Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-06-30 / 26. szám

>2. PÁPA és VIDÉKE 1907 május 2

6. és vidéki hivataloknak, iskoláknak szétosztatta, hogy igy a közönség maga is ellenőrizhesse az egyes cikkek hazai származását. Karácsonykor, húsvétkor, s más alkalmi vásárok alkalmával is mindig felhívást intézett az egyesület a közönséghez hazai cikkek vásárlása iránt, melynek szintén mindig volt némi foganatja. A mult évi iparostanonc-kiállitáson 4-en 25 korona jutalomban részesültek, az ideire pedig már szintén 50 koronát utaltak ki. Emmellett folytatták a belső szervezést is. Az egylet tagjait szakmájuk szerint szakosztályokba osztották be. Sok bajt okozott az is, hogy az egyesület a nagy költségekre való tekintettel nem tarthatott állandó szolgát és állandó helyiséget- Üléseit eddig részben a ref. főiskolában, részben pedig a város tanácstermében tartotta, s ezek szives átengedéséért hálás köszönetet mond a ref, főiskola gazdasági tanácsának és Pápa város hatóságának, kérve egyúttal azoknak kegyes támogatását a jövőre nézve is. De köszönetet mond a helybeli sajtónak is, mely az egyesület közleményeit mindenkor a legelőzékenyebben publikálta. A központ látva a pápai fiók tevékenységét, a dunántúli fiókok központját Pápán óhajtja felállítani, ami nagyon szép eredmény volna, mert épp a Dunántul az, mely szükségleteinek nagy részét még Bécsből szerzi be. Erős harcot, kitartó munkát kell még. itt a hazafiságnak az idegen áruk kiszorítására végeznie. S ha e harcban a mi városunk viheti majd a vezető szerepet, az csak a mi dicsőségünk volna. A jövőre vonatkozó programúiból legérdekesebb az, hogy az egyesület 1908-ban Pápán nagyobbszabásu ipari és mezőgazdasági kiállítást akar rendezni. Jelenti továbbá, hogy a központ a Tulipánkert-szövetséggel való egyesülést kimondta, s az egyesület eddigi nevét »TulipánszövetségMagyar Védő Egyesület«-re változtatta meg. Reméli, hogy ezen egyesülésből a Magyar Védőegyesület megerősödése fog következni, s kéri az ennek megfelelőleg megváltoztatott uj alapszabályok elfogadását. A közgyűlés a jelentést egyhangúlag tudomásul veszi s titkárnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Ezután a megváltoztatott uj alapszabályokat fogadják el, azzal, hogy a régi alapszabályok azon intézkedése, mellyel a belépett tagokat a belépés 3, s nem 5 évre kötelezi a már belépett tagokra érvényben marad. Boskowitz Sámuel indítványára egy nagyobb bizottságot választanak az 1908-ban rendezendő kiállittás megbeszélésére. Ezután Eic. Rácz Kálmán pénztárnok terjeszti elő jelentését, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogad. Az elnök jelenti, hogy Arnberg József titkár és Wohlmuth Lajos jegyző városunkból való eltávozásuk miatt, Lie. Rácz Kálmán pénztárnok pedig rendkívüli másnemű elfoglaltsága miatt tisztségükről lemondottak, amit a közgyűlés sajnálattal vesz tudomásul, s nekik jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. Ezután egyhangúlag megválasztják Lie. Rácz Kálmánt titkárrá, Sipos Ödön postatisztet pénzytrnokká és Báródi, Pollák Gézát jegyzővé. Dr. Kőrös Endre indítványára még Győry Gyula ügyvezető igazgatónak szavaztak jegyzőkönyvi köszönetet az egyesület megalapítása és szervezése kürül tanúsított buzgó és fáradatmat nemismerő munkásságáért, mire az ülés véget ért. A Komáromi Dalegyesület hangversenye. Pápa, 1907 jun. 23. Ellentétes érzelmek között irom e sorokat. Ma, jun. 23-án, a Komáromi Dalegylet (egyike ama hires egyesületeknek, amelyek már félszázad óta sikerrel, lelkesedéssel ápolják és terjesztik a fenséges magyar dalt és amelyek versenyeken, művészi körúton egyremásra aratják a pálmát, a kitüntetést), Pápán, a színházban nagy hangversenyt rendezett Pápa nagy diákjának, Komárom dicső szülöttének, halhatatlan hazánkfiának, Jókai Mor-nak Pápán emelendő szobra javára! Mily szép, sőt magasztos cél! íme, Pápa városa melynek társadalmában a Jókai-kör már évek óta azon fáradozik, hogy egyik büszkeségének szobrot állitson, segítséget kap egy másik, vidéki várostól, a harmadik vármegyéből, hogy a terv mielőbb testet öltsön; és íme, Pápa társadalmának jóformán ugyanazon rétegei, melyek a Jókai-kör tagjainak zömét alkotják, — e napon csak mintegy küldöttségileg képviseltetik magukat. Szinte el lehetne számlálni, névleg felsorolni a jelenvoltakat. Igazán mosolyognom kell majd ezután, ha újra szóba hozzák előttem, hogy Pápán is jó volna dalárdát szervezni. Vájjon minek? kinek? * Gyönyörű, fényes estéje volt ez a komáromiaknak. Számtalan versenydija, kitüntetése, babérkoszorúja mellett egy ujabbal, láthatatlannal, csendessel szaporodott s ez ama néhány sor betüben megörökített, osztatlan elismerés, melyért előadásaikért adózunk. Többet nem adhattunk. Ők sem vártak többel. Hisz önzetlen, hazafias cél lebegett szemük előtt és igy azon sajnálatos körülmény. hogy sem a Jókai-szobor-, sem a kirándulási-alap, melynek a tiszta jövedelem egy része szánva volt, nem nagyon gyarapodik , nem az ő arcukra festi a szégyenpirt, hanem azokéra, kik, bár tehették volna, nem tették meg kötelességüket.