Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-09-23 / 18.szám

PÁPA és VIDÉKE 1006. 9szeptembe

r 23. tességes munkát végez, ha többe kerül is. Nem az ám a leggazdaságosabb, ha olcsón veszünk, hanem az, ha jót veszünk. Ugyanezt a példát lehet alkalmazni az áruházakra is. Ott minden olcsó. De miért? Először is, mert mindent, olcsóbban vesznek, nagyban termelnek és a munkásokat végtelenül megzsarolják. Legutóbb voll Berlinben egy Sitzmunka-kiálliíás. Itt megmutatták a közönségnek, hogy mily kegyetlen zsarolója a munkásembereknek, ha áruházaktól s efféle intézetektől vásárol. Azon a két forinton, amivel olcsóbban vesz az áruházban, embervér van, amely az égbe kiált: nyomorult bér, sok munkaidő, rossz, állatias bánásmód, stb. így persze lehet olcsón adni. Vegyünk egy másik példát. Szokás, még pedig eléggé elitélendő szokás puffra rendelni az iparosoknál. A szegény iparos nem mer szólni, mert különben elveszti a »kuncsaftot«. Ali ennek a következménye? Az iparosok kénytelenek a háztartásban szükséges tárgyakat megvenni, segédet fizetni minden szombaton, nyersanyagokat venni. Mindezért neki fizetnie kell. De honnét? A könyvében csak adósságok vannak. Tehát hitelbe vesz, vagy hitelt vesz fel. Mindkettő veszedelmes szegényre, mert igv könnyen belekeveredik az adósságcsinálásba s azután, ha hitelbe vesz, mindent drágábban kell neki megvennie 25—30 százalékkal, amit végre is a közönségnek kell megfizetnie. Könnyelműség tehát, ha iparosainknál mindig puffra rendelünk s csak hosszas könyörgésre fizetünk az iparosnak. Sőt sok előkelő uri helyen még az adósnak ált feljebb, hogy hát miért mer a szegény iparos »szemtelenkedni« s egy évi kunyerálás után is csak ép hogy kap valamit. Méltó bánásmód ez ?! Úrhoz illik ez!? így kell azt az iparost megalázni ! ? Mindezek után vonjuk le a konzekvenciát: Ne vegyünk hitelbe soha semmit, hacsak nem szükséges, akkor is mentől előbb űzessük ki. Mindezt a nők számára mondtam el, mert ép ők azok, akik e téren legtöbbet tehetnek. Mutassák meg, hogy van érző szivük, mutassák meg, hogy tudnak tenni valamit a társadalmi reform terén. Lépjenek a keresztény szocializmus szolgálatába ! Itt a pálya, itt a lérl Pápa r. t. város képviselőtestülete f. hó 15-én délelőtt 10 órakor s folytatólag délután 3 órakor rendes közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester a megjelent képviselőket üdvözölve, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lővy László. Kobera Károly, Hajnóezky Béla. Lippert Sándor és Kovács Sándor képviselőket kéri fel. Az előző ülés jegyzőkönyvét felolvasták és minden módosítás nélkül tudomásul vették. Napirendre térés előtt dr. Lővy László interpellálja polgármestert az iránt, hogy mivel tudomása szerint, a közel jövőben 90 gyárat szándékoznak vállalkozók az országterületén felállítani, ennek következtében azon kérdést intézi a polgármesterhez, hogy szükségesnek és hasznosnak tartja-e a gyárakat ä város fejlesztése céljából. Ha igen. mit szándékozik ez ügyben tenni? Mert minél több gyár van egy városban, annál nagyobb ott. a forgalom, mi az ipart és kereskedelmet élteti, a mezőgazdaságot pedig bel térj esebbé teszi. A polgármester a hozzá intézett interpellációra azt válaszolja, hogy ő minden lehetőt megtett, hogy Pápa városa több gyárat nyerjen, de a város képviselőtest ületének méltányos áldozathozatal elől elzárkóznia nem szabad, mert kedvezmények nyújtása nélkül gyárakat, nem bizlonthatunk. Kéri válaszának tudomásul vételét. A választ az interpelláló és a közgyUés tudomásul veszi. Következett a tárgysorozat: 1. Hi;' >z Mihály és társainak kérelme a községi i.