Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-09-15 / 37. szám

4. l'ÁPA és VIDÉKE 1907 szeptember 15. A dalárda tagjai a hangjukat köszörülték. Egy borzashaju ifjú kifogásolta, illetőleg helyeselte a kifógásolandó, illetve helyeslendő »cisz«-eket és »fisz«-eket, miközben karmesteri pálcájával elég sürün, de minden ok nélkül hadonászott. A rendezők is megtették kötelességüket. Négyes sorba állították az egész tábort, nagyság és rang szerint, nein felejtkezve meg a menetnek, a megfelelő helyeken cipelt felirásos táblákkal való élénkítéséről, hatásosabbá tételéről sem. Oldalt a vörös-karszalagos" rendezők haladtak, inig a menet legvégén a vezérkar lepdelt méltóságos arccal, ünnepélyesén, mintha nyársat nyelt volna. Majd felzendült a dal. Először a nemzetközi munkásnóta, a véres forradalom dala, azután szelídebb természetű dalocskák. A politizáló párttagok, a veszekedő inasgyerekek elcsendesedtek ós ha egy kissé lírikus természetű volnék, azt mondhatnám, hogy az »összes jelenlevők lelke összeforrva repült a dallal-. Pirosló arccal, öntudatos tekintettel vonultak végig a város főbb utcáin a világmegváltás lánglelkü apostolai. Mikor a menet az Akácfa-térre visszatért, ahol a programm szerint népgyűlés lesz, Kohn urnák alkalom kínálkozott arra, hogy alaposan megnövelje a tekintélyét és hogy bebizonyítsa a vezető szeciálista körökkel való nagy ismeretségét. Ugyanis^ mikor Hali ur, a pártelnök, már-már fel akart lépni az asztalra, hogy a gyűlést megnyissa, történelmi esemény történt. Egy feketekabátos, jól öltözött ur tört magának az elvtársak fálanxján keresztül utat. Mikor Kohn urat meglátta, elmosolyodott, Kohn viszont összecsapta a kezét. —- Minő nem várt meglepetés ! Milyen páratlan szerencse ! Mondanom sem kell, hogy mindenki örült, mikor Kohn ur felállt az asztal tetejére és a lehető legünnepélyesebb (legremegőbb) hangján kikiáltotta: — Polcsák ur, a központi szervezet agilis, sőt mondhatnám - (és itt egy nagyot nyelt Kohn ur) —. vehemens titkára váratlanul közibénk jött. — Fogadja ezen tettéért munkásszivünk őszinte köszönetét! Kiáltsuk hát: éljen, éljen, éljen ! Az éljenzés megszűntével Polcsák ur (mivel ugy akarta az ég és a pártvezetőség) fellépett az asztalra és a központi retorikai kurzuson tanult fogások sürü alkalmazásával szólt a hallgatósághoz. Mit neki Isten, mit neki haza ! Mit neki béke, mit neki szeretet! Beszédének éle azonban a papok ellen irányult. Szidta_ szegény papokat, mint a bokrot. A fanatizált hallgatóság szeméből szinte kicsapott a papok elleni gyűlölet, a féktelen szenvedély, a bosszúállás lángja . . . Előrenyújtott fejjel,- szomjasan, lázasan leslék minden szavát a demagógnak . . . Lelkűkből, amelyet teleszívtak gyűlölettel, szinte önkéntelenül tört ki a kiálltás: ' — Le a papokkal! . . . Vesszenek a társadalom heréi . . . Ugy látszik a jó, óreg nap is téved néha-néha, mert hát elküldte játszi sugarait a szónokra és indulatos hallgatóira . . . * Negyedik emeleti kis padlásszobában virraszt Polcsákné, gyermeke betegágyánál. Merően néz a pihegő kis beteg halavány arcára, félő aggódással lesi minden mozdu| latát, lélekzetvételét. Már a