Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-03-10 / 10. szám

2. rnoru epizóddal a szocializmus (legalább a nemzetközi) örökké eltűnt a tanitóság köréből. A nemzetközi szocialisták nem annyira a néptanítók javán fáradoznak, hanem igenis szeretnék körmük közé kaparintani a népiskolát és ennek révén a jövő nemzedéket. Ezt pedig legkönynyebben ugy vélték elérhetni, ha elsősorban a tanítók mostoha helyzetét használják fel, s igy azokat megszerzik hivőkké, másodsorban pedig szítják a nép között az elégedetlenséget és a többi préda elosztásáig mintegy Ízelítőül az ingyenes népoktatást állítják elébe. Az első sohasem fog sikerülni, mert a magyar tanitóság több erkölcsi tartalommal ós jobb hazafisággal bir, hogysem oly piszkos célra kapható lenne, utóbbi, ha talán idővel sikerül is, bizonyára nem mint a szociáldemokrácia gyümölcse fog a nép ölébe hullani. Szintén a szocializmus istentagadó szellemének a szüleménye az a másik nevelésügyi kérdés, mely ujabban kisórt. Ez a sexuális nevelés, vagy a gyermekek nemi felvilágosítása. Nem régi a kérdés, de azért hivője hazánkban is akadt már. Lényege abban áll, hogy már a gyermekekkel ismertessük meg, hogy hogyan keletkezik az ember! Mi a termékenyítés fogalma, lényege, az öröklés I A nemzősejtek keletkezése ós fejlődése. Mi a nemi ösztön I A vele járó veszélyek és betegségek, ezek felismeréséről, gyógyításáról s végül, hogy a nemi ösztön ellensúlyozásául a természet az embert ószbeli tehetségekkel ruházta fel. íme ez a foglalatja azon legújabb pedagógiai vívmánynak, melynek segítségével a jövő nemzedéket PÁP

A és VIDÉKE . egészséges szellemben nevelhetjük. Különben nem magyar találmány, hanem német; a magyar „modern" pedagógusok a németektől vették át. Ezután tehát se Istenről, sem teremtésről, sem bűnről nem kell szólani, amidőn a tiszta élet szükséges és hasznos voltát említjük az iskolában I Nem lesz Biró, aki büntet, ha valaki erkölcstelen életet folytat, hanem igenis megismeri minden gyermek a nemi betegségeket, tudja, miként kell azokat gyógyítani, mert a „természet az embert ós/.beli tehetséggel ruházta fel". A gyermek megtanulja, hogyan keletkezik az ember! S megfigyelő gyermek azt is látja, hogyan keletkezik az állat I S arra a tapasztalatra jut, hogy az állat és ember egyforma módon keletkezik, tehát állat és ember egy osztályba tartozik. Csak az a kár, hogy azt a bizonyos „észbeii tehetséget" nem sikkasztják még el ezek a felvilágosodott urak I s éppen ez az „észbeli tehetség" az, amit a tudós urak eltüntetni ugylátszik nem is akarnak, de nem is tudnak. Már a szocializmus egyik atyamestere, Marx is hangoztatja a „Kritik der politischen Oekonomie" cimü könyvének előszavában, hogy „Az anyagi élet termelő módja egyáltalán megköveteli a társadalmi, politikai ós szellemi életfolyamot." 0 is hangoztatja a „szellemi életfolyamat" szükségessót, amidőn máskülönben az embert az állat színvonalára állítja. Hogy mi a szellem? Honnan van a természet? Arra sem a darwinizmussal, sem az evolúció szabályaival megfelelni nem tudnak. Nem is lehet mással, mint a hit szavával, amely azt mondja: Istentől teremtett, testtel1907. március 10. lélekkel biró lény az ember, aki azért kőzd e földön, hogy földöntúli boldogságát elérje Ez az őszinte célú nevelés alapja és ez is lesz, ameddig a világ állni fog! A népszövetségi tagok kötelességei. A Népszövetség azért alakul, hogy az erőket egyesitve, visszaverjen minden támadást, amely akár maga a katholikus Anyaszentegyház, akár annak tagjai ellen irányul. A tagok kötelessége tehát szent fogadalmat tenni, hogy minden erejükkel részt