Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-08-05 / 11.szám

1905. augusztus 5. PAPA és VI DE KE nem megy haza egy gazda sem ugy, hogy egyet-mást ne vásároljon. A gaz­dáknak sem lesz ez kárára, mert ilt a piacon jobban tájékozódhatik a gabona árakról, mint falujában, hol a közvetítő szatócsok és szenzálok sokszor becsapják. Kívánjuk, hogy a szövetkezésük tartós legyen, akkor nem lesznek kény- j telének íértias méltóságukon alul gazsu- : lálni a lisztkereskedőiknek, mert ők j azonnal más modort vesznek fel, mi- : helyt látják, hogy szervezett molnár- j testülettel állanak szóba. Ne mutassanak többé olyan gyengeséget, mint a fogy. szövetkezetünk alakulásakor tapasztal- i tuk, amikor megtörtént az az esel, hogy a lisztkereskedőknek azon egyértelmű határozata elölt, -hogy a szövetkezel­nek ne őröljenek«, meg" kelleti ha­jolnunk. Ismétlem újra, hogy bár mi is ke­reskedünk liszttel, mégis örülünk a molnárok bénnozgalmának, mert ez sohasem fogja drágítani a lisztet, ha­nem javítani igen, mert csak rendesen fizetett segédeket lehet fegyelmezni és csak azoktól lehet pontos és jó mun­kát követelni. A molnárainknak ép oly érdeke, hogy lisztünk versenyképes legyen a piacon, mint- a liszt kereskedőknek, te­hát már csak azért sem tarthatunk tul­követelésektől, mert ezzel saját existen­tiájukat is aláásnák. De azt meg ne kí­vánják a lisztkereskedők, hogy molnárjuk az őrlő pénz felét fuvarra költsék. Me­legen óhajtjuk a mielőbbi békés meg­egyezést. hiányzott. Ezért is elmentek a többi dalosok nagy pénteken; meg is hozták húsvét vasár­napra s igy együtt, volt az erdő énekkara, hogy zengje Isten dicsőségét, ki a télre uj tavaszt adott. Azok a napok voltak itt, melyeket min­den nemzrt hivatott és hívatlan poétái meg­zengenek. A levegő tele volt a virágzó fák illatával. Minden örült, csak az én kis őzikém kezdett busulni. Órákig is elálldogált a léc­kerítésnél s kibámult a mezőkön tul elterülő erdős hegyoldalakra. Jól tudtam, hogy a szabad özek közé vágyik az erdőbe. De hogy váljak tőle, kit ugy megszerettem? Majd csak elfeledi gon­doltam, s lehetőleg még nagyobb szeretettel vettem őt körül. Elmúlt egy Írét. az ér. őzikém csak bu­sult, hervadt. Végre nem nézhettem tovább szenvedését, elmentein vele az erdőbe. () el-el futott tőlem, megkóstolta a bokrok frissen fakadt gyenge leveleit s csak vissza-visszatért hozzám. De egyszerre valahonnan az erdő mé­lyéből halk bégetés hallatszott. Az én őzikém elfutott a hang irányában s nem tért többé vissza. Fájó szívvel, de a kötelesség tudtával tértem haza. Egy eddig nem ismert keserű érzés lopódott keblembe. Minek is irja hát a költő olyan szépen hogy: A szeretet min­dent pótol, a szeretetet nem pótolja semmi. Margit. Tanügy. Iskoláink beszámolója (E/.en rovatban csakis a hozzans bc<oldött értesítőket ismerieij uk.) II. A pápai állami polgári leányiskola és a vele kapcsolatos kézit>iunka-faiifölyci in XXXI. értesítője. Gondos, lelkiismeretes beszámoló ez az értesítő. Minden egyes lapján meglátszik az intézet nagyműveltségű igazgatójának, Nagy Gabriellának mindenre kiterjedő figyelme, alapos buzgósága. Az »Előszó«, melyet maga az intézet linuinlelkü igazgatója irt, a leánysereg ottho- ; nának, a polg. iskolának célját fejtegeti. Az ifjúság iránti igaz szeretet suuárzik minden J o I sorából. Nagyobb összhangot, gyakoribb érint­kezést szeretne teremteni az iskola és a szü­lői ház között, mert »csak igy lehet, meg­ismerni minél több oldalról a gyermek lelkét, annak erejét, gyengeségeit, hogy alkalmaz­kodni lehessen egyéniségéhez;« A 2-ik cikk a francia nyelv tanításának módszeréről nyújt igen elvezetes és ügyes történeti visszapillantást. Hosszabban időzik a direkt, vagy szemléltető (intensiv) módszernél, melynek életrevalóságát érdekes példákkal illusztrálja. Azután beszámol a tanári testületben