Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-12-22 / 51. szám

2 PÁPA és VIDÉKE 1907. december 22. Ne mondjátok, hogy nerii árt az egyházellenes lapok olvasása. Még a pap is megérzi káros hatásukat. Lelke lassankint elközönyösödik, sivár, terméketlen lesz. Zománca letörlődik. Nem érti meg az ujabb időket. Látja a villámcsapásokat, hallja a mennydörgést, de nincs ereje velük szembeszállni. Gyáván bezárkózik és imádkozik. Ha ugyan — imádkozik . . . A rossz sajtó olyan, mint a lassan ölő méreg. Fokonkint tördeli össze lelkünk nemesebb érzéseit, de biztosan öl. Hát nem valóságos öngyilkosság, amit mi cselekszünk? . . . ... A pécsi kath nagygyűlés sok nagy gondolatot érlelt, sok szép álmot váltott valóra. De legmaradandóbb alkotása mégis Kath. Sajtóegyesület megteremtése Az ige testté lön! Megszületett a nagyra hivatott kisded. Tőlünk függ, hogy erős, hatalmas férfi válik-e belőle, vagy köhögős, vézna fickó, akibe csak hálni jár a lélek. Közeledik a szent karácsony ünnepe Az örök szeretet diadalinas emléknapja. Katholikus családapák! Gondolkozzatok egy kissé. Ha igazán szeretitek családtokat, egyházatokat és édes magyar hazátokat, söpörjétek ki házatokból az egyházellenes lapokat Ne mérgezzétek meg fiaitok és leányaitok lelkét! Krisztus győz! Csak az a kérdés: velünk, nélkülünk, vagy ellenünk ? Adja Isten, hogy : velünk ! A Balaton felé. Ma már nem tudnánk oly örömmel fogadni a Pápáról llkkra futó vasút tervét, mint amily mértékben örvendtünk az eszmének másfél évvel ezelőtt, bár akkor is voltak némi okaink, hogy a terv nem egészen tetszett, Nekünk pápaiaknak és Pápa vidékieknek u. i. nem az a legelső óhajtásunk, hogy Tapolcát, Sümeget érhessük el lehetőleg gyorsan és egyenesen, hanem az, hogy Veszprémmel, a Balaton vidékével, a széntelepekkel, a Bakonynak ma még érdekkörünkbe nem vonzott területeivel jussunk lehető legelőnyösebb összeköttetésbe közelségbe. Veszprém és a Balaton az ukki csatlakozáskor is oly messze volnának csak, mint amily messze ma vannak tőlünk. Az a néhány kilóméter, amit távolságban nyernénk, elvesznék az időben a vonatok harmad, negyed rendüsége miatt. De legnagyobb lökést e vélemény-változásunknak a már épülő »Palatoni vasút« adta. Ez pedig a legközelebbi déli; szinte délkeleti irányú csatlakozást követeli; majdnem amellett szól, affelé vonja a mi csak képzeletben élő vasulunkat.. hogy lehetőleg egyenesen érjük el Veszprémet. Bizonyos, hogy ezzel veszprém legalább is annyit nyerne, mint Pápa. Nem annyiban, hogy pl. kereskedelmi vagy ipari érdekköre nagyobbodnék, — erre Veszprémnek püspöksége, közigazgatási és igazságszolgáltatási szervei már kialakították a szféráját; a Dabrony gerince, a legjobb nép- és vízválasztó kijelelte az ő szivógyökereínek elágazási keretét. Nagyobb fontosságú volna az reá annyiban, hogy meglevő és most épülő zsákutca, a' agy átjárószerü vasutai megnyernék északra második a megye északi középpontja felé, innen Pozsonyra, Bécsre hajló természetes, folytatásukat. Ez azonban Pápát nem károsiüa. A drágaság és a mezőgazdaság A kormány megmozdult, a hatóságok ébredeznek, a gyárasok — saját zsebük javára nyilatkoznak, a közönség pedig majdnem belefullad a sok jóakaratba, — mivelhogy a »jóak rat« nem tud rajta segíteni, ő maga pedig nem tudja, nem sejti, hogyan segítsen magán. De hogyan is? Mit tehet pl. egy iparos, vagy kishivatalnok, egyszál egymagában? De tehet a gazdaközönség. Ismételten hangoztatjuk már, hogy ezeken fordul meg a kérdés egész mivollja. Ne arra törekedjék a gazda, hogy szemterméssel iparkodjék felszínen tartani magát, hanem egy-két holdon kísérelje meg a kertművelést. Ha egy fej salátát akár egy fillérért tud forgalomba hozni, több haszna lesz, mint akár a 75 kilós bácskai búzából. Első sorban arra kell törekednünk, hogy itthon legyen mit. enni, még pedig tűrhető áron, ne arra, hogy 20 millió