harmadik átvirrasztott éjszaka és még seir.i javulás; a láz egyre erősebb, a gyenge, vézna gyermek ereje egyre fogy. Meghűlt a kis Lajoska. Mezítláb futkározott a hűvös őszi idők beálltával is; pedig a szomszédok többször figyelmeztették az apját, hogy vegyen neki cipőt. — Hadd edződjék a gyermek, — felelt Polcsák a tanácsosztogatóknak. Es ő, a szegény, félénkszivü asszony már nem is mer szólni az urának. Pedig biztosan tudja, hogy ha csak egy este otthon maradna az ura, vehetnének cipőt a Lajoskának. De hát hiába! Egészen megváltozott ez az ember, mióta a szakegyesületbe jár. A kis Lajoska felnyitotta a szemét. Bágyadt tekintetét körülhordozta a szobában levő tárgyakon, azután rátévedt a tekintete az édes anyjára. Istenem! Polcsákné megdöbbent a kis beteg nézésétől. Ugy nézett rá a gyermek fonnyadt arcából kiülő ket szem, mint valami öreg ember tekintete. Nem igy szokott nézni az ő Lajoskája. Majd megszólalt a gyermek. Tompán, szomorúan csengett a hangja. — Édesanyám, én meghalok. Ugy-e maga is velem jön, ugy-e nem hagy el engem. Polcsákné előtt .összelolyt minden. Egy nagyot sikoltott, aztán összerogyott. Mikor fölnyitotta a szemét, két idegen férfit látott maga előtt. Azaz, dehogy volt idegen mindkettő. Az egyiket ismerte. Egy jóságos arcú, galambősz pap az egyik. A másik a kis Lajoska ágya mellett ült és a kis beteg ütőerét vizsgálta. — Ne leljen jó asszony, szólott az öreg pap, meggyógyul a Da. Az orvos ur azt iríondja, nem komoly a baj. Inkább gyöngeség. Polcsákné csak azt. értette meg, hogy a kis Lajoska baja nem komoly. Szeretett volna kezet csókolni az öreg papnak, mert érezte a lelke, hogy a felebaráti szeretet ezen cselekedete tőle származik. — De mondja csak Polcsákné, miért nem hivatott eddig orvost...'? kérdezte a pap. •— Miért? ... és elcsuklott az asszony hangja a sírástól. — Mert az uram azt mondta, ha életre való . . . orvos nélkül is meggyógyul . . . Megtiltotta, hogy orvost hivassak . . . Az orvos receptet irt, az öreg pap pedig a zokogó asszonyt vigasztalta. Majd a kis Lajoskával beszélt olyan szépen, ahogyan még nem beszélt a kis fiúval az édesanyján kivül senki. Lelkére kötötte a fiucskának az égi, jó Madonna szeretetét. — Látod kis fiam, a Madonna a betegek gyógyítója, a szenvedők vigasztalója, magyarázta az ősz pap. — Szeret a jó Madonna minket is? — kérdezte Lajoska. — Hogyne! Természetes . . . — Akkor én is mindig és nagyon fogom őt szeretni . . . Mej-t a mamát meg engem, úgysem szeret senki . . . A papa sem, a házmester sem . . . A látogatók eltávoztak, a közeli templomban megkondult az estharang imára. Polcsákné letérdelt a kis Lajoska ágya mellé, szépen összetette a fiúcska kezét, aztán imádkoztak mindketten áhítattal, buzgón, a szelidlelkü, ősz papért . . . HÍREK. Személyi hir. Széchényi Miklós gróf, gyűri megyéspüspök a hét folyamán néhányóráig városunkban időzött. — Ugyancsak ideérkezett a héten Langer veszprémi pénzügyigazgató is nejével több napi tartózkodásra. léghelyi Kálmán megyei főjegyző nejével városunkban tartózkodott. — Fruncsics Norbert bakonybóli apát f. hó 13-án több napi tartózkodásra városunkba érkezett. Katonai