Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-07-26 / 30. szám

1908. julius 12. PAPA és VIDÉKE 3. ismeret? — Mikor fogják elismerni, hogy félrevezették a népet? Megérjük-e azt az időt-, mikor a hazugság csődöt mond Magyarországban is? Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjában olvasom, hogy a »szabadgondolkozók« gyűlést is tartottak s meg ís alkották egyesületüket. Ám jó; csak azon csodálkozom, hogy tanáremberek hivták össze s vezették a gyűlést. Azok, akiknek hivatásuk a hagyományok ápolása, a serdülő i.emzedék szivébe a vallás-erkölcs, a hazaszeretet, a köz szolgálatának a beplántálása: ép azon eszméknek és tanításoknak a hirdetése, a melyeknek a »szabadgondolkodók« irtó hadat üzentek. Gratulálok az intézetnek, ahol ilyen professzorok akadnak! És a kerületnek ehhez nincs szava? Mily reményeket fűzhetnek a szülők tanuló fiaik jövőjéhez? Milyeneket azok, kiknek leányai a »leányegyesület« elnökségének vezetése mellett résztvesznek oly gyűlésen, ahol agyon akarják ütni az, Istent, a vallást, az állam alapját: a házasságot és anyaságot! S nemcsak részt vesznek, hanem még lelkesen tapsolnak is! Talán erre megnyílik azok szeme, akik nem osztoznak ugyan a felfogásban, de a művészet szent nevében mégis hozzájárulnak ennek a nem szerencsésen vezetett egyesületnek támogatásához. Elvégre is t. Szerkesztő ur, izlés dolga, hogy ki mily uton jár. Az észt csak a saját akaratunk irányithatja, hogy ezt vagy azt gondoljuk s tegyük. S ez valójában nem is az ész, hanem az akarat szabadsága. A gondolkodás, az okszerű gondolkodás bizony nem szabad. Kötik a" tények igazsága, meg a gondolkodás törvényei. Hiába mondja valaki a gondolkozás szabadságára hivatkozva, hogy az afrikai négerek zöldek, a hó fekete, az ember füle látásra, szeme szaglásra való, hogy a négyzet kör, a tenger krumpliföld — az effé'e állításaira rácáfolnak a való tények s a biztos érzéki észlelések! Ki vonta valaha kétségbe, pedig eszébe se jutott, hogy bizonyítani kellene a számtan e tételét: »az egész nagyobb részeinél«? A gondolkodásnak is vannak ily törvényei, a melyek szeri.it igazodnia kell az észnek, különösen fejtetőre áll minden ismeret. Nincs hatalom, amely fölmentést adhatna nekünk ezektől a törvényektől. De nem is erre épitik fel a szabadgondolkodók elméletüket. Máshol van itt a bökkenő. Ismereteink egyik főforrása mások tanúskodása is, a hit. Az ember elfogadja, amit mások eszök és érzékeik segítségével megismertek. Ez n hit á tudás alapja, a nyelv és hiten alapszik, ugy hogy az emberek tudományának kilenctized része hit. Itt az ütköző! A szabadgondolkozás hivei ugyanis az ismereteknek előbbi két forrását helyes »előitélet«-nek nevezik, mert ez alapon s vezetésük mellett történik a gondolkozás, ám a harmadiknak helyességét kétségbevonják s a belőle meritőket »elfogult«-aknak tartják. Valójában tehát a szabadgondolkodás a hit ellen tör. A szabadgondolkodók szerint nem szabad hinni, hogy Isten van, ki a világot teremtette; nem szabad hinni, hogy van lélek és másvilág; nem szabad hinni, hogy Krisztus Istenfia, hogy az egyház isteni alkotás s a hit és erkölcs dolgaiban tanítómester. S miért? Mert e tudásunk a hiten alapszik; ez pedig »helytelen, elfogult előítélet.« De el kell hinni minden lehető és lehetetlen dolgot, tücsköt-bogarat, amit a szabadgondolkodó hirdet. S tán ez nem a hiten alapszik ? Dehogy is nem. Csakhogy a mezei virágokból összeállított csinos csokorral lepte meg. Az arató gazda üdvözlésére Jákói Géza igazgató válaszolt a tőle már megszokott, leereszkedő s költői kifejezésekben gazdag beszéddel, megmagyarázván a munkás és munkaadó közötti viszonyt, s Isten áldását kérte az aratókra s azok családtagjaikra. No most, ezután jött ám még csak az pröm! Az ünnepélyen részt vettek örege-apraja, nagyja és kicsinyje leste már, mikor ehetünk ! Érdekes volt látni, micsoda kondérokban, melencékben és