Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-05-26 / 21. szám

6. PÁPA és VIDÉKE 1907 május 26 osztoztok nézetemben, ha láttátok volna, amit én láttam. — Ámbár szavaid elég érthetetlenek — válaszol az előbbi — mégis többre becsüljük hallgatásodnál és ha megmagyarázod azt a változást, amely e két év alatt végbement rajtad, akkor majd megpróbáljuk, hogy kigyógyítsunk belőle. Különben is, ami a feltett kérdést illeti, csak azt válaszolhatom, hogy nem hiszek sem a kísértetekben, sem az agyrémekben. Jól tudom, hogy a heves képzelődésnek mily hallucináció! vannak, különösen azon a vidéken, ahol te laktál. Csak meséld el bátran látomásaidat: a szellemek nem fogják elhagyni Némethon ködös vidékeit, hogy téged még itt is üldözzenek. — Épen attól félek — válaszol Hermann sóhajtva, — hogy soliasem fogom látni álmaim tárgyát és azért sajnálom ama ködös vidékeket, melyeket elhagytam. Itt minden Őróla beszél nekem ; ugy tetszik, mintha a levelek susogása, a patak csobogása csak Őróla regélne. — Oh! valld meg tehát, hogy szerelmes vagy, szegény fiu ! — Igen, az vagyok, szerelmes egy tüneménybe ! — Herman, te valósággal talányokban beszélsz; lebbentsd fel tehát végre azt a titokzatos fátyolt, melybe hazatérésed óta burkolod magad. — Nos, tehát legyen ! Ámbár annak a veszélynek vagyok kitéve, hogy ábrándozónak, vagy féleszünek tartatok, de mégis elmondom a leghihetetlenebb esetet, mely napjainkban csak történhetik. — Két évvel ezelőtt Heidelbergben néhány barátommal unalomból, de meg kíváncsiságból is, eimentünk egy hírneves jósnőhöz. Esküdt ellensége vagyok minden szédelgésnek; nem mondom, hogy nem hiszek a delejezésben, de meg vagyok győződve, hogy nincs ember, aki

1 a jövőből olvashatna. E nőnek jövendölését is elég közönnyel hallgattam. Megjósolta nekem, hogy akii szeretek, az háromszor megjelenik, aztán elveszem és utána . . . meghalok. E jövendölés ugyan elég ostoba volt, de a körülmények, melyek követték akaratlanul is gondolkodóba ejtettek. Három hónappal azután Bádenban, a Merkur-hegy egyik Ösvényén sétáltam, midőn kissé letérve az ösvényről, egyszerre csak egy fekete lovaglóruhába öltözött hölgygyei találtam magam szemben, ki a pázsiton ülve egy könyv olvasásába merült. A fiatal hülgy rendkívül bájos teremtés volt; Diana istennőnek tünt fel előttem. Sokáig szemléltem, de ő, ugy látszott, mintha nem is törődnék jelenlétemmel. Egyszerre csak rám néz tüzes, fekete szemével, majd gúnyosan és könnyedén félemelkedve eltűnik a bokrok közt. Követni akartam, de hiába. Ugy tünt fel előttem, mintha egy fekete lovon láttam volna tova vágtatni. Gondolataimba merülve, egyedül maradtam. E naptól fogva a hölgy képe mindenütt üldöz; a jósnő jövendölése' eszembe jutott és el kezdtem keresni a szép ismeretlent. Beszéltek ugyan egy éltes úrnőről, ki leányával elhagyta Bádent, azonban arcképe legkev'ésbbé sem hasonlított ahhoz, akit én láttam. Bejártam egész Németországot, megfordultam minden .városban, keresve azt a látomást, amely miatt napról napra többet szenvedtem. Barátaim azt hitték, hogy megőrültem; valóban, közel voltam hozzá. Végre a mult évben Magyarországban jártam, épen ! farsang idején. Egy kisebb városban egyik este színházban voltam. Alig hogy tekintetem körülhordozom, az egyik páholyban hirtelen feltűnik két hölgy, az'egyik ötven év körüli, előttem teljesen ismeretlen, a másikban azonban tökéletesen felismertem a Merkur-hegyi fiatal hölgyet. Tekintetünk keresztezte egymást; ez este nagyon halványnak tünt fel előttem. Hajában szép piros rózsa virított. Előadás alatt többször egymásra néztünk, de én mindannyiszor kénytelen voltam szememet lesütni. Az előadás vége felé a páholyok kiürültek, minthogy a szomszédos teremben nagy álarcos bált rendéztek. A két hölgy csak az előadás végeztével hagyta el páholyát és igy könnyű volt őket a kijáratnál megtalálnom. Ismeretlen hölgyünk épen előttem ment a színház csarnokában és szinte éreztem azt a szardonikus mosolyt, melylyel egykor az erdőben megtisztelt. Azzal