Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-09-15 / 37. szám

II. évfol

yam. Pápa, 1907. s

zeptember 15

. 37

. szám. PÁPA ÉS VIDÉKE Szépirodalmi, BaöxyajKtSaMíEg-ü és íjsrssaíljslKii Sa<»45E«p. A pápai katholikus kör és a pápa-csóthi esperes-kerület tanitói körének hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona Félévre 5 korona Negyedévre .... 2 korona 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Dr. Nagy Emil — autonómiai képviselő. A pápai főesperesi kerület óriáái többséggel választotta meg dr. Nagy Emilt autonómiai képviselővé. Ez az impozáns többség fényes tanúbizonysága annak az őszinte meleg szeretetnek, mellyel városunk és vidékének kathközönsége a fiatal, de már is nagy tekintélynek örvendő képviselőt körülveszi. Dr. Nagy Emil 1873-ban született Kaposvárott, ahol atyja törvényszéki biró volt. Ugyanitt kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, melyeket később Budapesten folytatott, ahol atyja előbb táblabiró lett, majd kir. kúriai biróvá emelkedett. Az érettségi után külföldre ment. Párisban és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Az önkéntesi év leteltével (most tartalékos hadnagy) gyakorló ügyvéd lett Budapesten. Nemes, szivevei, páratlan készültségével és kitűnő szónoki tehetségével csakhamar sikerült kivívnia a főváros előkelő köreinek köztiszteletét. Az 1905-iki választásokon Szolnokra küldte őt a függetlenségi párt. A Tisza-párti dr. Kiss Ernő igen kicsinek bizonyult a daliás Nagy Emillel szemben, mert a szolnokiak óriási többséggel vitték diadalra a függetlenségi lobogót. Jelenleg is a szolnoki kerület követje. Nagy gyakorlatú és félelmes tudásu ügyvéd, munkássága fáradhatatlan. Különösen a szociális kérdések és a kisemberek megmentésének terén fejt ki nagy tevékenységet. Kíméletlenül és lankadatlanul sürgeti a hitel-, adó s az alaki törvényeknek a magyar nép viszonyaihoz mért reformálását s a bennük rejlő merkantil-szabadelvüség kigyomlálását. Valóságos népmentő akciót végez, nem rajta mult, hogy áldásos működését még eddig nem kisérte a megfelelő siker. Keresztény érzületű izig-vérig. Nemcsak magánéletében, hanem a nagy nyilvánosság előtt is. A ker. szociális gyűléseknek s a kath. nagygyűléseknek egyik legkedveltebb szónoka. 1906-ban a pápai ker. szoc. kurzuson, most legutóbb pedig a pécsi kath. nagygyűlésen páratlan hatást ért el tüzes, magas színvonalon álló beszédével. Apponyi Albert már régen felismerte a fiatal képviselő kiváló tehetségét s nem régen őt bizta meg a brüsszeli békekonferencián a maga képviseletével. A fiatal harcos elkísérte a nemzeti ügy nagy vezérét amerikai útjára is s tanúja volt annak a páratlan lelkesedésnek, mellyel az Óceánon tuli magyarság a haza legnagyobb szónokát fogadta. Jól választottunk. Jó kezekbe tettük le a mandátumot. Csak magunkat tiszteltük meg, Kiadótulajdonos: A PÁPAi KATH. KÖR Felelős szerkesztő: GRÁTZER JÁNOS. mikor dr. Nagy Emilt választottuk még autonómiai képviselőnkké! Éljen! Október tizedike. Bokányi urék »türelme« elfogyott. Október tizedikén, a parlament megnyitásának napján, nagy népfelháborodás lesz Magyarországon. Szünetelni fog a munka; a dolgos kéz leteszi a pörölyt, a gépek megállnak. Általános sztrájkra készülnek az elvtársak. A dolog politikai részével nem foglalkozunk. Annál jobban érdekel bennünket a gazdasági oldala. Jó egypár millió forint vesztesége lesz ebből a komédiából a magyar nemzetnek. Vészit a munkaadó, mert nem tudja elkészíteni az árukat a kiszabott időre, vészit a munkás, mert a tüntető felvonulásokért—legalább ez idő