történt változásokról. Schlupni Sarolta, az intézet érdemes tanára hosszabb időn át be­tegeskedett. Hogy a tanítás menetében zavar ne legyen, helyettesítésével Takácli Idát bízta meg a minisztérium, ki négy hónapos műkö­dése alatt ugy a szülők, mint a növendékek osztatlan szeretetét s nagyrabecsülését kivívta. A tanítótestület tagjai: Nagy Gabriella iuaztiató. Benczelits Erzsi, Jerfy Herinin. Schlupni Sarolta, Juhászné Sirchich llermin, Markhót Angela, Baráth Mária. Hercz Dávid, Gáty Zoltán. Csoknyai Eiiz azon növendéke­ket tanította zenére, akik erre önként I vállalkoztak. Nagy gondot forditott az intézet a nö­vendékek vallásos életére. A hitoktatást az egyes egyházak lelkészei végezték. A róm. kath. növendékeket Kriszt Jenő esperes tanította. A hazafias érzés ápolására lelkes ünne­pélyeket rendeztek március 15-én és 24-én. Záróünnepély is volt, nagy közönség jelen­létében'folyt le az ének- és zenevizsgálat. Az egészségi viszonyok általában ked­vezőek voltak, de három kis lány elbúcsúzott az intézettől örökre . . . Oda, ahonnan nincs többé visszatérés. A szakszerűen vezetett intézetet a mi­nisztérium megbízásából felkereste Fád Ká­roly fővárosi polg. isk igazgató is, aki meg­elégedését nyilvánította ugy ;iz iskola belső életére, mint annak gyakorlati működésére vonatkozólag. A tanulók száma a kézimunkatanfolyam 1. és 11. évfolyamával együtt 178, akik közül 32 róm. kath.. 17 ev. ref., 21 ág. ev. és 108 izraelita. Az eredmény nagyon jó. Az általános osztályzat szerint kitűnő 23, jeles 46, jó 45, elégséges 13, elégtelen 6, de ezek közül is csak keltő tartozik az osztályt ismételni. Ennél a pontnál nem hallgathatunk el egy észrevételt. Nem panaszkép említjük, csak mint jámbor óhajtást, hogy szivesebben látnók, ha az intézet igazgatósága nemcsak a tanulók névsorát közölné, hanem érdem­jegyeiket is. Mert a legtöbb embert ez érdekli első sorban. A kézimunkatanfolyam igen szépen mű­ködött. Összesen 12<> drb. csinos munkát ké­szítettek a növendékek. Részletesen beszámol az értesítő a vég­zett tananyagról, az intézet tanszereiről és szemléltető képeiről, a tanári és ifj. könyvtár állapotáról. A polg. leányiskolába a jövő isk. évre szept. 3. és 4-én iehet beiratkozni, a kézi­munka-tanfolyamra pedig szept. 5-én. Az év ünnepélyes megnyitása 7-én történik. HÍREK. Személyi hir. Sült József kir tanácsos Steinbergér ÍJpót ügyvéddel Olaszországba utazott. A napokban nézték meg Rómát és onnan a Szicíliai szigetre hajóztak. Alispánunk kitiinteiése. Szép kitünte­tésben részesült vármegyénk alispánja, Koller Sándor, midőn a vármegyei tisztviselők or­szágos egyesülete a mult héten tartott köz­gyűlésén az egyesület egyik alelnöki állására megválasztotta. Az egyesület elnökévé ugyan­ekkor Fazekas Ágoston pestmegyei, másik alelnökéve Goda Béla győrmegyei alispánt választották meg. Tábori mise. A helybeli honvédparancs­nokság megkeresésére a megyés püspök meg­engedte, hogy aug. 18-án Ő felsége a király születése napján a laktanya melletti téren szt. mise tartathassék a szabad ég alatt. A mise kezdete reggel 7 órakor. Kedvezőtlen idő esetén elmarad. Plébánia átadás. F. hó 1-én vette át a teveli plébániát Gaád Henrik zirci apát­sági titkár. Egy időben már mint helyettes működött ott s ezen idő alatt jó modorával, tapintatos bánásmódjával annyira megnyerte a teveliek tetszését, hogy most, midőn a plé­bánia megüresedett, küldöttségileg keresték fel az apátot, arra kérve, hogy adja őt nekik vissza, akit annyira megszerettek. ' §§ Kifogástalan szabású __ ' __ ___ férfiruhák,papiruhák, L.y.ltowt.W, ,«,. V A GO DEZSŐ *™ktalMttot*7.1 g u^j^tek­_ ff r # gi r # . . tascknak, erdőőröknek. első papai fern-divatterme g x , 09 tületnek egyenruhák PAPA, Fő-tér 353. szám. Nagymunkasszabo segedek felvetetnek, sg legelegánsabban mértékután

Next

/
Thumbnails
Contents