Pápa és Vidéke, 1. évfolyam 1-21. sz. (1906)

1906-06-17 / 4.szám

3. PÁPA és VIDÉKE 1906. junius 17. tárát fogja érinteni a tervezett vasút, több község hozzájárulásához van kilátás. A magunk ügyére térve kérdés, hogy az átmeneti forgalom emelésén kivül emelné-e a város kereskedelmi és ipari forgalmát. Igaz, hogy sikerül majd néhány községet el hódi- j tani Kiscelltől, de mi nem veszitünk-e s nem Devecser nyer-e helyettünk, ahova a közigazgatási intézmények úgyis jobban vonzzák a Somlyó-vidék lakosságát. Sőt még az átmeneti kereskedelem lendülése is kétséges, mert rövidebb az ut Devecsertől Székesfehérváron át B-pest-felé és Sopronon át Bécsbe, mint Pápán át akár Bécsbe, akár Bpestre, tehát a két főpiacra s megtörténhetik, hogy nekünk az átmeneti kereskedelemből csak az jut, amit Győr fogyaszt el vagy dolgoz fel. Nem lesz-e kára a vámjövedelemnek e vasúiból"? Igaz, hogy amit elveszít a város, azt megnyeri a vidék, mert nem kell majd fogatát használnia, hogy piacunkra jusson, persze ezzel szemben meg azok veszítenek, akik ma a vidékről való fuvarozásból keresik kenyerüket. Viszont reméljük e vasúttól élelmi piacunk árainak csökkenését, mert nagyobb ellátó kört biztosit a város élelmiszer piacának, — de azon termékek árát, melyeket nagyban szokás venni, a helyi piacon fel fogja szöktetni, mivel a falvak szemei és hüvelyes terményeiket otthon is a pápai piac árain tudják értékesíteni, mivel a külön kocsi fuvar nem válik szükségessé, ha otthon is lesz vasutjuk. Teljes készséggel elismerjük azonban azt, hogy a Balaton vidéke sőt egész Zala közelebb lesz hozzánk. S ha ebből származik annyi előny, amennyi megfelel a hozandó áldozatnak, kész örömmel fogadjuk a tervezett vasutat, különösen ha Ukk—Rum között való folytatólagos kiépítése is megvalósul a remélhetőleg életre való vasútnak. Mások még több gondolatot tudnának -e dologhoz hozzáfűzni; kérjük is. hogy tegyék meg. Több szem többet lát s mielőtt a város és az érdekeltek megszavaznák a hozzájárulást, lássunk tisztán a dologban! hol onnét pottyan le tépett ruhácskával Kálmánka. Egy kis önmegtagadás lesz, mert semmitől sem irtózom jobban, mint a stoppolásmeg a foltozástól, de meg kell tennem, mert hát én — apáca akarok lenni. Este nem maradok soká fönn, nehogy reggel elaiudjam a fél 7-et. Pedig nagyon szeretek ám este színházba járni! Eddig édes anyám nem igen engedett el a színházba. Mindig azt modta: »te még kis lány vagy, nem tudsz 12-ig fenn lenni«. Mi tagadás, egyszer bizony elaludtam a legérzékenyebb jelenet alatt, hanem most már nagy lány vagyok, színházba is mehetek; de igaz! hiszen én apáca leszek ; le kell mondanom erről is. Lassankint majd megszokom a rendes életet s nem lesz olyan nehéz a zárdában a szigorú rendhez alkalmazkodni. Mindenkihez kedves, nyájas leszek, mert a Materek itt mind szintén nagyon kedvesek, — (félre) egy-kettő kivételével. — Addig is, mig itt vagyok, nagyon megfigyelem őket, hogy én is hasonló lehessek hozzájuk. Otthon A győriek egyház-zenei hangversenye. Jun. 10. Ha lapunk legutóbbi számában jelzett hangverseny műsora sokat igért, mert bátran azt mondhatjuk, hogy az egyházi hangverseny minden egyes száma oly műélvezetet nyújtott, mely minden várakozásunkat felülmúlta és kiérdemelte legnagyobb elismerésünket. Fránek Gábor urnák, a győri székesegyház karnagyának előjátéka nagyon előkelő és szerencsés és előkelő compositíó, mely a karnagy ur magas technikájáról és kiválóan finom ízléséről tanúskodik; nem találunk benne semmiféle szem-, illetőleg fülkápráztató, bravúros. de az orgona magasztosságához nem méltó kihágásokat, hanem helyettük annál több érzést és igazi, helyes s mindamellett szerfelett változatos registration Különben Fránék ur főérdeme a nehéz stílusú régi egyházi énekek vezetése. Palaestrina «Mar- cellus meséje» még a tridenti zsinat eredménye 1564-ből való. Szólamvezetése valóságos labyrinth, melynek Ariadne-fonala Fránek ur kezében volt. A crescendókat és decrescendókat, a pianissimókat és fortékat még csak képzelni sem lehet szebben. Ha pedig meggondoljuk, sőt tapasztaljuk, hogy mily nehéz egy-egy 2—3 szólamú egyszerű dal kiséret nélkül való éneklése és ezután fontolóra vesszük, hogy a hangverseny legtöbb száma 4—6, sőt 8 szólamú énekekből