Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-07-07 / 27. szám

1907 j un ius 23 . PÁPA és ViDÉKE 5. éles az arcmetszésük, szemük élénk, beszédük gyors, de jól is folyik. Öltözködni ízléssel tudnak. A paraszt --el sem hiszik k. olva­sóink mily sok egyszerű oláh paraszt használja a fürdőt! — különösen öltözik. A férfi öltözéke nagy báránybőrsüveg, nagy pörge kalap, bő, fehér ing, tüszővel, persze, kieresztve és térden alul ér; sok ráncos gatya, erős bocskor térdig feiszijázva, daróc lábszár­védő. Ez az erős lábbeli kétszeres okból is kell: a hegy s a kövek miatt, meg — a vi­pera miatt is. Az asszonyok ruhája is fehér vászon de himezve sokféle színnel dúsan. Fejőkön szarvacskákban végződő pártaszerü konty­szoritó van; ezt bekötik fehér kendővel, so­kan még most is vastag téli kendővel, ing felett báránybőr gyapjas melles, fehér vászon szoknya, néha daróc felső szoknyával, (de a péntek jó arasznyival hosszabb a szombatnál), bocskor, mint a férfiaknál és panyókára ve­tett szür. Szűre van a kisebbeknek is, szine ren­desen fehér, de sürün látunk feketét, söt zöl­det is. — Az asszonyoknak gyakran van kötényük is, ha ez nem volna, akkor szőrpánt tüszőjükből sokszínű, bokáig érő vastag szőr­fonalak csüngenek le, befutván az egész, vagy legalább fél szoknyát. Az orvos azt ajánlja, hogy vigyünk a fürdőbe melegebb felöltőt. Az oláh jól adja, legtöbbje hatalmas hosszúszőrű bundában megy fürdeni. Láttam azonban különösebb ruhát is. Piros kendő a lejen, pirossal, sárgával kivar­rott feliét- ingujj, fekete hímzett posztó melles, : piros virágos szoknya, — de a felső szoknya : rövidebb volt jó tenyérnyivel az alsónál, inely kékkel, pirossal volt kivarrva, s a bocskor he­lyett sárga félcipő. Pantallós, körszakállas férfival ment e hölgy, a férfit ugy falusi kosztának (mester) merném tartani. Érdekes • összeillesztése ez a divatoknak. Érdekesek a bolgárok is ; rövid bársony tekéjök van, bő ujjal, szélesen kivarrva arany és ezüst paszománttal. Jó alak egy török i. két kis fiával. Az apa fehér ruhában jár, • cipője is fehér, sárga szíjjal szegve. Nagyobb fia szürke ruliában van, — apjával együtt az ő ruhája is európai szabású, a kis gyerek azonban bő bugyogóban jár, olyanban, aminőt őseink egy -egy várvivásánál oly hamar nieg­meggvujtottak. Fején mindháromnak sötét­vörös fez. Szó, ami szó, azonban vasárnap ugy vettem észre, mást is megbámultak. Csekély­ségemet. Azon a vidéken bizony ritkán látnak . libegő-lobogó skapulárét, hosszú övet. Ugy meg-megforgott az a sok oláh, sőt bánáti sváb is, — végre aztán lekapta fövegét, mégis csak elhitték tehát, hogy pap vagyok, habár se bajuszom, se szakállam. Sőt, mi több, még a vendéglőben is igen-igen nézegettek váll­vetőmet, végre a bérszolga megvallotta, hogy ők a plébános uron kívül más kath. papot nem igen látnak ; annak meg nem ilyen a ruhája. (Kezdem érteni, hogy egyes urak és hölgyek miért öltöznek feltűnően.) Közgyűlési tudósítás. R. tanácsa Pápa város képviselőtestüle­tének f. hó 4-én Mészáros Károly polgár­mester elnöklése mellett tartott közgyűléséről. Elnöklő polgármester üdvözölvén a kép­viselőtestület • tagjait, a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lővy László, Kobera Károly, dr. Reehnitz Ede, dr. Csoknyay János és Wajdits Károly urakat kéri fel. A mult ülési jegyzőkönyv felolvastatván, észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Elnöklő polgármester jelenti, hogy Szany község vásárainak korlátozása tárgyában be­adott kérelmünket a kereskedelemügyi minisz­ter elutasította; jelenti, hogy a hirdetések kifüggesztése tárgyában alkotott szabályendeletet a törvény­hatóság jóváhagyta a halottkémlési dijakra vonatkozó szervezeti szabályrendeletet, továbbá Mayer Adolf, Görög Károly és Hoff Jánossal kötött haszonbéri szerződéseket, végül jóvá­hagyta a tüdővészes betegek kötelező bejelen­tésére vonatkozólag alkotott szabályrendeletet. Napirendre térés előtt dr. Lővy László interpellál a kendergyár, keményítőgyár, Pápa—devecser—ukk—sümegi vasút, s végül a vágóhíd ügyében. Elnöklő polgármester a hozzá intézett