Pápa és Vidéke, 2. évfolyam 1-52. sz. (1907)

1907-05-26 / 21. szám

19Q7 május 26. PAPA és VIDEKE 3. szünet nélkül dolgoztatjuk, mint az igavonó barmot. Ember ő is, az Isten képére alkotott ember. Neki is van halhatatlan lelke. S ennek a léleknek táplálékra van szüksége. Erősíteni, művelni kell, szárnyakat kell neki kölcsönözni, hogy fel tudjon emelkedni te­remtő Urához, Istenéhez. A hét egyéb nap­jain nem igen van rá neki alkalma. Vasárnap szívesen menne templomba, de hogyan men­jen, ha épen akkor fizetik ki neki keservesen megszerzett bérét, mikor az Ur házában istentiszteletre harangoznak ? . Ne csodáljuk, ha a lelke ilyen körülmé­nek között parlagon marad s valóságos meleg­ágya lesz a féktelen szocialista izgatásoknak. Egy kis jóakarattal és szeretettel köny­nyen meglehet oldani a kérdést. Tegyék meg a munkaadók önkényt, amire a törvény amúgy is hamarosan ráfogja őket kényszeríteni. Nem lesz belőle kára a munkaadónak, mert mun­kásai hálásak lesznek az önkényt felajánlott nagylelkűségért, s kimondhatatlan hasznára lesz a munkásosztálynak, mely megszabadul a szocialisták terrorizmusától, mert e kíván­ság teljesítésével a legerősebb fegyverek egyi­két csavarják ki a munkaadók az izgatók kezéből. Kérjük, követeljük 'a teljes vasárnapi munkaszünetet! Igy kívánja az Isten törvénye és a nem­zet jól felfogott érdeke! Csákány vitéz. — A Kath. Szemle májusi füzetéből. — I. Spalatóban állnak Indulásra várnak Hadba szálló vitézei Jó András királynak. Zászló jobbra, balra; Csapatja alatta; Bámész néppel hosszan telve Az Adria partja. A király középen Megálla kevélyen, Szemét újra megjártatni A vitézlő népen . A király elébe Egy vitéz kilépe; Zárt sisakba, talpig vasba, Sötét-, feketébe. Nincs üvedzve kardja, A kezében tartja, Majd lábához a királynak Tiszteletlel rakja. Nézik a vitézek, a népség is ámul. Ki ez, vagy mit akar? — Elkezdi magátul: — Szabad ember vagyok, Uram és királyom, Fegyverem a harcra önként megajánlom. De ha tudnám, vájjon fogadja-e kardom, Lehetek-e harcos ily lovagi harcon? Mert az én kardomat a rozsda megmarta, Nemtelen küzdésben csorba esett rajta. Vétettem az Isten, s embertársam ellen : Bátyám özvegyének birtokát éheztem. Házából kiűztem a puszta határra, Védő cselédeit kardom éle vágta. Hosszú évek múlva Tihanyba jutottam. Nyugtát vesztett lelkem nyugovást lelt ottan; Megtudtam a nyitját a megtisztulásnak, — Neki adtam mindent az özvegynek másnap. De még a kardomnak nem tiszta a fénye, Nincs levezekelve ártatlanok vére. Lovagnak nem illek, de csatlós is lennék, Ha e bűnös embert csatlósul bevennék. --Én királyi szómra sisakodat vedd le, Tudjam kit fogadok e lovag seregbe! — Felnyomá sisakján a sürü vasrácsot, Királynak előtte Csákány ispán állott. II. Tábor hegyi várról A félhold világol; Oda ^vonult fel a török Andrásnak hadától. Ostromolják? — Mivel? Harcoljanak? — Kivel? Kinn az őrszem táborszélen Vigyáz . . . kémlel . . . figyel... — Lóra vitéz, kardra, Rajta, rá a tarra, Eb a fattyát, beste pogány Illanni akarna. Nem mondotta kétszer, Alig nézett széjjel, Repül Csákány Hóka lován Karddal, kelevésszel. Vágtat a nyomába Fél dandár utána, De már béső! Csákány vitéz Halálát találta. Szomorú temetés, beh siralmas ének, Sirt ásnak Csákánynak, rideget és mélyet. De felette lángol soha ki nem égve, A tisztító bánat s a vezeklés fénye. Takács Gedeon. Hajdan és most. Mire jó az iparosok szövetsége? A