Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-09-23 / 18.szám

2. PÁPA és VIDÉKE 1906. szeptember 16. Kemény-féle fegyelmi ügyet. A polgármester tiltakozott ezen vád ellen, mintha ő részrehajló volna. Eddig sem titkolt el semmit, ezután sem fog eltitkolni. Gyurátz indítványára a közgyűlés bizalmat szavazott a polgármesternek. Nagyobb szabású vita indult meg a ref. egyház kérvényénél. Gyurátz püspök szólalt föl először. Azon a helyen, ahol a reformátusok templomot. akarnak építeni, már van egy templom. Thália temploma. A reformátusok Jehova templomát akarják helyébe építeni. Az a tér díszes, előkelő hely. méltó Jehova templomához. Tehát adja oda a város. Elfogadja az áll. választmány javaslatát. Igen ötletesen és nagy szónoki hévvel beszélt Hajnóczky Béla. Ő is azt vallja, hogy a legdíszesebb hely illeti meg az örök Isten templomát. Meg tudja tehát érteni, ba valamelyik vallás felkent papja azt óhajtja, hogy az a hely, melyen az Ur háza fölépült, már magában is áhitatot gerjesszen. De- azon a helyen, ahol a ref. egyház templomot akar emelni Jehovának, ma is van egy templom. A magyar nyelv temploma, nemzeti érzésünk temploma, a magyar dal, a magyar zene. a magyar művészet és kultura temploma. Ott van a magyar Géniusz oltára, ott vannak a csatában elvérzett hősök szellemei, akik ezt dörgik ide a képviselők fülébe, hogy a magyar nemzet templomának a legszebb, a legdíszesebb helyet követeljék. Gyurátz azt mondta, hogy a város polgársága hálával és kegyelettel tartozik a kollégiumnak, mely fölkarolja a kisembereket, elősegiti boldogulásukat. Ez tagadhatatlan. De hol a hála és a kegyelet azok iránt, akik 30 esztendővei ezelőtt egy évtized keserves munkájával, garastgarashoz rakva, rábeszéléssel, mulatságok rendezésével, kényelmük feláldozásával lehetővé tették, hogy az akkor még csak 13 ezer lakost számláló kis dunántúli városka állandó színházat nyerjen? Ez a színház eddig büszkesége volt a városnak. A lakosság hálával és kegyelettel zárta szivébe azoknak az emlékét, akik annyi áldozat árán fölépítették. S most egyszerre azt mondják: tűzfészek és faraktár az a színház! . . . Hát hol itt a kegyelet? Elfogadja a pénzügyi biz. javaslatát, de csak azzal a föltétellel, ha az uj szinház számára csakugyan a legdíszesebb helyet szerzik meg s ha a régi szinház kapuit nem fogják addig becsukni, mig az uj nemzeti templom kapui meg nem nyílnak. (Éljenzés.) Kriazt esperes: elismeri Gyurátz igazságosságát, tisztelettel hajol meg feddhetetlen papi jelleme előtt. Szintén a pénzügyi bizotts. javaslatát fogadja el. Dr. Hoffrt

