Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-07-26 / 30. szám

1908. julius 12. PAPA és VIDÉKE 3. ismeret? — Mikor fogják elismerni, hogy félrevezették a népet? Megérjük-e azt az időt-, mikor a hazugság csődöt mond Magyarország­ban is? Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapjában olvasom, hogy a »szabad­gondolkozók« gyűlést is tartottak s meg ís alkották egyesületüket. Ám jó; csak azon csodálkozom, hogy tanáremberek hivták össze s vezették a gyűlést. Azok, akiknek hivatásuk a hagyományok ápolása, a serdülő i.emzedék szivébe a vallás-erkölcs, a hazaszeretet, a köz szolgálatának a beplántálása: ép azon esz­méknek és tanításoknak a hirdetése, a me­lyeknek a »szabadgondolkodók« irtó hadat üzentek. Gratulálok az intézetnek, ahol ilyen professzorok akadnak! És a kerületnek ehhez nincs szava? Mily reményeket fűzhetnek a szülők tanuló fiaik jövőjéhez? Milyeneket azok, kiknek leányai a »leányegyesület« elnökségé­nek vezetése mellett résztvesznek oly gyűlé­sen, ahol agyon akarják ütni az, Istent, a vallást, az állam alapját: a házasságot és anyaságot! S nemcsak részt vesznek, hanem még lelkesen tapsolnak is! Talán erre meg­nyílik azok szeme, akik nem osztoznak ugyan a felfogásban, de a művészet szent nevében mégis hozzájárulnak ennek a nem szerencsé­sen vezetett egyesületnek támogatásához. Elvégre is t. Szerkesztő ur, izlés dolga, hogy ki mily uton jár. Az észt csak a saját akaratunk irányithatja, hogy ezt vagy azt gondoljuk s tegyük. S ez valójában nem is az ész, hanem az akarat szabadsága. A gon­dolkodás, az okszerű gondolkodás bizony nem szabad. Kötik a" tények igazsága, meg a gondolkodás törvényei. Hiába mondja valaki a gondolkozás szabadságára hivatkozva, hogy az afrikai négerek zöldek, a hó fekete, az ember füle látásra, szeme szaglásra való, hogy a négyzet kör, a tenger krumpliföld — az effé'e állításaira rácáfolnak a való tények s a biztos érzéki észlelések! Ki vonta valaha kétségbe, pedig eszébe se jutott, hogy bizonyítani kellene a számtan e tételét: »az egész nagyobb részeinél«? A gondolkodásnak is vannak ily törvényei, a melyek szeri.it igazodnia kell az észnek, kü­lönösen fejtetőre áll minden ismeret. Nincs hatalom, amely fölmentést adhatna nekünk ezektől a törvényektől. De nem is erre épitik fel a szabadgondolkodók elméletüket. Máshol van itt a bökkenő. Ismereteink egyik főforrása mások ta­núskodása is, a hit. Az ember elfogadja, amit mások eszök és érzékeik segítségével meg­ismertek. Ez n hit á tudás alapja, a nyelv és hiten alapszik, ugy hogy az emberek tu­dományának kilenctized része hit. Itt az üt­köző! A szabadgondolkozás hivei ugyanis az ismereteknek előbbi két forrását helyes »elő­itélet«-nek nevezik, mert ez alapon s veze­tésük mellett történik a gondolkozás, ám a harmadiknak helyességét kétségbevonják s a belőle meritőket »elfogult«-aknak tartják. Valójában tehát a szabadgondolkodás a hit ellen tör. A szabadgondolkodók szerint nem szabad hinni, hogy Isten van, ki a világot teremtette; nem szabad hinni, hogy van lé­lek és másvilág; nem szabad hinni, hogy Krisztus Istenfia, hogy az egyház isteni al­kotás s a hit és erkölcs dolgaiban tanító­mester. S miért? Mert e tudásunk a hiten alapszik; ez pedig »helytelen, elfogult elő­ítélet.« De el kell hinni minden lehető és lehetetlen dolgot, tücsköt-bogarat, amit a szabadgondolkodó hirdet. S tán ez nem a hiten alapszik ? Dehogy is nem. Csakhogy a mezei virágokból összeállított csinos csokor­ral lepte meg. Az arató gazda üdvözlésére Jákói Géza igazgató válaszolt a tőle már megszokott, le­ereszkedő s költői kifejezésekben gazdag be­széddel, megmagyarázván a munkás és mun­kaadó közötti viszonyt, s Isten áldását kérte az aratókra s azok családtagjaikra. No most, ezután jött ám még csak az pröm! Az ünnepélyen részt vettek örege-ap­raja, nagyja és kicsinyje leste már, mikor ehetünk ! Érdekes volt látni, micsoda kondé­rokban, melencékben és vindölyökben lett felszolgálva az egész vidéket pompás illatával