üzmunka arányosabb kivetése iránt. A képviselőtestület a tömés és vályogházak után 2 kézi. a kő-épületek után 3, az emeletes házak után 4, a kétemeletes házak tulajdonosaira 5 kézi napszám megállapitását tárgyazó községi közmunka összeírását elfogadja és jóváhagyja, mivel az uti törvény intézkedésének megfelel. — 2. Koch György ipariskolai szolga kérelme állásában való meghagyása iránt. Tekintettel arra. hogy a szolgák felfogadása és elbocsájtása' a polgármester kizárólagos jogkörébe tartozik, a folyamodó kérelmét a. képviselőtestület, tekintettel arra .hogy 18 even keresztül becsülettel szolgait' a polgármesternek visszaadja azzal, hogy'' •jóindulatú elnézésben részesíteni szíveskedjék. s Hercz Dávid indítványozza, hogy a szolgákat a jövőben a polgármester csak a tantestület meghallgatása után nevezze ki. A képviselőtestüíet az indítványt, a jövő közgyűlés napirendjére tiizte ki. 3. A pápai ev. ref. egyház kérvénye, hogy a Széchenyi-téren létesített séta hely egy része az uj ev. ref. templom céljaira a hitközségnek engedtessék áL. A közgyűlés egyhangúlag helyt ad a pápai ev. ref. hitközség kérelmének. Minthogy azonban sem a városi tanács javaslata, sem az egyház kérelme az uj színház felépítésére pénzügyi szempontból való tárgyalásra elegendő alapot nem nyújt, utasitja a tanácsot, hogy az ügynek minden irányban való alapos előkészítése cél.jrból folytasson tárgyalásokat a református egyházzal. A tárgyalás eredményét terjessze a közgyűlés elé. amikor a törvényes formák betartása mellett hozhat a kópviseiőtestü ei érdemleges határozatot, Mig az uj színház meg nem nyittatik, addig a régi színház fenntartandó s hátsó része templom, építésre át. nem engedhető. 4. Szűcs Alberné szül. Rácz Lujza szülésznő kérelme szülésznői oklevelének kihirdetése tárgyábén: A megtépázott, zivataros napra csendes, bűvös-bájos éjszaka köszöntött be. A tő hullámai fáradtan a küzdelemtől szenderegtek, a holdnak sápadt fénye nyugodott rajta alvó gyermekét szemlélő édes anya szemeképen. A templom tornyán az óra éjfélt ütött, s mint valami templomban olyan csend volt, köröskörül, akárcsak vasárnapi istentiszteletet tartana a természet, az elemek mult napi bősz csatája után. Az utolsó ütés reszketve hangzik el lassan, lassan . . . A mozdulatlan levegő vonakodva engedi odébb, hol az éjszaka csöndjét megtöri és senkitől nem hallva, hal el. Mégsem! Hallja Gigi s hallja még egy ember. Cigi ablakán halk kopogás hallik. Tompán. könyörögve szólal meg egy emberi hang: — Gigi! A halászleányka hirtelen ijedtség érintésére szökik fel. Lélekzetét visszafojtja . . . Most megint hallik a halk kopogás s a még halkabb könyörgés: — Gigi, Cigi! Ráismert a hangra. Reszkető, dobogó szívvel tárja fel az ablakot s szemközt áll a hívogatóval: — játszópajtásával. Szőgyi Misivel. De nem a régi Szőgyi Misivel, oh nem! Más, az aki ott áll előtte, egész, egészen más. Kain az, homlokán a Mindenható keze bélyegével, a bűnnek és halálnak cégérével. De azért mégis ő. Kérlek az Isten sz. szerelmére, ne szólj senkinek, hogy láttál, ne szólj. Eletem van kezedben, Gigi: azaz. több mint életem. — Ali bajod? — suttogja szorongó szjvvel. — Jöjj ki ||olnap éjjel a remetelakokhoz. A bagolynak háromszor ismétlődő szólására ott leszek. Jöjj í ki. kérlek, az irgalmas Istenre kérlek, jöjj ki. Aztán eltűnt, Gigi összeteszi két kezét, szive majd hog meg nem szakad. — Istenem, Istenem, tehát mégis igaz! (lyilkos! Az nap óta Gigin különös, érthetetlen változás ment végbe. Hirtelen támadt, de megmagyarázni senki se tudta. Mig azelőtt versenyt dalolt az ég madaraival: most merengve álmodozott: mig azelőtt a tó habjain gyermek módjára vakmerőn, rakoncátlanul himbálódzott, s vidám kurjongatásával a visszhangot költögette; most, akár csak hideg lelné, összerezzent a tó puszta láttára. Szóval teljesen ki volt cserélve. /Az öregek lejüket csóválták, a fiatalok titokban sugtak-búgtak, mig csak egyszer felfakadt a titkolódzás és senki se tudta, kitől eredt, de mindenki beszélte, hogy Gigit több ízben öreg éjszaka a tón lehetett látni. Ekkor aztán felszabadult a bókol. A félénkebbek keresztet hánytak-vetettek magukra, mikor a halászkunyhó előtt, vitte őket utjok s Gigit még az az utolsó kevés jóbarátja is elhagyta, kik eddig vele tartottak. Egy reggel oszt hire futott, hogy Gigi beteg: egy-két napra rá, hogy haldoklik. De nem halt, meg: hanem kilenc álló napig lebegett élet s halál között: akkor aztán lassan lábbadozni kezdett, lassan, nagyon lassan. Édes anya szerető gondjával ápolta őt a vén Vica, s kivüle senkit, be sem bocsátottak hozzá. Azt. mondták hogy Gigi meg