interpellációra nyomban megadta a választ, ami ugy interpelláló képviselő urat, mint a közgyűlést, teljesen megnyugtatta, nevezetesen, hogy a kendergyár létesithetése ügyében meg van téve minden intézkedés; a keményítőgyár ügye tárgyalás alatt van, egy bizottság alakult, amely az alapfeltételeket a vállalkozóval már közölte; a Pápa—devecser—ukk—sümegi va­sút sem alszik, csak nyugszik s csak több városi képviselőnek a kértére — mint nem időszerű — nem került még a közgyűlés elé, de ennek a hónapnak a vége-felé az állarújó választmány egy bizottságot fog ez ügy ta­nulmányozására kiküldeni; végül a vágóhidat illetőleg válaszolja polgármester, hogy ezen ügy már legközelebb a közgyűlés napirend­jére fog kitüzetni. Dr. Kőrös Endre a kultuszminiszter által egyes városokban felállítandó kultúr­palota elnyerése tárgyában tesz indítványt s miután e tárgyban a Jókai-kör a kezdemé­nyező lépéseket már megtette, mégis üdvö­sebbnek tartaná, ha e tárgyban a város is felterjesztéssel élne és kérné a kultúrpalota egyikének felállítását. Következik a tárgysorozat. I. Nagyvárad város megkeresése, a ház­adó törvény módosítása érdeméaen. A képviselőtestület Nagyvárad város megkeresését magáévá tevén, egyhangúlag elhatározta, hogy országgyűlési képviselője utján a kormányhoz hasonló szellemű elő­terjesztést fog intézni. II. Javaslat, hogy az elkésetten befize­tendő községi pótadók után kereskedelmi ka­matok szedessenek. Miután a javasolt késedelmi kamatok az amúgy is szegény adózó polgárokat sújtaná, a városi képviselőtestület a községi pótadó után kivetendő késedelmi kamatok szedésére irányult javaslat felett napirendre tér. III. Alispáni rendelet a városháza kibő­vítése tárgyában. A városi tanács utasittatik, hogy egy konkrét javaslatot terjésszen a képviselőtestü­let elé, amikor módjában lesz a közgyűlésnek e tárgyban határozni. IV. Lőwenstein Adolf és nejének 3000 koronás alapító levelét a képviselőtestület egész terjedelmében elfogadja s ezért az alapitóknak jegyzőkönyvileg is hálás köszöne­tét nyilvánítja. V. A Jókai Mór-utca vonalának meg­állapítása érdemében az építészeti bizottság javaslata. Miután az utcák rendezése tárgyában alkotott s a minisztérium által is jóváhagyott építési szabályrendeletben a Jókai Mór­utca építési vonala megállapítva nincs. A szőnyegen levő épitési engedélyek megadásá­nál az utcavonal megállapítása aktuálissá vál­ván, az építészeti bizottság az utcavonalat a a Jókai Mór-utcai 80. sz. ház déli sarkától a Gsuzy malom északi oldalán levő ház déli sarkáig húzódó egyenes vonalban az utcatest­ből igy eladás alá kerülő mintegy 256 54/100 négyszögül terület árat négyszögölenkint 40 koronában állapította meg. Az építészeti bizottság javaslata élénk vitára adott alkalmat, amelyben résztvettek dr. Lővvy László, Bock István, Révész Arnold városi mérnök, Bülitz Ferenc, Kovács Sándor, dr. Kende Ádám és dr. Kőrös Endre városi képviselők. Az elhangzott pro és contra be­szédek után a képviselőtestület az építészeti bizottság javaslatát fogadta el szavazattöbb­séggel. VI. Illetőségi ügyek. Pár KISGAZDÁK, HÁZ- és FÖLDBIRTOKOSOK FIGYELMÉBE! § ­'S "3 0 2 3 02 »03 "O 02 O ©J O ISI 3 A Győregyházmegyei Alapítványi hivatal a t. hitelt keresők figyel­mébe ajanlja olcsó és kedvező fel­tételű törlesztéses és állandó jel­zálog-köles, önéit. A törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb és a törlesztési hányad nagysága, valamint a törlesztési idő tartama a kölcsönkérővel egyet­értőleg állapitlatik meg. Előzetes költségek nincsenek. A kölcsön készpénzben fizettetik ki elenyészően csekély bekeblezési költségek levonásával. Meglevő kölcsönök olcsón kon­vertáltatnak. A kölcsönök, a pénzviszonyok változásával kamatláb emelésé­nek, az alap.tványi tőkék ter­mészetéből kifolyólag 1 pedig fel­mondásnak kitéve nincsenek. Mindennemű kölcsön ügyben készséggel nyújt tájékoztató felvi­lágosítást a Győr egyházmegyei Alapítványi Hivatal GYŐR, Káptalandomb 5. SZ. I. em (Hivatalos órák csak hétköznapokon d. e. 9—12-ig. cd i—• N SO" • CO o 02 CD" 02 02 ISI

Next

/
Thumbnails
Contents