Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-03-31 / 13. szám

9. PÁPA és VIDÉKE 1907 március 31. A répamag impregnálásáról. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelésügyi és növény termesz! ő szakosztálya " Kerpely Kálmán tanár elnöklésével ülést tartott, amelyen Rázsó Imre gazdasági akadémiai tanár tartott szakelőadást a répamag impregnálásáról és ennek gazdasági jelentőségéről. Az értekezletről szóló tudósítást részletesebben áttanulmányozva nekünk még volna néhány szavunk a tárgyhoz, mert mintha kis konkurrencia-izt éreznénk ki a dologból. Az értekezleten ugyanis magkereskedők is vettek részt és pedig olyanok is, kiknél nem szerezhető be az impregnált répamag. Az értekezletnek olyan színezete volt, mintha azt a gazdák védelmére (?) tartották volna! Szép és nemes szándék, de talán nem is volt rá szükség, mert az impregnált répamag, melyet Mauthner Ödön budapesti magnagykereskedő hoz forgalomba határozottan sokkal jobb a nem impregnáltnál. Az impregnált répamag 11 év óta elért sikereit nem lehet tudományos értekezletekkel kisebbíteni, mert azt ez ellen védi ezer meg ezer gazda, kiknél éveken át mindig jelesen vált be. A pápai ipartestület felirata Kossuth Ferenchez. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! A nemzet akarata csodálatos egyetértéssel nyilatkozott meg hírlapokban és szónoklatokban a közgazdasági függetlenség mellett. Ez az egyetértés egy uj fényes láthatárt teremtett, mely szebb jövő reményével biztat bennünket azon reménnyel, hogy a közös vámterület rendszerének elvetésével iparunk és kereskedelmünk rohamos fejlődését várhatjuk és hogy végre valahára szabadulni fogunk attól a fekete vámpírtól, amelyet vámközösségnek hivunk és meggyülöltünk s amelynek hasznát soha nem láttuk, de három évtized óta folyten kárát valljuk. Igen! Szabadulni óhajtunk" és szabadulni fogunk, mert becsületes érdekeink és törvényes jogunk ösztönöznek bennünket a külön válásra és kétszeres ösztönzés nekünk a gyors és alapos szabadulásra az, hogy a Lajtán tul jajgatnak e miatt és mert érezzük, hogy a külön válás a magyar gazdasági függetlenség érdekeinek, szükségleteinek és vágyainknak feltétele. Nem rohanunk jelszavak után, hanem sziklaszilárd meggyőződésünk, hogy csakis az önálló független gazdasági élettől reméljük közgazdasági vágyaink megtestesülését a bennünket régóta zsákmányoló és a mindennapi megaláztatásunkkal rajtunk fájó sebet ütő Ausztriának nevezett élelmes gyámolitónkkal szembe. A védvámos politikával kapcsolatosan gazdasági jövőnk elmaradhatlan szükséggé teszi és mi lehetőnek és kívánatosnak tartjuk az önálló magyar jegybank felállítását is, amely az osztrák viszonyok és érdekek figyelembevétele nélkül kizárólag a magyar közgazdaság szempontjához képest állapítaná meg tevékenységének kereteit és működésének irányát. Ilyen jegybank nélkül gazgasági jövőnk teljes önállósága el sem képzelhető; és mivel ezen intézménytől várhatjuk a hazai hiteligények és pénzforgalomkielégitését nemcsak a gazdasági különválás esetére kellene a legfontosabb és legolcsóbb hitelforrással rendelkeznünk, hanem ezt megelőzőleg is még mielőtt az önálló vámterület is életbe lépne, mert az önálló magyar jegybank' előbbre vinné és megkönnyebbítené az önálló vámterület ügyét is, amellyel bizton várjuk iparunk és kereskedelmünk fellendülését, felvirágoztatását és áldását. A pápai ipartestületnek feszülő izommal dolgozó 549 iparosa Nagyméltóságod hazafias érzelmeiben és lelkiismeretében bizva esedezik vágyainak boldogabb jövőjének teljesüléseért, az önálló vámterület és a magyar jegybank felállításáért és ezáltal dicsőséges multu édes hazánk anyagi függetlenségének megvalósításáért. A pápai ipartestület 1907. évi március hó 14-én megtartott rendes évi közgyűlésének határozatából. Nagyméltóságú Miniszter Urnák Kegyelmes Urunknak hódoló tisztelettel kész szolgája Hajnóczky Béla ipartestületi elnök, Nagy Károly ipartestületi jegyző. Famanipulació. A mult alkalommal adtunk hirt arról, hogy egyik túlságosan élelmes polgártársunk mily következetesen tévedett a kőszénmérésnél, most pedig egy másik élelmes polgártársunk, Berger J. S. fakereskedő tévedéséről számolunk be, hogy hogyan tévedett a /ainérésnél. A helybeli postaigazgatóság nála fél öl fát rendelt meg, amelyet túlságosan kevésnek találtak. A postafőnök hivatalos közegek álta" megvizsgáltatta a fát, s tényleg félölnél kevesebb volt. Reméljük, hogy érdemes polgártársunk többet nem fog ilyen túlságosan tévedni. A kínai császár. Egy berlini diáktársaságban történt a minap a következő épületes kis eset. A társaság egy nagyobb vendéglőben mulatott és az