mm. búzát tudjunk a külföldre vinni. Ilyen irányú mezőgazdasági felfogás segíthet csak a gazdán és a közönségen. Ugyan ki gondol arra, hogy pl,, egy hold lenne, vagy borsó ültetvény legyen? Ugyan ki merné megkisérleni, hogy egy holdon paradicsomot, vagy céklát, vagy hagymát, salátát termeljen? Pedig bizony egv hold torma is megéri, hogy a tulajdonosát kinevessék érte, — de csak addig, mig a hasznát riem látják, pedig nagy ez a haszon. Ezer korona szép pénz. Lássunk egy példát. Azt irja a földm. minister budapesti gazd. tudósítója, hogy egy bolgár kertész Budapest mellett egy hold homokföldről 1780 kor. tiszta hasznot nyert egy óv alatt csupa kerti zöldségért. Kell-e énnél nagyobb biztosíték. Az bizonyos, hogy pl. a búzával csak három heti munka van, De hát az Ur Isten csak a munkáért fizet, nem a tétlenségért. A burgonyát már merik holdszámra ültetni, de tulajdonképen csak a gyárak, szeszfőzők részére; igy vagyunk a répával is. Pedig de nehezen barátkoztak meg vele. Bizonyos, hogy ez mind jó talajjavítást kiván, j sok munkát leköt, vagy mint Pápán mondják: | hajlott dereka legyen annak, aki zöldséget i termel. De ha ezt nem termelne, ugyan mit ; is csinálna a pápai földmives. Ily kis határon — aránylag kicsi — szemtermelésből nem lehetne mégélni; itt is látszik tehát a kertszerü művelés nagy haszna: kis területből nagy hasznot csinálni. Pedig ez kettős érdek, a kertészé és a közönségé. A városokhoz, vasutakhoz közelfekvő gazdaságokban tehát kíséreljék meg a kerti növények tömeges termelését. Egy-egy táblában egyféle, de igazán a talajnak megfelelő vetemény tenyésztése legyen a jelszó. Ne becsülje a gazda túlságos sokra az ő földjét. A kavicsos, kiaszott agyag ne akarjon a fekete televény földdel versenyre kelni. Meg van ennek is, annak is a maga növénye és a haszna. Egy példát hozunk fel. Az agyik dunamelletti városban egy előkelő urnák a többek között 3 magyar hold szőleje volt. Nagy bortermő hely az a város. De ez az ur átlátta, hogy neki az a szőlő nein hoz hasznot. — Az egész három holdat beültette korán érő nagyszemii ribizkével. Eyy héttel hamarabb tudja Bécsbe szállítani, mint a pozsonyiak, kap kilójáért 15—16 krajcárt. Háromszor, négyszer annyi a jövedelme, mint a szőlőből volt, pedig először kinevették érte. Ebből lehet okulni, csak szakítani kell a helytelen közfelfogással, nem rüviditi meg, mert e városnak is megvan fekvésénél, közigazgatási helyzeténél, meglevő vasutjainál fogva a maga kikerekített körülbelül 25—30 kilométeres sugáru biztosított, zárt érdekköre. De épen délfelé, a megye középpontja, a feltárandó széntelepek felé nem rendelkezik egyeden törvényhatósági uton kivül semmi más támasztékkal, semmi más közlekedési eszközzel. A Dunántul szivéhez Pápáról Veszprémen legfeljebb Ajkán át vezet az ut. Ezen irányban, különösen Veszprém irányában létesített a két fő vonal között összekapcsoltatnunk, természetes igy lehet a Balatonhoz jutnunk. Zala felé van már, ha nem is röpülő nyil egyenességével haladó összeköttetésünk : De a celldömölki kerülő semmi esetre som oly hátrányos Pápára és a megye két északi járásaira, mint amily fontos az egyenes déli kapcsolat. Jól tudjuk, hogy a Pápa-ukki vasút is csak terv, csak remény, szinte ábránd, de azzal számolni kell, hogy az ukki kapcsolatnál fontosabb érdek a Veszprémivel a »Balatoni vasúttal« való lehetőleg egyenes csatlakozás. Levél a szerkesztőhöz. Olvasóink köréből vettük a következő levelet. Tekintetes Szerkesztő ur ! Több barátnőm nevében kérem, szíveskedjék levelemet közzé tenni, az a célom, hogy az izraelita lisztkereskedőknek a szövetkezet molnárja ellen alkalmazott erőszakos bojkottját a nagyközönség előtt mint felháborító cselekvényt tüntessem fel. Barátnőimmel együtt soha sem néztük, vagy kutattuk annak a kereskedőnek vallását, kinél vásároltunk. Ahhoz küldtük cselédünket, aki hoszánk