hirek. Huszárezredünk f. hó 12-én reggel érkezett haza két katonai külön vonaton a nagy gyakorlatokról, a tartalékosokat már 13-án szabadságolták. — Floreich Szabó Ernő ezredes f. hó 12-én 4 napi szabadságra ment, ahonnét f. hó 15-én visszaérkezve megkezdi az őszi pótló bevásárlást, mely alkalommal 220 drb pótlovat fognak bevásárolni az ezred százada közé. — Kovács Kálmán főhadnagy bevonult cs. és kir. hadsnreg lovagló iskolájából Királyhidáról, ahova három hónapra volt kivezényelve. Közös konyha. Régen kisérlt városnnkban is a most igen felkapott közös háztartásnak az eszméje. Beszélnek mellette, beszélnek ellene, némelyek mesés olcsó árakat emlegetnek, mások pedig kétkedve rázzák rá a fejüket. — Ugy látszik, hogy mégis meg! valósul nálunk az eszme, mert a folyó hó [ 12-án tartott értekezleten egy öt tagu bizottságot küldött ki Győry Gyula elnöklésével, i amelynek tagjai Kraft .József, Sarudy Ottó, | Fejes Zsigmond, Ötvös Sándor és Dreisziger j József, hogy az alapszabályokat 10 nap alatt I készítsék el. Jönnek a színészek. Szalkay Lajos I színigazgató ujabb kérvényt adott be a váI roshoz, hogy az előadásokat az engedélyezett 17-ike előtt megkezdhesse. A szinügyi bizottság- 9-én tartott ülésében a bizottság titkárának lelkes ajánlására elhatározta, hogy a színigazgató az előadásokat e hó 14-én már megkezdheti. A pápai kath. Legényegylet a mult vasárnapon, szept. 8-án tartotta évi rendes közgyűlését. A gyűlés az egyesület világi elnökévé Bornemissza Józsefet, egyh. II. elnökévé Maár János segédlelkészt, jegyzőjévé Vargha György kir. dohányjöv. gyakornokot választotta meg nagy lelkesedéssel. A világi elnökségről lemondott Néliman Gábort pedig, aki 12 éven át vezette világi elnökként az egyesületet, hálájuk jeléül tiszteletbeli taggá választották. A Devecservidéki Gazdakör szept. 8-án Magyar Károly dr. elnöklésével igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen megbeszélték a szeptember 15-én Devecserben tartandó tenyészüszővásár ügyét és megállapodásra jutottak a devecseri takarékpénztárral, amely a vásárolni szándékozó kisgazdák részére a vételárt három évi törlesztésre 6 százalékos kamat mellett kölcsönzi, ebből a földmivelési m. kir. kormány 2 százalékot megtérit. Ürömmel vette a választmány tudomásul, hogy a most megalakult gazdakörnek 300 tagja van. A vármegyei gazdasági egyesületet az ülésen Kajdacsy Endre ügyvezető titkár képviselte. Elégett a dinamógóp. Többször adtunk hírt arról, hogy milyen sok kellemetlenség van a Ganz-gyártól szállitott dinamó-gép már többször felmondta a szolgálatot s ismételten megkeilett javítani. Legutoljára 6 héttel ezelőtt javitották meg s küldték vissza. E hó 11-én a felülete meggyulladt s hasznavehetetlenné égett. A polgármester a jövő héten személyesen fog értekezni a gyár vezetőségével s kijelenti, ha a gyár uj dinamókat a telepre be nem állit, a cég óvadékpénzéből fog más gyártól dinamókat beszerezni. Csőd. Dr. Szivesdi József bérlő, alsógörzsönyi lakos ellen YVéisz Fülöp soproni lakos kérelmére a veszprémi kir. törvényszék f. hó 4-én a csődöt elrendelte. A követelések bejelentésére f. évi október 14-ig terjedő idő tüzetett ki.