állott s valamennyi kar a capella, — azaz kiséret nélkül énekelt, akkor bámulatunk és elismerésünk a legmagasabbra fokozódik. Nagyon jó volt Goltermann Legendája Forstmciyer ur gordonka solójában. Szívesen hallottunk volna a cello mellett 1—2 hegedűt és egy violát is, és az ilyképpen alakult trio, illetve quartett talán még nagyobb hatást gyakorolt volna. Forstmayer ur bariton hangja is nagyon tiszta és csengő, a kisérő kar pedig oly diseret és egybeolvadó volt, hogy hangversenyteremben okvetlenül megéljeneztük volna, de igy — az Isten házában meg nagyon engedelmes leszek, nehogy azt mondhassák: «hisz te úgysem lehetnél apáca, mert nagyon makacs, engedetlen vagy, azok pedig nagyon engedelmesek«. Jaj, mennyi hibám is van nekem! Pedig mindenről le kell szoknom! Nehéz lesz, kivált eleinte de» gyakorlat teszi a mestert«. (Kissé gondolkozik) Igaz, még egy nagy hibám van, szeretek szépen, divatosan öltözködni, pedig ez nagy baj. Mit csinálok, ha ruháimat nem változtathatom a divat szerint"? Mi lesz velem, ha örökké egy ruhát kell hordanom? Már az sem tetszik, hogy két évig kell az ünneplő ruhám hordanom, mert nagyon szeretem, ha mentől több ruhám van; hadd lássa mindenki, hogy nekem van mit felvennem, válogathatok ruháim között s azt vehetem fel, amelyik éppen" akkor tetszik. De talán még majd erről is le tudnék szokni. Hadd gondolkodjam még egy kissé, milyen hibám is van még? (Kis ideig fel-alá járkál, gondolkozik s azután hirtelen felkiált:) Hopp ! Megvan ! meg kellett elégednünk az áhítatos csenddel s u aadó hallgatással. Meleg elismerést érdemel Florik Krisztina úrhölgy, kinek lágy, hajlékony hangja és valóban szép előadása általános nagy feltűnést keltett. Szívből kívánjuk a kedves művésznőnek. hogy tökéletesedjék a tekintetben, hogy az énekelt szöveget jobban megérthessük. Demosthenes is leszokott a sejpitésről ! Pokorny Margit úrhölgy kiejtése tiszta, hangja remek és óriási terjedelmű s ha tetekintetbe vesszük, mily ritkaság a szép női alt hang, bizqny-bizony elmondhatjuk, hogy Pokorny M. hangja kincset érő s tovább fejlesztve, (de tremolók nélkül) a legmagasabb izlésű s legkényesebb igényű zenészek előtt is bámulatot, csodálatot kelt. Grunewald Kamillo ur tenor soloja a a legnagyobb elismerésre méltó. Cherubini gyönyörű Ave Mariáját nők, férfiak egyaránt sokszor éneklik, de kevés értelemmel; Grune- wald ur előadása azonban kifogás alá nem esik, annál kevésbbé, mivel ritka szép orgánummal rendelkezik. A 12. szám magyar szerző, Seyler Károly esztergomi főszékesegyházi karnagy Confitebor Tibi . . . műve volt, egy remek 8 szólamú káprázatos compositio. Ennek hallatára, azt hiszem, nem egy, csak kissé is zeneértő ember, gondolt arra, mily szép lenne, ha mi is oly szépet vagy hasonlót produkálhatnánk! De sajnos sok feltétel hiányzik ehhez. Csak egyet hadd említsek! Orgonáinkban is sok a hiba. Pl. az Anna-kápoina orgonája rettenetes allapotban van és sehogy sem méltó, hogy a szép kápolnában az össz! hangot és az ajtatosságot zavarja. Pár száz korona javitási költség ugyancsak ráférne. Eltekintve ezen reális céltól, mondhatom, nagyon fejlődnék a műizlés és volna alkalmunk megismerkednünk a régi nagy mesterek halhatatlan műveivel és később talán vissza is adhatnánk a kedves győri vendégeink megtisztelő és emlékezetes látogatását. Végül megemlítem, hogy a hangverse| nyen nagyon szép számú közönség volt jelen; Nemcsak szépen fésülködni, divatosan öltözködni, szóval elegánsan járni szeretek, hanem hát — bevalljam? — hát bizony táncolni s no, kimondom kereken, mulatni is! (Leül.) Pedig talán még ez a legnagyobb hibám. De hát minek is vagyok én a gazdag földbirtokos, Dernéndy Kálmán leánya. Hr apám nem lenne olyan nagyon gazdag, nem költött volna annyi pénzt neveltetésemre s hamarabb G tudtam volna mondani mindenről, ami a -világ szemében értékes s hamarább lehetnék apáca. (Hirtelen feláll). Igaz no! Majd elfelejtettem ezt is megmondani, hogy . . . hogy . . . (habozva) szeretek hangversenyekkel egybekötött táncmulatságokba járni. Minek is kell hát lemondanom? (fejét rázza). Eh, bizony — nem leszek apáca! Sajnálok lemondani a kényelemről, táncról, mulatságról, szinházról, szóval minden földi jóról. Tehát Dernéndy Clára. mégsem lesz apáca