er az áll. vál. javaslata mellett foglal állást: a közgyűlés is ezt fogadta el az ismeretes feltételek mellett. Berkovits Leizer Lázár felvételét Pápa város kötelékébe Kriszt Jenő ellenezte. Többek felszólalása után az ügyet a jogügyi bizottsághoz utasították. A költségvetés tárgyalásánál nagy vihart idézett elő az apácáktól megvont (300 koronás szubvenció. Hajnóczky Béla meggyőző érvekkel kéri a közgyűlést, utalja ki a 600 koronát. Úgyis csak tévedésből történt, hogy az idén nem kapták meg. Tavaly, mikor a'költségvetést tárgyalták s a főjegyző felolvasta azirg. nővérekre vonatkozó tételt, nem szólalt fői senki s igy mindenki azt hitte, hogy a 600 korona meg van szavazva. /\'riszt Jenő is kéri, a város jóindulatát az önfeláldozó apácák iránt. Sajnálatos dolog történt ezután. Olyan, aminek az alkalmazása visszafelé sülhet eh liar!hatos István szívesen megszavazza az apácák számára a 600 koronát, de ugyanennyit kér a ref. internátus részére. Dr. Sterner is elfogadja Hajnóczky javaslatát, de ugyanannyit kér az izr. polgári számára is. Hasztalan szólalt föl ezután Wajdits Káryly, aki a'méltányosságra hivatkozva kérte Hajnóczky javaslatának elfogadását, az izzó, forró hangulatban a higgadt szóra nem hallgattak. Hajnóczky élt a zárószó jogával s folytonos zaj és izgatottság között visszavonta indítványát, mert úgysem remélhette annak elfogadását. Pedig — mint mondotta — a a városnak ezt annál inkább kötelessége volna megtenni, mivel évenkint 2400 koronát takarít meg az által, hogy az apácák tartják fönn az ovodát. És. aztán . . . Leszavazták a ker. fogy. szövetkezetel is a kérvényével. Leszavazta ugyanez a közgyűlés, mely d. e. —- bár föltételek mellett átengedte a színházteret a reformátusoknak. Vámszedési jog. Hogy Pápa városában a vámszedési jog mely időtől áll fenn, eddig egész bizonysággal még nem volt megállapítható: nagyon valószínű, hogy a vámszedési jog egyidejű a város kiváltságaival. Elvitázhatlan tény. hogy a városi polgárok III. Károlytól, Mária Terézia apjától, 1718-ban vámmentességet nyertek. Devecserben a vámszedési jog már 1722-ben meg volt. bizonyos, hogy .már ekkor a vámszedési jog az uradalomé volt. Ennek bizonyságául szolgál azon 1736 január 1-én fennállott táblás kimutatás, melyből kitűnik, hogy a volt urasági vámnál minő dijak voltak | szedhetők: I 1. Ha 5 vonyós marhával, avagy ha többéi vagyon is terhes szekér előtt, fizetnek egy szekértől —r — — — — 10 d. 2. Egy szekértől, melyben vagyon négy ökör vagy négy ló, akármi terhet visz, ad 8 d. 3. Ha két ökörrel, vagyis két lóval vagy három lóval vagyon szekér, vagyis kocsi 5 d. 4. Egy öreg hajtó marhától — 1 d. 5. Egy ló, mely terhet hoz vagy visz, kivált ha két kerekű taligába vagyon 2 és fél d(3. Egy személy, ki hátán terhet hoz 1 d. 7. Öt sörtvéstői — — — — 1 d. (S. Minden 8 darab jutul, báránytul, kecskétől ld. 9. Minden szekér, ki fát hozand Pápára akárhány marhával lészen ád — — 2 d. mást semmit sem. Kivételek: í. Malomba alá s felmenendő emberek, ha szintén Paraszt ember lészen, semmivel sem tartozik. 2. Fa behozó emberestül darab fát kérni nein lészen szabad, sőt ha ingyen adni akarna is. el ne vétessék. 3. Ha valamely paraszt einher ura szolgálatában jár, semmivel sem tartozik. 4. Nemes ember, kivált Pápa tájékán kik laknak vagyis ösmerik a hajdúk, bocsáj. tassanak szabadon minden megszólítás nélkül. 5. Ha pedig olyan nemes ember lészen, aki idegen földről valónak mondja magát, nem ismerős megtudakozván becsülettel, ha vagyon-e passusa, vigye be az vámra. HIREK. Személyi hirek. Nagyméltóságú özv. gróf Észterházy Móricné szül: Stockan Paula grófné () Excellentiája bájos leányával Franciska Comtesse ő méltóságával f. hó 19-én a délután 2 óra 10 perczkor érkező gyorsvonattal megérkeztek. Mélt. gróf Észterházy Pál cs. és kir. huszár-hadnagy állomás helyéről Debreczenből pár heti szarvasvadászatra f. hó 17-én a délelőtt 11 óra 10 perckor érkező gyorsvonattal haza jött, és rövid pihenés után az erdőre ment. — A dunántuli ev. ref. egyházkerület közgyűlésére városunkba érkeztek: Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, Hegedűs Sándor v. b. t. t. főgondnok, Antal Gábor ev. ref. püspök, Kálmán Rudolf Komárom és Komáromvármegye főispánja, stb. Az irgalmasrend általános fönöke (generalis provinciálisa) Rómából titkárja s a magyar irgalmasrend főnökének kíséretében f. hó 13—15-ig városunkban tartózkodott a helybeli rendház megvizsgálása végett. .4 generális mindenben a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. A dunántuli ref. egyházkerület közgyűlését Antal Gábor pükpök nyitotta meg. Utánna Hegedűs Sándor főgondnok mondott hosszabb beszédet, melynek első vészében a kormányváltozással foglalkozott. Utalt arra

> hogy midőn legutóbb tárgyaltak, a kerület az előző kormánynyal szemben visszautasító álláspontra helyezkedett. A bekövetkezett kormányváltozást mindnyájan üdvösnek, alkotmányunkra hasznosnak és egész állami életünkre nézve szükségesnek tartjuk. A változás ránk nézve is megteremtette gyümölcsét. A 48-as törvény végrehajtása teljes erűvel munkában van. A zsinat által hozta törvény, kivált az adóreformok és lelkészi nyugdíj egyesül etet illetőleg, az uj kormány által életbeléptetendő intézkedésekkel segítséget és végrehejtására eszközöket nyert. Fontos dolog, hogy a 48. XX. törvénycikk végrehajtását Apponyí gróf kultuszminiszter ugy tervezi, hogy autonómiánk, mely az alkotmánynak is mindenkor egyik erőssége volt, teljes épségben maradjon. Autonómiánk függetlensége még annál jobbau meg lesz védve, mint már a kongruával történt, mert önnálló törvény biztosítja és átalányba adják ki. Beszéde további folyamán a társadalmi téren, különösen a szociális téren a református egyházra, főleg lelkészeire váró fontos feladatokat ecseteli. Óva int attól, hogy a szociális kérdésben akár a munkaadó, akár a munkásosztály mellett egyoldalulag foglaljanak állást. A lelkész állásfoglalását mindig az adott helyzet állapitsa meg, vezesse az evangélium szelleme, a társadalmi béke helyreállításának intenciója. Végül az ujabban szükségessé vált belmissiói törekvésekről szólott! A beszédet a közgyűlés tetszéssel fogadta. Az alakulás után a püpöki jelentés során, melyet Segesdy Ferenc dr. referált, elhatározták, hogy az uj kormányt üdvözlik. A délelőtti gyűlésen hosszasabban tárgyalták az adóreform kérdését. Ezután Peti Lőrinc előadásában a közigazgatási ügyeket intézték ef. Majd a különböző bizottságok tagjait, választották meg. Konventi rendtagok lettek: Czike Lajos, Veres Ede egyháziak; Molnár Béla, Segesdy Ferenc dr. világiak. Az igazgatási tanács elnökévé Antal Gézát, alelnökévé Saári Lajost választották. A főiskolai ügyek során a főgimnáziumi matematikai, fizikai tanszékre Fejes Zsigmond kinevezését hozták javaslatba a kultuszminiszternél, tornatanárnak pedig Rácz Dezsői választották meg.