Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-09-16 / 17.szám

1906 szeptember 16. PÁPA és VIDÉKE 5. Leiitötte a gerenda. Vörös Pongrác ugodi lakos fiát f. hó 12-én épületfa rakodás közben egy lezuhanó gerenda Hirsch fakereskedő telepén, lábáról leütötte. — Szerencséje volt a nagy szerencsétlenségben, hogy lába el nem törött; de oly erős belső zuzódást szenvedett, hogy néhány napig kénytelen lesz az irgalmasok kórházában várni felgyógyulását. Nagyreményű csemete. Folyó hó 7-én fogták el a csendőrök Boldizsár Gyula 12 éves fiút Nórápon. mivel több rendbeli lopás, sőt betörés volt irva a rovására a csendőrük lajstromában. Hogy fiatal kora dacára nem épen ügyetlen fin, bizonyltja az, hogy váltig tagadta, hogy már elmúlt 12 éves. Persze a büntetés alól akart menekülni. Végre aztán a csendőrök beszerezték a keresztlevelét, amiből világosan kitűnt, hogy a nagyreményű csemete már elmúlt 12 éves. Aki 12 éves korában igy ismeri a büntető-kódex paragrafusait, az még sok kriminalistának adhat dolgot, Egyik vidéki városkában, késő éjjel hangosan kurjogatva baktat egy jókedvű társaság. . A rend éber őre villámló szemmel méri végig az elázott ármádiát s kiszemeli a — legnápicabbat. Megragadja a gallérját. — Hát nem tudja az ur, hogy ilyen késő éjjel nem szabad az uccán danúva hazamönnyi? Fogja be azt a csontiesőjét, mert úgy képen felejtem, hogy lasponyává zsugorodik össze! Mivelhogy — röndnek muszáj lönnyi! — harsog a fülébe. — De hát ki mondta magának, hogy mi liaza megyünk? — replikáz vissza a másik. A rendőr zavarba jön. — Az már más ! Hát miért nem mondta az úr, hogy nem haza akar mönnyi ? Ugy látszik, a mi rendőrségünk is ilyenformán gondolkozik, mert különben nem tűrné el szó nélkül azt a vad orditozást, ami majdnem mindennap megzavarja a békés lakók éjjeli nyugalmát. Talán annak a munkában kifáradt embernek is van jussa hozzá, hogy éjjel kipihenje magát! A kapitány urat tisztelettel kérjük, utasitsa közegeit, hogy vessenek véget ennek az örökös csendháboritásnak mely épen nem válik becsületére városunknak Megható nagylelkűség. A veszprémi káptalan a kezelése alatt álló alapitvánvpénzeket a feleknek utólagos (fél éves) 5 százalékos kamatra adja ki ez év elejétől. Mint, lapunk egyik őszinte barátjától értesülünk, megijedt a konkurrenciától a «Pápai Takarékpénztár» és a mult szombaton ő is nagylelkű lett. . . Elhatározta, hogy szintén 5 százalékos előleges kölcsönt ad . . . Ez igen dicséretes dolog volna, ha a «P. T.« lett volna a kezdeményező. Akkor sir tunk volna örömünkben! De igy . . . Hát igy . . . kénytelenek vagyunk visszatartani könnyeinket. Aligha csalódunk, ha azt mondjuk, hogy a «P. T.» tagadhatatlanul humánus ténye is annak a sokat ócsárolt holtkézi egyházi vagyonnak az érdeme! . Megörült az ugodi káposzta-csősz, Horváth József, amint mondják, szerelmi bánatában. Veszedelmes senkire nézve nem volt, sőt sokat lehetett mosolyogni gyermekes beszédein s bohóságain. Mivel gondviselése sop nehézségekbe ütközött, most elszállították a Lipótmezőre. Meglopta az édesapját. F. hó l-én pénzt olvastak a gecsei Kisék házában. A sok pénzt sóváran nézte József nevü fiuk. Egyszerre csak odakapott a bankók közé s ellopott 1010 koronát, a szekrényről meg hamarosan egy zsebórát csent a zsebébe s aztán uccu neki, vesd el magad, ugy elszaladt, hogy bottal üthették a nyomát! De a csendőrségnek sikerült elfognia az enyveskezü fiatal embert. Baleset a szövőgyárban. Osvald Dénes szövőgyári munkás f. hó 8-án sserencsétlenül járt. A gép ugyanis, amely mellett dolgozott elkapta a kezét és csuklón felül eltörte. Ugy látszik, nem nagy gondot forditanak a szövőgyárban a munkások testi épségére. Vigyázatlanság áldozata. Eisler Karolina 14 éves bébi lányka vigyázatlanságból beleesett a forró vizzel telt moslékos sajtárba s oly annyira összegette magát, hogy most — mint ugodi levelezőnk jelenti — élethalál közt vergődik. Boífmann Lőrinc jákói lakos kocsisa f. hó 2-án Tapolcafő és Jákó közt elvesztett egy szürke, fekete csikós lópokrócot a postakocsiról. A becsületes megtaláló kellő jutalomban részesül. „A