szerint — még nem szokás munkabért adni. A sereg kenyeret kér, a vezérkar színpadi komédiát ád az »öntudatos« népnek. De ez kell a magyarnak! Látványosság, rezes-banda ordítás, ablakbeverés, hogy reszkessen az átkos klerikális burzsoá társadalom. Egy idő óta megcsappant az elvtársak érdeklődése és áldozatrakészsége. Ezért kellett gondoskodni valami uj népmulatságróL A vezérek érdekében, nem a nép javára. „A vér sem drága." Nem mi mondjuk. A vörösnyakkendős vezér urak hirdetik, hogy az általános választói jog oly nélkülözhetetlen feltétele a proletárság boldogulásának, hogy annak a kivívásáért még a vér sem drága. Értsd: a mások vére! Mert a vezér urakat hiába keresed, nyájas olvasó a barrikádokon. A vezér urak csak tüzelnek, csak lázítanak. Forradalmi hangulatba kergetik a népet s mikor a szegény, elbolonditott munkásnép farkasszemet néz a rendőrség és katonaság fegyvereivel, akkor a vezér urak — kereket oldanak. Vér folyt már és — sajnos —. fog is még folyni, de a vezér uraknak még eddig csodálatosképen sohasem esett bajuk. A fenevadnak sem drága a mások vére. A vörös urak előtt sincs értéke a vérnek. A A becsületes, tiszta magyar vérnek, mely valamikor az édes magyar haza védelmében hullott az anyaföld göröngyébe. Magyar munkásság, szegény elbolonditott magyar nép, de nehezen ébredsz! Prohászka püspök szózata a ker. magyar munkásokhoz. Fényes ünnepséget ültek ma egy hete a székesfehérvári keresztény szoSzerkesz'őség; Pápán, Fö-tér 13-ik házszám. Hova a lap saellemi részét is illető mindennemű közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Pápa, Viasz-utca 15. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. cialisták. Mint hű fiai a magyar hazának, a Rákóczi-induló hangjai mellett vonultak be a székesegyházba, ahol az ó'si koronázó város ihletett lelkű apostola gyönyörű beszéd kíséretében áldotta meg az egyesület zászlaját. Ennek az apostoli szózatnak visszhangra kell találnia az egész ország keresztény, munkássága körében. A hőslelkü vezér megfújta a csatariadót: keresztény szocialisták előre! Előre a vezértől megjelölt uton: az ősi keresztény hagyományok utján. »Velünk az Isten, velünk az ész, a sziv, velünk a becsület: ne féljetek, győzni fogunk!« A költői szárnyalású beszédet okulásul és buzdításul egész terjedelmében közöljük. A zászló szent jel. Jele a törekvésnek, küzdelemnek, de jele egyszersmind I az összetartásnak, a testvériségnek is. A zászlóra, a jelre ebben a kettős értelemben valóban szükségünk van, mert törekvő, küzdő, munkás emberek vagyunk, nem veszem ki magam, nem veszek ki senkit, mert az irás mondja: »Aki nem dolgozik, az ne is egyék.« — Bármily polcon áll valaki, bármily hivatalt visel, bárminő méltóság övezze, értékes élete csak akkor van, ha igazán a munka emeli őt, ha a munkát érvényesiti saját magának és környezetének üdvére. — Összetartásra, testvériségre is szükségünk van, mert egy ember, mint az ujjam : elhajlik, lelohad a nagy feladatok terhe alatt. Hatalmas kar kell oda. Seregek kellenek és a seregek elé való a zászló, olt suhogjon, ott kell kigöngyöliteni, hogy irányt mutasson és biztatást hirdessen. Mikor pedig mi mindnyájan itt e zászló alatt kezet fogunk, nagy és mélységes meggyőződésre van szükségünk — meggyőződésre arról, hogy Magyarországon a munka becsületét kell kivívni és a munkának, a boldogulás feltételének kell az alapjait mélyrehatóan megvetni és hogy ezt nem lehet másképp, mint művelt, életrevaló, korát megértő, a színvonal magaslalán álló munkásság állal. Mély meggyőződés kell arról, hogy nem a nagyszájn és nagy-