vesznek a kereszténység megvédéséért folytatott küzdelemben. A népszövetségi tagnak kötelessége magát szellemi fegyverforgatasban kiképezni, vallását tökéletesen megismerni, hogy adott alkalommal azonnal rájöjjön, hol és milyen burkolt intézkedésekkel akarják álláspontunkat gyöngiteni. Közös erővel védjük tehát egyrészt vallásunkat akár az állami, akár a községi hatalom túlkapásai ellen. Másrészt megvédjük egymást a mellőzés, a kigunyolás, az üldözés ellen. Ha szabad az éj sötétjében bujkáló szabadkőműveseknek egymást mindenképen védeni, előre segiteni. ha szabad a vörös lobogóra esküvő szociáldemokratáknak minden gyárba a maguk emberét behozni és tolni, akkor miért ne volna szabad nekünk is támogatni, pártfogolni, előresegiteni azokat a testvéreinket, akiket erre érdemeseknek tartunk? Igenis szabad s mint a Népszövetség tagjai meg is fogunk felelni derekasan ennek a kötelességnek. A népszövetségi tagok vigyázni fognak arra, hogy semmi visszaélés ne maradjon elrajtve. Ez is egy igen fontos kötelesség. Hányszor lehetne elejét venni egy-egy bajnak, ha valaki rögtön értesítené a központot akár valamely eseményről, akár valami készülődésről. Mert gyakran akkor tudnak meg valamit azok, akik talán segiteni tudtak volna, amikor már eső után köpönyeg, mikor a kő, — Mama megfeledkezik a tegezésről! — Neked feleséged van már? — Ha vő vagyok csak feleségemús van. — Ah értein ! Margitnak hivják! — Rendben vagyunk. Tehát holnap Dobsina? — Igen. Aludj jól Tibor! — Jó éjt mama. A dijtalanul anyósi rangra emelt száz kiló felemelkedett, menni készült. — Áá van szerencsém! No ez kedves véletlen. Margitka is itt van? Ha ezt Feri tudná! He-he-he. Ezt a bácsi mondta, aki miatt nekem vővé kellett lennem. És szorongatta az anyósom kezét. — Igen itt van — válaszolta ez. — Gyöngélkedik. Fenn maradt a szobájában. — Szegény kicsike. Persze az ut fáradalmai . . . — Bizonyára az. — A feje fáj — szóltam közbe én. Kérdőleg nézett rám és anyósomra. — Ah, el is feledtem bemutatni vömet. (Folyt, köv.) — Látom! — gondoltam magamban. — Kegyednek arcán, beszédén, egész magatartásán kiérzik a vidék romlatlansága, egyenessége, udvariissága . . . — Nono, — tiltakoztam — sok lesz egyszerre. • — Ez nem hízelgés uram, csak az igazat mondom. Azért vagyok kényes helyzetemben bizalommal kegyedhez. Előre is biztos vagyok, hogy kérésemet nem fogja megtagadni. — Tessék rendelkezni velem. —• Látta azt a kecskeszakállú, idős urat, aki néhány perccel előbb bejött? Ott ül a hatodik asztalnál. Háttal felénk. Mindenáron a leányomat szeretné megszerezni a fiának feleségül. De nekem nem tetszik a partié. Azt gondoltam tehát, ha vissza ne utasit, hogy legyen az én vőm . . . —- De ké-kérem. — a székbe fogództami hogy le ne essem — ilyen hirtelen? Hiszen bájos leányát még nem is láttam. Meg aztán . . . — Uram félreért, — csapott közbe hirtelen, —- hiszen csak maszkirozásról van szó. Vömként fog szerepelni, mig azt az urat le nem rázom a nyakamról. — Vagy ugy? — lél.egzctttein föl megkönnyebbülten. — Igen ! No lássa, megértjük mi egymást. Holnap aztán együtt mehetnénk Dobsinara. — Mint vő engedelmeskedni tartozom. — Helyes! Lám milyen hamar beletalálja magát uj méltóságába! Még valamit. Hogy is hívjuk kegyedet? Már elfeledtem. — Hantos Tibor. — Megengedi ugyebár, hogy csak ugy szólítsam : te Tibor ? No még ez is! De hát ugy kell az ilyen baleknek. Nem tehettem mást, ráhagytam. — Te pedig szólíts mamának. — Mama! — (Brr, átkozott rosszul hangzott.) — Úgy! — Hanem most már én is kérdeznék valamit a mamától. Hátha a feleségem felől kérdezősködnek, hogy . . . — Hát kegyednek . . .