jámbor gyermek" cimmel most jelent meg egy kis oktatókönyvecske az el. iskolások részére, mely az «Exempla trahunt» elv alapján egy kis elemi iskolásnak életébe szőve üdvös, oktató tanításokat, tartalmaz; különösen az első szent gyónásnál és első szent áldozásnál lelki haszonnal forgathatják a kicsinyek. Megrendelhető a szerzőnél: Grátzer Pius bencéstanárnál, vagy Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergomban. Ára (kemény kötés, 10 kép) 80 fillér. Csendélet Békáson. Békáson f. hó 9-én éjjel özv. Tischler Jánosné korcsmájában együtt borozgattak Tüske Mihály h. biró, Tüske Károly, Káldi István és Káldi Lajos. A hor, ugylátszik, fejükbe szállt, mert a múlatás vége felé mindegyik meg akarta mutatni, ki a legény a csárdábzn. Szó szót ért; majd a boros poharak is el kezdtek repülni, meg az üvegek is odakivánkoztak a magyarok fejéhez. Tüske Mihály fején és kezén, Tüske János a homlokán sebesült meg. Megsebesült Káldi István is. De tekintettel arra, hogy atyafiak, meg aztán úgyis megadta a magáét mindegyik a másikunk, nem tettek egymás ellen feljelentést. — Még egy csata volt a vendéglőben hajnal tájban. Három hőgyészi lakos mulatozás közben összeverekedett Puli Gábor és Puli János békási lakosokkal és alaposan megbicskázták egymást. A közönség köréből. E rovat tartalmáért nem felel a szerkesztő. A »Pápai Hírlapnak.« Alulírottak bizonyltjuk, hogy a legutóbb lefolyt tűzoltó-közgyűlésen, mikor dr. Kende Ádám Szokoly tisztsége ellen beszélt, Szeift István tűzoltó elkiáltotta magát: Madarász ur, hivja fel a »Rumpoldot!« Pápán, 1906. szept. 12-én. Szeift István Madarász József Ferenczy Antal. íme a hir nem »ujjból szopott«, de a »Pápai Hirlap« már szopott ujjból, midőn a/, egyik ker. szociálista gyűlést Grátzer Jáims elnökkel nyittatta meg, holott az akkor ott sem volt. Vagy a legutóbb taztott bőrmunkások gyűlését feloszlatta, pedig megtartották. Szerkesztői üzenetek. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség Névtelen levelekre nem válaszolunk. K. Gy. Ugod. P. G. Felsőiszkdz. Forró köszönet a szíves tudósításért. Legyen szerencsénk máskor is ! Cs. A. Salamon. Köszönet. Felhasználtuk. Aunak a másiknak is sorát ejtjük alkalomadtán. Üdv. P. V. «A fekete szem» kezdetű vers igen gyenge. Hijján van minden technikai készültségnek. Talán kerül onnan jobb is ! Anyakönyvi hivatal. Születtek: Szept. 8. Német Vincze főldmivelő és neje Takács Mária leánya: Mária r. k. Szili Pál kanász és neje Burján Erzsébet fia: Lajos r. k. Csukárdi János kocsis és neje Cseh Veronika leánya: Mária r. k. Szabó István főldmivelő és neje Szekeres Anna leánya: Terézia r. k. Szalmási Antal csizmadia és neje Wágó Ilona leánya: Margit r. k. Geiling József cipész Sütő Gízeila fia: József r. k. Kolonics Rozália cseléd fia Gyula r. k. Szekeres Pál kőmives és neje Sopovics Anna leánya: Anna r. k. Rosenberger Dávid szövőgyári munkás és neje Liebenan Karolin leánya: Ilona izr. Lichtmann Géza szobafestő és neje Deutsch Juliánná leánya: Reni izr. Kraft József tan. kép. tanár és neje Dezső Mária fia: Gábor r. k. Bokos József cipész és. neje Horváth Terézia leánya: Mária r. k. Meghaltak : Szept. 8. Puehinger Lajos r. k. 13 napos gyomor és bélhurut, özv Cser Istvánné Unger Erzsébet r. k. napszámosnő 75 éves vizibetegség. Tuba Mária r. k. 8 éves, hasihagymáz. Kern József r. k. sörödés 42 éves, gutaütés. 10. Németh István r. k. 1 hónapos bélhurut. Magda Gyula ev. ref. nyomdász 07 éves gégegümőkor. Házasságot kötöttek: Szept. 8. Kovács István r. k. napszámos és Néuszek Rozália r. k. 9. Feldmann László izr. kereskedő és Kohn Netti izr. 10 Csapó János r. k. cipész és Megyeri Juliánná r. k. Fleischmann Antal r. k. kalapos és özv. Böröczky Sándorné Németh Erzsébet r. k. Gabona-árak. Kivonat Pápa városának gabona-ár jegyzőkönyvéből 1906. szeptember 14. 100 kilogramm korona értékben Jó Közép Alsó Buza 14-20 14-00 13-80 Rozs 11-80 11-20 11-00 Árpa 13-20 13-00 12-40 Zab 13-80 13-40 13-20 Kukorica 1500 14-80 14-40 Burgonya 4-80 4-00 Qo — Széna 6-50 6-— ' Zsupp 4-60 4-00 * Takarmány 3-80 3-20 * Alomszalma 5-00 2 40 *