* * Szószerint közöljük e cikket, bár nem minden tekintetben azonosítjuk magunkat t, munkatársunk felfogásával. Annak a hidegségnek mellyel a pápai közönség a derék komáromi dalosokat fogadta, nem a művészek iránt való közönyösség volt az oka. Pápa városának közönsége számtalanszor megmutatta, hogy tud lelkesedni, áldozni minden igazi műélvezetért. S bizonyos, hogy a komáromi dalárda is zsúfolt ház előtt ragyogtatta volna művészetét, ha valami sajnálatos körülmény közbe nem jön . . . Magáról a lefolyt hangversenyről, annak zenei részéről álljon itt a köv. referáda: A hét órára hirdetett kezdetbői csaknem fél 8 óra lett. Ekkor nyitotta meg a mintegy 30 tagu férfikar -Mozart.,» Vihar,* című remek szerzeményével a műsort. Ugy Molecz Tivadar, komáromi kath. egyházkarnagyot, az egylet zseniális karmesterét, mint a feketébe öltözött férfikart a közönség lelkes tapssal üdvözölte. Mindjárt az első számnál meggyőződtünk arról, hogy képzett, nem mindennapi erőkkel, gyönyörű hanganyaggal megáldott karral találjuk magunkat szemben. Az első hangzat mindjárt egy művészies pianissimo volt. A lágy tenor, hatalmas basszus, preciz bevágás, a crescendók és decrescendók finom kivitele az első pillanatra me; szerezte a derék dalosoknak a jelenvoltak, osztatlan elismerését, mely éljenzésben és tapsban nyilvánult meg. A következő számot a vegyeskar adta elő. A férfiak közül néhányan kiváltak, helyet adva 14 fehérruhás hölgynek. Ügyes zongorakiséret mellett mutatták be Groll János Ébresztőjét. A hatásos kompozíció minden szépsége érvényesült s a hálás közönség még az előbbinél is hatalmasabban rótta le az elismerés adóját. Majd Germány Gyula, komáromi kultuszmérnökségi hivatalnok ült a zongorához és kápráztató ügyességgel adta elő Chopin E. moll zongoraszerzeményének második tételét. A finom dupla trillák, a 32-es futamok, gondos nűánszirozás még a laikusokat is elragadta. Mikor a függöny legördült, a közönség hiába kért, nem kapott ráadást, ami nagy kár volt, mert bizony ritkán van szerencsénk ily művészies zongorapiészhez. Huber Károly Fohász cimü férfikarával folytatódott a hangverseny. E számot zongora és harmoniumkisérettel kezdték. Később azonban a szólisták s utána a karnak csekély emelkedése, disztonálása miatt el kellett a kíséretet hagyni. E kis baj természetesen oly természetű, melyről az illető énekesek éppúgy, mint a karmester nem tehetnek és előfordul a legjobb családoknál is. Szily Lajos remek tenorjával, Snlacsik Lajos gyönyörű baritonjával igazi élvezetet nyújtott a figyelmesen hallgatóknak. Ezután a hangverseny első részének utolsó számaként újra a vegyeskar lépett a színpadra, elénekelve, kissé lassan, de jól Becker Rajta előre! cimü németből fordított indulóját. A második részt pápaiak nyitották meg. Gáty Zoltán főiskolai zenetanár vezetése mellett 3 hegedűre és zongorára irt praeludium és fuga került bemutatásra. A zongora részt Gáty Lenke játszotta és mindenkit meglepett ügyességével. Majd a Magyar dal cimü melodrámát adták elő. Ez volt talán a leghatásosabb mősorszám. Páratlan szavalót hoztak magukkal a komáromiak. Ungár Jenő, bankhivatalnok e ritka szép költemény minden • szépségét kianázva, szavalatával a hallgatókat valóságos extázisba hozta s ahogy közbe-közbe a színfalak mögött felhangzott szólóban egyegy gyönyörű kuruc nóta, vagy darab, a közönség nem tudott betelni az élvezettel. A 8. szám ismét vegveskar, a 9. pedig férfikar r r rr Legelismertebb oég

. "V'A Gí" O D E Z S O Érmekkel kitüntetve! első pápai férfi-divatterme «vi IVA, Fő-tér. 53, szám Nagymunkás szabó segédek felvétetnek. Kifogástalan szabású fórfiruhák, papiruhák, uradalmi erdésztiszteknek, postásoknak, vasutasoknak, erdőőröknek, úgyszintén minden egyenruhát viselő testületnek egyenruhák legelegánsa bb an mérték utá.