen akkor látszik nagynak, ha tekintetbe vesszük, hogy a községnek nincs több 5 ezer lakosánál. Forgalmát talán tudom jellemezni egy példával: aug. 5-én és 6-án (ekkor voltam ott), tehát két nap alatt eladtak két vaggon dinnyét, kilóját 8 f-ért. Hitelszövetkezetüknek 1908 jan. 1.-től