a szándékkal követtem, hogy most okvetlen megtudom nevét és lakását. Láttam, amint zárt kocsiba ültek, de minthogy a város kicsiny volt, a kocsinak nem kellett sokáigmennie. Elhatároztam, hogy ha mindjárt futva is, de követem. Törődöm is én azzal, ha kinevetnek. A kocsi még néhány percig állt. mialatt a kocsis meggyújtotta egyik lámpáját, aztán megindult. Minthogy a kocsis lassan hajtott, kényelmesen követhettem. Körülbelül egynegyed óra múlva a város végén egyik ház előtt megállott és én sietve ugrottam a kocsi mellé, hogy az ablakon benézhessek. A kocsis azt gondolván, hogy fel akarok ülni, kinyilja az ajtót. A kocsi üres volt . . . Hirtelen elfojtott kiáltásba törtem ki. — Hova lettek a hölgyek, kik a kocsiban ültek ? — kérdém a kocsistól, kezét hevesen megragadva. fFolyt. köv.). Anyakönyvi hivatal. Születtek: Máj. 17. Zalicz Mária dohánygyári munkásnő leánya : Katalin r. k. Kis Ferencz gulyás és Szalai Lídia leánya : Anna ág. hitv. ev. Joó Imre napszámos és Ferenczi Borbála leánya : Matild r. k. Máj. 19. Csépi Antal mezőőr és Hoffman Mária fia : János r. k. Máj. 20. Molnár János napszámos és Terelmes Juliánná leánya ; Rozália ág. hitv. ev. Neuhold Ernő molnár segéd és Nemes Jolán leánya : Jolán r. k. Nagy Miklós kőmives és Horváth Terézia leánya : Sarolta ág. hitv ev. Máj. 21. Iványi Sándor cseléd és Domonkos Rozália fia : József ág. hitv. ev. Meghaltak: Máj. 17. Kovács János asztalos tanonc ág. hitv. ev. 15 éves, tüdővész. Özv. Reich Mórné Lőwinger Juliánná magánzó izr. 62 éves, hashártyarák. Özv. V. Horváth Józsefné Szalay Erzsébet l'öldmivelőnő r. k. 85 éves rák. Máj. 19. Polgár István r. k. 3 hónapos görcsök. Schvartz Vilmos szabó izr. 65 éves, elaggulás. Babári József r. k. népzenész 30 éves tüdővész. Máj. 23. Özv. Zsilavi Károlyné Tomor Erzsébet magánzó r. k 33 éves, tüdőlégdaganat. Bogárdi Rozália r. k. 2 hónapos kelevénykór. Házasságot kötöttek: Máj. 20. Varga Lajos cipész ev. ref. és Németh Vilma r. k. Rozs Lajos csizmadia r. k. és Kapa Rozina r. k. Villman István kőmives és Nagy Erzsébet r. k. Nagy Lajos szabó ág. hitv. ev. és Tóth Rozália ág. hitv. ev. Máj. 21. Lép József csizmadia r. k. és Keskeny Erzsébet r. k. Biczó Mihály cipész ág. hitv. ev. és Búzás Erzsébet r. k. Máj. 22. Törkenczi János szabó r. k. és Tamás Ánna r. k. Vasúti menetrend. — Érvényes 1907 május 1-től. — Indul Győr felé: Reggel 5 óra 50 perckor (vegyesvonat), d. e. 10 ó. 28 p. (gyorsvonat), d. u. 2 ó. 30 p. (személyvonat), este 6 ó. 20 p. (gyv.), este 7 ó. 27 p. (vv.), éjjel 1 ó. 9 p. (szv.). Celldömölk félé: Reggel 5 ó. 55 p. (vv.) d. e. 11 ó. 11 p. (gyv.), d. u. 12 ó. 57 p. (szv.) d. u. 5 ó. 26 p. (gyv.), este 7 ó. 30 p. (vv-.), éjjel 3 ó. 43 p. (szv.). Csorna felé: Reggel 5 ó. 58 p. (vv), d. u. 3 ó. 32 p. (vv.). Szerdán: d. e. 10 ó. 32 p.- (W.). Bánhida félé: Reggel 3 ó. 44 p. (vv.), d. e. 10 ó. 40 p. (vv.), d. u. 4 ó. 50 p. (vv.). Érkezik Győr felöl: Reggel 5 ó. 49 p. (vv.) d. e. 11. ó. 10 p. (gyv.), d. u. 12 ó. 54 p. (szv.), d. u. 5 ó. 25 p. (gyv.), este 7 ó. 24 p. (vv.), éjjel 3 ó. 37 p.-(szv.). Kedden és pénteken: reggel 7 ó. 36 p. (vv.). Celldömölk felől: Reggel 5 ó. 31 p. (vv.), d. e. 10 ó. 27 p. (gyv.) d. u. 2 ó. 26 p. (szv.), d. u. 6 ó. 19 p. (gyv.) este 7 ó. 17 p. (vv.), éjjel 1 ó. 4 p. (szv.). Csorna felöl: D. e. 10 ó. 12 p. (vv.), este 8 ó. 39 p. (vv.).. Pénteken reggel 7 ó. 27 p. Szerdán d. u. 2 ó. 20 p. Bánhida felől: Reggel 8 ó. 3 p. (vv.) d. u. 3 ó. 22 p. (vv.), este 9 ó. 30 p. (vv.) Gabona-árak. Kivonat Pápa városának gabona-árjegyzőkönyvéből 1907. május 24. 100 kilogramm korona értékben Jó Közép Alsó Buza Í840 18U0 17'80 Rozs 14-60 14-pO 14-— Árpa 14-80 1420 14'— Zab 16-20 16-00 15'40 Kukorica 1500 14'80 14'00 Burgonya 4"40 4'20 3"20 Széna 10- 9— 7'— Zsupp 5-— 4-40 „ Élőméheket keretes vagy szalmakaptárakban, erős életképes rajokat szállít megegyezés szerint Csaplár Antal pleb. Salamonban. Ugyanott jun. 15-től pergetett akác- és hársméz kapható 5 kg.-os dobozokban bérmentve 7 K-ért utánvéttel.