Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1943
16 a iklöltjésziet szeretetére. A bemutatások anyagját leginkább a modern költészet nagy magyar képviselőinek műveiből vettük, de szerepeltek 1 néha-néha a magyar mult költészetének klasszikusai is. Módszerünk a következő volt. Minden bemutató előtt adtunk 1 egy kis elméletet, röviden néhány gondolatot és szempontot, hogy a vers bemutatásánál mire kell különösen figyelni. Majd 1 pár mondatos hangulati előkészítés után történt maga a bemutatás. Ezt részletea tárgyalás és megbeszélés követte. Óvakodtunk az agyonmagyarázástól. Inkább élményt akartunk nyújtani. Ezért lehetőleg többször is előadtuk ugyanazt a költeményt, és műsorunkon több vers bemutatására is sor került. Egy-egy este anyagát úgy válogattuk össze, hogy lehetőleg különböző költők hasonló tárgyú versei szerepeljenek. Az összehasonlítások és kirívó ellentétbeállítások révén igyekeztünk költőink sajátosan egyéni tulajdonságait is hangsúlyozni. A fiúk érdeklődéssel vettek részt a bemutatásokon. Hisszük, hogy amikor közelebb akartuk vinni fiatal hallgatóinkat a magyar költészet nagyjainak lelkéhez, az ő lelkükhöz is közelebb került a magyar költészet. , i A költészeti bemutatókat Kemény DóZsa tanár vezette. 11. Néprajzi kutatás. Iskolánknak szilárd elhatározása, hogy minden eszközzel igyekszik felkelteni a majdnem kizárólag a közép és felső társadalmi osztályhoz tartozó tanulóink érdeklődését a nép és annak életformái, műveltsége és művészete iránt, nem utolsó sorban azért, hogy megtanulják becsülni, sőt megszeretni az alacsonyabb társadalmi osztályokat, és hogy megismerjék' s ha kell, megvédjék minden felesleges idegen hatással szemben műveltségünk jellemzően magyar elemeit. Az ötödiik osztály még a tavalyi iskolai évben megismerte a néprajzi kutatás és megfigyelés módszereit, és a Nyalkán végzett, többször is megismételt falutanulmányozó kirándulásainak hatása alatt a tanulók nagy része a nyári szünetben szorgalmasan gyűjtögette és jegyezgette egyéni néprajzi megfigyeléseit. Az összegyűjtött (anyagból egy a lkalommal ketten előadást tis tartottak a diákotthon ifjúságának: Endrédy Ferenc a fertőendrédi lakodalmi szokásoktól, Loránth László pedig a celldömölki babonákról. Az idén február havában a negyedik osztály Ravazd községben rendezett kétízben kirándulást azzal a szándékkal, hogy közvetlen tapasztalattal, élményszerűen ismerje meg a falusi embert, annak gondb'kozásmódját, beszédjét, házatáját stb. E célból felkerestek két ravazciä gazdát. Külön-külön egy-egy teljes délutánt töltöttek náluk a negyedikeseik. Mohácsi bácsinál megnézték a házat lésí annak berendezését, az udVart és a gazdasági épületeket, majd hosszú ideig beszéltették a fiúk a jóízű magyarsággal előadó Mohácsi bácsit, hogy megfigyeljék, milyen okosan és józanul ítéli meg a mai élet apró-cseprő kérdéseit. Barabás bácsinál a falusi szokások, babonák, nóták stb. felől érdeklődtek. Legnagyobb meglepetés a fiúk számára az volt, hogy Barabás bácsi megmutatta a caaládli naplót, melyet még az ő nagyapja kezdett meg. A napló tartalma, a feljegyzett események, mindénekelőtt pedig az apáról fiúra szálló intelmek' olvasása, mély nyomokat hagyott a fiúk lelkében.