ker. munkásegyesületből kaptuk a kö­vetkező panaszos sorokat, melyeket megsziv­lelésül az alábbiakban közlünk. »Elgre bocsátom, hogy nem vagyok ellen­sége az iparosok szövetségének. Magam is iparos vagyok, tehát örömmel nézem bárme­lyik fél: akár a munkaadó, akár a munkás szervezkedik tisztességes alapon. Viszont ellen­sége vagyok annak, ha bármelyik fél erősza­kot alkalmaz; elitélem a jogtalan sztrájkot, amelyet csak a személyekért indítanak; nem vagyok hive a bojkottnak sem, ahol egyes vezetők hatalmat akarnak gyakorolni a munka­adó felett. Nem vagyok hive annak a szervez­kedésnek, bármelyik részen történjék is az, ahol erején fölül kizsarolják a munkást vagy munkaadót, mikor elvonják tőle fizetésének azt a hányadát, amennyivel most az idő vál­tozásával tán többet keres. Még a legvadabb szociáldemokratákban is van annyi emberi érzés, hogy amelyik munkásnak öt, hat gyer­meke van, attól nem követelik, hogy meg­győződését hagyja el; a gyermekeit nézik és engedik dolgozni, hogy kenyeret tudjon adni gyermekeinek. Az iparosszövetség meg védelmébe veszi és kenyeret ad a szervezetlen munkásoknak;: viszont azokat az iparosokat, akik nem tagjai az iparos-szövetségnek, kenyerétől megfosztja és mindenféleképen üldözi. Ez az eljárás hatá­rozottan ellenkezik a keresztény felebaráti szeretettel. S a*, iparos-szövetség kérlelhetetle­nül érvényesiti a maga rideg álláspontját még akkor is, ha az iparos oly szövetségnek tagja, mint például a keresztény szociális szövetség, amelynek alapszabályait az iparos szövetség­nek alapszabályai még csak meg sem közeli­tik. Szövetségünk a sztrájkot csak a legvégső esetben engedi meg; először békét közvetít; elismeri az iparosok szövetségét, sőt követeli is programmjában, hogy páros szövetségeket állítsunk fel, mert két szervezett csoport könnyebben megérti egymást, ha egymás jogait elismeri. Nézzük a külföldet. A keresztény szociá­lis elveket ugy Németországban, mint Bécsben legnagyobbrészt kisiparosok, földmivesek és munkások képviselik az országgyűlésen. A szociális mozgalmat hazánkban is majdnem kizárólag kisiparosok, földmivesek és munká­sok készítették elő. Igy volt ez Pápán is, ahol a ker. munkásegyesületnek mindjárt a meg­alakulásakor százhatvan iparos tagja volt. Akinek helyén van az esze és a szive, nem kívánhatja tőlünk, hogy most a nagy Jakabok kedvéért ott hagyjuk szervezeteinket és be­lépjünk a vallástalan, hazafiatlan szocialisták Pár KISGAZDÁK, HÁZ- és FÖLDBIRTOKOSOK FIGYELMÉBE! o <D tS3 VI •pH VI 0) "CD o "O VI N O "ŐS O • pa^ A Győregyházmegyei Alapítványi hivalaí a t. hitelt keresők figyel­mébe ajanlja olcsó és kedvező fel­tételű törlesztéses és állandó jel­zálog-kölctöneit. A törlesztéses kölcsönöknél a kamatláb és a törlesztési hányad nagysága, valamint a törlesztési idő tartama a kölcsünkérővel egyet­értőleg állapittatik meg. Előzetes költségek nincsenek. A kölcsön készpénzben fizettetik ki elenyészően csekély bekeblezési költségek levonásával. Meglevő kölcsönök olcsón kon­vertáltatnak. A kölcsönök, a pénzviszonyok változásával kamatláb emelésé­nek, az alapítványi tőkék ter­mészetéből kifolyólag 1 pedig fel­mondásnak kitéve nincsenek. Mindennemű kölcsön ügyben készséggel nyújt tájékoztató felvi­lágosítást a Győr egyházmegyei Alapítványi Hivatal GYŐR, Káptalandomb 5. SZ. I. em. (Hivatalos órák csak hétköznapokon d. e. 9—12-ig. cd t—• N A3« er cd" cd VI cd­t/2 VI N

Next

/
Thumbnails
Contents