vindölyökben lett felszolgálva az egész vidéket pompás illatával betöltő finom gulyásleves ! Akkora edényekben árasztotta inycsiklandoztató illatát, hogy egy kis gyermek könnyen belefúlhatott volna. Öt asztal volt az aratók és ezek család-, tagjai részére felterítve, volt kelete a párolgó illatú gulyásnak és túrós galuskának. Ehetettihatott mindenki annyit, amennyi neki jólesett. Érdekes volt hallani egy asszonyt, aki az asztal mellől felkelt, s kezében tányér és merő j kanállal ment a bogrács rendes helyére, — j amit azonban idő közben elvittek onnét — ; s kétségbe esve kérdezte: há lett a mitinneet | eeviltek ! Volt zsákba futás és verseny evés is, a mely derült hangulatban tartotta az ünnepé- j lyen részt vett uri közönséget. Asztal bontás után kezdetét vette a tánc, s jókedvvel járták az aratók a . szebbnél-szebb táncokat egész 8 óráig, amikor az aratók hálálkodva s áldva azt az urai, akinek a fejében ez a jó gondolat megfogamzott, szép rendben eltávoztak. G. U. szabadgondolkozástól követett hit »helyes és elfogulatlan előítélet.« A közfelfogás, századok leszűrt hagyománya, tudósok veritékes munkájának boldogító gyümölcse, mind elfogultság; csak az iskola padjáról alig kikerült, ifjúsága 'mámorában erősen pezsgő, még ki nem forrott állhatatlan és tapasztalatlan szabadgondolkodó ifjú óriások elmeszüleménye a merő, tiszta igazság! íme, tisztelt szerkesztő ur, a hangzatos frázisok cifra köntösétől megfosztott szabadgondolkozás! Nem is gondolkozás, hanem önkényes szabad akarat, amely ugyanazon az alapon követel hitelt magának, amely alapon megtagadja mástól. Van-e már önöknél Népszövetség? Ha nincs, alakitsák meg kérem, minél előbbi mert az efféle mozgolódásokra ez a legjobb s leg'csattanósabb felelet. Isten önnel! Jó vakációt kiván Vasban, 1908. julius hava készséges hive: Bánkfia György. HÍREK. Kitüntetések a káptalanban. Báró Hornig Károly megyéspüspök fölterjesztésére dr. Rédey Gyula apát, veszprémi őrkanonokot pápai prelátussá, Néger Ágoston apátkanonokot, a székesegyház főesperesét pedig apostoli protonotáriussá nevezte ki X. Pius pápa ő Szentsége. Városunkban különösen Néger Ágoston kitüntetése keltett osztatlan örömet. Porcinkula. A sz.-Ferencrendiek templomában mához egyhétre, vagyis augusztus hó 2-ik napján fogjá; megünnepelni az évenkint szokásos porcinkulai bucsut. 9 órakor ünnepi szent mise lesz fényes segédlettel, utána szent beszéd. D. u. 4 órakrr litánia, 6 órakor lesz a hó első vasárnapján szokásos engesztelő litánia Jézus szentséges Szive tiszteletére. A búcsúnak lelki kegyelmeiben részesülni kívánó ájtatos hívek kellő tájékoztatása végett megemlítjük, hogy boldog emlékezetű Szentséges Atyánknak, XIII. Leó pápának 1894. évi julius hó 14-ik napján kelt apnstoli levele értelmében a buesunyerés egyik alaptétele gyanánt előirt sz. gyónás és áldozás már julius hó 30-ik napjától kezdve elvégezhető. Ezen apostoli kedvezmény kivált a helybeli hívekre nézve bir fontossággal, akik ily módon a fennebb jelzett naptól kezdve bármikor, akár délelőtt, akar délután, mindenkor nehézség nélkül jól előre elvégezhetik sz. búcsúval kapcsolatos ajtatosságukat. A zárda fönöknős'ége. Kinevezések a pénzügyigazgatóságnál. Szaiantin János veszprémi pénzügyi titkárt, pénzügyigazgató-helyettest jelenlegi állomáshelyén pénzügyi tanácsossá, Pecto Valér veszprémi pénzügyi segédtitkárt ugyancsak jelenlegi állomáshelyén való meghagyással pénzügyi titkárrá nevezte ki a pénzügyminiszter. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben, — Egyszerű és diszkötésü imakönyvettben, öus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. « Irodai papirok és üzleti könyysk eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad thazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan ós leggyorsabban intézi: mmivim Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papirkereskedése = Pápa, Fő-u. 11.