Pápa és Vidéke, 3. évfolyam 1-52. sz. (1908)

1908-05-10 / 19. szám

1908. május 10. PÁPA és VIDÉKE 3. tátott a nyomdai vállalat 237 személyt, kik közül az irodában dolgozott 12, a könyvkötőben 88, magában a nyomdában 232, segédszemélyzetképen pedig 5. Két napilapon kivül »Alkotmány« és »Uj lap«) 42 hetilap és folyóirat, a társulat kiadványai s 2753 idegen rendelés készült a nyomdában. A könyvkiadó részvénytársulat fő gondját a mult évben is a tankönyvek kiadására fordította. Át volt hatva a Szent István-Társulat annak a gondolatnak igazságától, hogy a lelkek meghódítását el kell kezdenünk már az iskolában. Lassankint a középiskola minden tárgyára lesz tankönyve a Szent IstvánTársulatnak s ha az előjelek nem csalnak, a kathjlikus tanáregyesületben megbecsülhetetlen munkatársat kap nemcsak tankönyveinek terjesztésére, hanem első sorban kifogástalan, tankönyvek Íratására. Uj munkákkal gyarapította az ifjúsági iratokat, a népiratkákat és á Családi Regénytárt is. A Luca-széke. Még ez a cim se fejezi ki azt a rákmódra emlékeztető lassúságot, melyet Pápa városa a talajvíz megszüntetése ügyében kifejt. Eddig csak az előretörekvő buzgalom, a lankadatlan serénység állitmányául használtuk a »kifejt« igét, most már a csigamódon menő haladásban való buzgalom kifejtéséről is írhatunk. Legalább is /ötödik éve, hogy a belváros egyes utcáiban a pincéket elöntötte a víz. — Azóta keresik az okát. — Egyik vélemény szerint talajvíz volna, a másik szerint a vízvezeték vize szivárog a rozsdától kimart csöveken keresztül. Vájjon a kutakban is oly magasan van-e a viz, mint a fenyegetett házak pincéiben ? Egyenlő talajviszonyok mellett a kutak és a pince vízszintjének egyenlőnek kell ienniük. Ha beszivárgás folytán tódul a viz a pincékbe, akkor a beszivárgás eredetéhez közel fekvő kutakba is éppen ugy ömlik, — először persze oda ömlik, amelyik közelebb van és ez rendesen a pince. Abban a jámbor véleményben ringattuk magunkat, hogy már egy-kettőre véget is ér az alagcsövezés. Azt mertük hinni, hogy már szikkadnak a pincék, szárad a házak fala, hogy nyugodtan alszanak a fenyegetett utcák háztulajdonosai. Hogyne, hiszen már nem arról beszéltek, hogy viz van a pincékben, hogy kell valamit tenni, hogy honnan van a viz, — hanem a háztulajdonosok már megajánlották a hozzájárulásukat, már az alagcsövezési szabályrendeletet is tárgyalni óhajtották. Különösen akkor bizakodtunk az alagcsövezés hamaros elkészültében, mikor hirét vettük annak, hogy még a Petőfi-utcai hatalmas zsinagógát is fenyegeti a viz. Mert hiszen ha a pápai zsidóság valamit akar, azt .el is éri. S a holnapi közgyűlés miről fog tárgyalni ? — Arról, hogy a vízvezetéki csövek milyenek. — Tiszták-e, nincsenek-e eldugulva, nem lyukasak-e, nem fenyegeti-e őket az eltűrés veszedelme, jól vannak-e összeillesztve, hogy . a talajvíz nem szivároghat-e beléjök, nem fenyegeti-e csőhálózatunk vizét a fertőzés veszedelme, hogy csakugyan miazmás iszapba rakták-e le a csöveket annakidején. Szóval igy áll a dolog: megszakadt a gát. hát nézzük meg, hogy csakugyan folyik-e rajta a viz, —• oldalán zöld-é a' fü, — kurutyolnak-e árnyékában a békák. Vájjon van-e a világon kultur-mérnökség ? Holnap talán elhatározzák elvileg, hogy jó lesz-e megnézni a csöveket. A legközelebbi gyűlésen talán elhatározzák. , hogy végre is hajtatják az elvi határozatot. (Ha valaki meg nem feiebbezi a vármegyéhez a gyűlés határozatát). Aztán alszunk egyet, talán idővel megint határoznak, addig azután vagy ott lesz még a viz, vagy nem; vagy tesz kárt, vagy nem; ha kárt lesz, fiakeren vegyes bizottság megy ki a színhelyre, és const.atálja a bajt. Ennyi jóakarat mellett még beszélhetnek-e panaszhangon az illető háztulajdonosok? —•- Ha nem tetszik nekik, hogy' vizes a pincéjük, temettessék be, — de csak nem akarják, hogy minden bajnak vége legyen, — ugyan miről is írnának akkor az újságok?! Színház. Néhány előadásról szól még beszámolónk. Szalkay Lajos színigazgató és társulata dott, midőn egy napra a következő tartalmi levelet kapta védő ügyvédjétől: »Ügyünket megnyertük: a könnyen végzetessé válható tragikomédia szerencsés meg- j oldást nyert. Az ön ártatlanságáról mindenki teljesen meg van győződve. Tegnap reggel egy R. D. nevü orvostanhallgató látogatott meg, aki a következőket közölte velem: Az orvostanhallgató az ön elfogatása előtt csak néhány nappal hagyta el az egyetemet, hogy városunkba jöjjön vakációra. Felsőbb engedéllyel egy gyermek holttestét hozta magával a ládában, hogy azon kísérleteket végezzen. Midőn leszállt a vonatról, a csomagot a család szolgálójára bizta, aki a kíváncsiságtól ösztönöztetve, midőn a folyó hidján volt, a ládát felbontotta. Természetesen iszonyúan elrémült tartalmától, de ijedtsége még magasabb fokra hágott, mikor észrevette, hogy egy idegen közeledik és a lúd karfájára támaszkodik (aki kétség kivül ön volt). E pillanatban tehát a folyóba dobta a ládát és elszaladt. Hazatérve, elmondta őszintén a történteket az orvosnövendéknek, aki szívesen megbocsátott neki, mivel megváltozott tervei miatt néni volt ideje a hulla felboncolására és nem is gondolt arra, hogy e titokzatos láda annyi bajnak lesz okozója. R. D. orvostan hallgató a történtek után már másnap Bécsbe utazott szüleivel és a kérdéses szolgálóval együtt. Az ön szerencsétlen ügyéről tehát, amelynek' önkénytelenül is okozója volt, csak most a napokban visszatérése után értesült. Tüstént megjelent nálam, hogy felvilágosítson és hógy az ön megrágalmazott becsületének visszaállítása érdekében megtegyem a kellő lépéseket. Mindenesetre e kényes ügy az ön dicsőségére és hírnevének széleskörű előmozdítására szolgál. Az »observateur de 1' Quest,« mely bőven közölte ezen ügyet, már eddig is értesítette röviden olvasóit a váratlan fordulatról és bőven fogja közölni az egész nagyfontosságú és párját ritkító eseményt. És tényleg, nemsokára az egész világ értesült Dupont ur kalandjairól az újságok utján, melyek bőven tárgyalták a szenzációs hirt. Midőn Dupont védője levelét megkapta, néhány nap múlva már az »Observateir de 1' Quest« előfizetői is olvashatták, hogy M. Dupont, miután a vád alól magát teljesen tisztázta, visszatért lakására. Óriási néptömeg jelent meg háza előtt, mely lelkesen tüntetett a rokonszenves úriember mellett. Rendőrségünk fáradhatatlan buzgóságának köszönhető hogy végre e titokzatos ügy ily szerencsés megoldást nyert. — Kétségkívül M. Dupont rendkívül nagy hírnévre emelkedett; Fanni kisasszony anyja valóságos hőst látott benne, akit most már minden költőnél, művésznél többre becsült. Dupont urnák százszor is el kellett mondani kalandját és ő oly naiv egyszerűséggel és humorr. 1 tudta elbeszélni, hogy mindenkit, megindított. Ama szomorú tiz hét, mig ügye folyt, nagyobb dicsőséget szerzett neki, mintha kötetszámra jelentek meg volna az irodalom piacán idilljei. Szükségtelen említeni, hogy Fanny kisasszony, ki oly sokat szenvedett ama tiz hét alatt; nemsokára Dupont. ur boldog nejének nevezhette magát. Hősünk számos kiadótól kapott ajánlatot, hogy szenzációs kalandjait írja meg regény alakjában, de ő a hiu dicsőség helyett a boldog családi életet élvezte és ennél többet most már Fanny mamája sem óhajtott. Nagy raktár jelesebb irodalmi művekben — diszművekben, ifjúsági iratokban és zenemüvekben. — Egyszerű és diszkötésú imakönyvekben. Ous választék levélpapirokban, hazai ós külföldi díszdobozokban. Irodai papírok és üzleti könyvek eredeti gyári árakon. Minta-gyűjtemények kívánatra bérmentve küldetnek. Eredeti, .vagy leszállított áron bárhol hirdetett könyv, vagy zenemű minden árfölemelés nélkül megrendelhető. — Előfizetéseket elfogad hazai és külföldi napilapokra, divatlapokra, ilusztrált folyóiratokra. Vidéki megrendeléseket pontosan és leggyorsabban intézi: Hajnóczky Árpád könyv«, zenemű« és papirkeretvkedése = Pápa, Fö-ti. 11. -