egyik diák rózsás kedvében valahogy, amikor a császárról beszélgetett, hangosan elszólta magát: — A császár már megint ostobaságokat beszélt, teringette! A társalgás tovább folyt, amikor hirtelen a »burs« mögött termett egy vállas ur, aki szigorú határozottsággal követelte, hogy mondja be nevét a fiu, mert ő hallotta a felségsértést és mint rendőrségi detektivnek kötelessége megtenni a följelentést a rendőrségen. Első pillanatra megszeppent a gyerek, de hamar feltalálván magát, kurtán visszaszólt: — Bocsánat, én nem a német császárt gondoltam, hanem a kínait. A detektív arca mosolyra szélesedett és már mentegetődzeni kezdett. — Bocsánat uram, hogy alkalmatlankodtam, de igazán megvallva, sohasem tudtam, hogy a kinai császár is mond ostobaságokat. A felső városi korcsma ügye. A felső városi korcsmát a város annak idejében minden árlejtés nélkül, az eddigi bérlőnek, Koritschoner Vilmosnak adta bérbe. A Pápa és Vidéke keresztény fogyasztási szövetkezet, mint a legtöbbet igérő, a bérbeadást megfellebbezte az alispánnál, aki a bérbeadást mégsemmisitette. Ezen semmisítő határozat ellen felebbezett a jelenlegi bérlő a belügyminiszterhez, aki felebbezését 22991—1907. sz. leiratával elvetette, igy a felsővárosi korcsma újra lesz kiadva. Cigányfurfang. Takács István kisbaráti lakos a legutóbbi vásáron 160 koronáért lovat vett Sztojka Máté cigánytól. A vétel után a a Csóka-korcsmába mentek áldomás ivásra. Az áldomás ivás alatt Sztojka egyik társa kiosont s a már eladott lovat egy alig 40 koronát érő lóval kicserélte. Az áldomás után ki megy Takács István, hogy a lovát elvezeti] s akkor látja, hogy a ló ei van cserélve. — Kezdte keresni a lovát s megtalálta a vendéglő istállójában, s kötőfékjénél fogva akarta haza vezetni. Meghallotta ezt a cigánykaraván, neki estek Takácsnak s Sztojka Ferenc kikapta a kötőféket a kezéből, Kolompár Vendel pedig felpattant a lóra, s elvágtatott vele, s magára hagyták Takácsot, akinek se lova, se pénze nem maradt. A rendőrség azonnal lett értesítve a dologról és sikerült a cigányokat összefogni, a ló is meg lett a Barát-majorban, az ára pedig az asszonyoknál volt elrejtve, i amelyet Takács István hiánytalanul megkapott. Megérdemelné a közgyűlési interpellációt! A városi hatóság már több izben átadta a városi ovodát szociáldemokratáknak gyűlések tartására s most legújabban a város beleegyezésével inasoknak, serdülő ifjaknak tartanak ott minden fennálló társadalmi rend ellen lázitó beszédeket. A kormány küzd a szakszervezetek ellen, feloszlatja azokat, inert már belátta romboló s felforgató hatásukat és városunk pártfogásba veszi a szociáldemokrata maszlagot. Ez aztán az ifjúság nevelésére a szép közreműködés! • Megtérések. Császár Erzsébet az ág. hitv. ev. vallásból és Káposztás Karolina az ev. ref. vallásból visszatértek a kath. hitre. Az ünnepélyes hitvallást húsvétvasárnap teszik le Kriszt Jenő esperes kezébe a husvétvasárnapi főistenitisztelet alatt. Á kocza ós kölykei. Bató Pál meghalt szegény, rövid időié rá, hitves társát a föld alá bujtatták. Két árvája maradt a jó embernek, a kikről gondoskodott a vármegye. Az árvaszék gyámot jelölt ki Bató uram hagyatékára: a két api óságra, meg az itt maradt némi ingó és ingatlanra, Szőllősi Gábor uram. személyében, aki valamelyes atyafiságban; volt a megboldogulttal. Maradt pedig a hagyatékábun egy koca, amely két malacnak adott életet. Adta nekik és mi hamar el is vette.. Mert harmadnap a koca nagy éhségben fölfalta a saját magzatait. Azután pedig kimúlt ebből a világból. Szőllősi uram annak rendje és módja szerint bejelentette az esetet az árvaszéknél. Terjedelmes iratot készített és elmondta benne körülményesen a szomorú históriát. Az árvaszéktől válasz jött. írná meg a gyám, hogy mikor ette meg a koca a kölykeit. A gyám válaszolt. Azután megint jött kérdés. Vájjon miért is ette meg a kölyköket a koca? A hosszadalmas hivatali indiázkretio kihozta a sodrából Szőllősit. Kurtán | válaszolt a kérdésre: »Azért ette meg a kölyköket, mert érezte halálát közeledni és és nem kiivánta, hogy malacai a tekintetes árvaszék gondnoksága alá kerüljenek. Figyelmeztetés. Több helyről értesőltünk, hogy a vármegye területén egy Fleischner Sámuel nevü gépügynök jár s a gazdaközönségnek, mint a Veszprém vm. Gazdasági Egyesület megbízottja mutatja be magát sazilymódon félrevezetett gazdáknak ajánlja megvételre a gépeket. Felhivjue a gazdaközönség figyelmét, hogy Fleischner Sámuel tőlünk semmiféle megbizatást nem kapott, velünk semmiféle összeköttetésben nem áll, tehát a gazdasági egyesület égise alatt semmit eladásra nem ajánlhat. Veszprém vm. Gazdasági Egyesület.