betöltő finom gulyásleves ! Akkora edényekben árasztotta inycsiklandoztató illatát, hogy egy kis gyermek könnyen belefúlhatott volna. Öt asztal volt az aratók és ezek család-, tagjai részére felterítve, volt kelete a párolgó illatú gulyásnak és túrós galuskának. Ehetett­ihatott mindenki annyit, amennyi neki jólesett. Érdekes volt hallani egy asszonyt, aki az asztal mellől felkelt, s kezében tányér és merő j kanállal ment a bogrács rendes helyére, — j amit azonban idő közben elvittek onnét — ; s kétségbe esve kérdezte: há lett a mitinneet | eeviltek ! Volt zsákba futás és verseny evés is, a mely derült hangulatban tartotta az ünnepé- j lyen részt vett uri közönséget. Asztal bontás után kezdetét vette a tánc, s jókedvvel járták az aratók a . szebb­nél-szebb táncokat egész 8 óráig, amikor az aratók hálálkodva s áldva azt az urai, akinek a fejében ez a jó gondolat megfogamzott, szép rendben eltávoztak. G. U. szabadgondolkozástól követett hit »helyes és elfogulatlan előítélet.« A közfelfogás, századok leszűrt hagyománya, tudósok veritékes mun­kájának boldogító gyümölcse, mind elfogult­ság; csak az iskola padjáról alig kikerült, if­júsága 'mámorában erősen pezsgő, még ki nem forrott állhatatlan és tapasztalatlan szabadgondolkodó ifjú óriások elmeszülemé­nye a merő, tiszta igazság! íme, tisztelt szerkesztő ur, a hangzatos frázisok cifra köntösétől megfosztott szabad­gondolkozás! Nem is gondolkozás, hanem ön­kényes szabad akarat, amely ugyanazon az alapon követel hitelt magának, amely alapon megtagadja mástól. Van-e már önöknél Népszövetség? Ha nincs, alakitsák meg kérem, minél előbbi mert az efféle mozgolódásokra ez a legjobb s leg'csattanósabb felelet. Isten önnel! Jó va­kációt kiván Vasban, 1908. julius hava készséges hive: Bánkfia György. HÍREK. Kitüntetések a káptalanban. Báró Hornig Károly megyéspüspök fölterjesztésére dr. Rédey Gyula apát, veszprémi őrkanonokot pápai prelátussá, Néger Ágoston apátkanono­kot, a székesegyház főesperesét pedig apostoli protonotáriussá nevezte ki X. Pius pápa ő Szentsége. Városunkban különösen Néger Ágoston kitüntetése keltett osztatlan örömet. Porcinkula. A sz.-Ferencrendiek temp­lomában mához egyhétre, vagyis augusztus hó 2-ik napján fogjá; megünnepelni az éven­kint szokásos porcinkulai bucsut. 9 órakor ünnepi szent mise lesz fényes segédlettel, utána szent beszéd. D. u. 4 órakrr litánia, 6 órakor lesz a hó első vasárnapján szoká­sos engesztelő litánia Jézus szentséges Szive tiszteletére. A búcsúnak lelki kegyelmeiben részesülni kívánó ájtatos hívek kellő tájékoz­tatása végett megemlítjük, hogy boldog em­lékezetű Szentséges Atyánknak, XIII. Leó pá­pának 1894. évi julius hó 14-ik napján kelt apnstoli levele értelmében a buesunyerés egyik alaptétele gyanánt előirt sz. gyónás és áldozás már julius hó 30-ik napjától kezdve elvégezhető. Ezen apostoli kedvezmény kivált a helybeli hívekre nézve bir fontossággal, akik ily módon a fennebb jelzett naptól kezdve bármikor, akár délelőtt, akar délután, mindenkor nehézség nélkül jól előre elvégez­hetik sz. búcsúval kapcsolatos ajtatosságukat. A zárda fönöknős'ége. Kinevezések a pénzügyigazgatóságnál. Szaiantin János veszprémi pénzügyi titkárt, pénzügyigazgató-helyettest jelenlegi állomás­helyén pénzügyi tanácsossá, Pecto Valér vesz­prémi pénzügyi segédtitkárt ugyancsak jelen­legi állomáshelyén való meghagyással pénz­ügyi titkárrá nevezte ki a pénzügyminiszter. Nagy raktár jelesebb irodalmi müvekben — diszmüvekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben, — Egyszerű és diszkötésü imakönyvettben, öus választék levélpapírokban, hazai és külföldi díszdobozokban. « Irodai papirok és üzleti könyysk eredeti gyári árakon. Minta-gyüjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad thazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan ós leggyorsabban intézi: mmivim Hajnóczky Árpád könyv-, zenemű- és papirkereskedése = Pápa, Fő-u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents