Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1939

ORA lehet csinálni. Kirándulások alkalmával a város^ illetőleg a falú utcáin csapatban kell vonulni, de elhagyva a lakottabb helyeket, hadd élvezzék a fiúk a »bandában« való vonulás gyönyörűségeit. Sétára elég annyi, amennyi idő alatt a játéktérre vonulhatnak. Ott aztán engedjük őket mozogni, versenyezni, váltakozva labdarúgást, Turul-játékot, repülőlabdajátékot játszani. Tudjuk, hogy az egészen kis gyermek milyen hamar ráun játékszereire. Ez jellemzi még a tízéves fiút is. Változatosság kell neki. Elég, hogy egyik társuk elkezdjen papirosból repülőgépet csinálni, vagy bélyeget gyűjteni, stb., a többi utánozza, míg pár nau alatt valami »új izgalom« nem kapja el őket. Engedjünk szabad folyást az ilyen kis kedvteléseknek. Ezekben a játékokban, ezekben a kis »mániák«-ban is sok nevelőérték lappang. A fiúk sokszor meglepő leleményességgel, változatossággal oldják meg ugyanazt a kis problémát. Egymástól sokat ellesnek, sokat tanulnak. A mozgásra, a változatosságra irányuló beállítottságnak egy magasabb megjelenési formája annak a kalandvágynak ébredezése, jelentkezése, amely inkább a 13 és 14 éves fiúkra jellemző. A tízéves fiú ezen adottságával szemben kettős a feladatunk. Míg óvjuk őt a két véglettől: a gyávaságtól és meggondolatlan vakmerőségtől, kiemeljük és dicsérjük előttük a férfias bátorságot. A gyermeklélek pompásan visszhangzik az ily irányú hangokra. Szívesen hallgatják azokat a történeteket, amelyek dícsérőleg emelik ki a férfias vonásokat. A későbbi jó katonákban ilyen behatások alapján kezd alakulni a hősi lélek. Látjuk, hogy a mostani második világháború kimenetelére milyen döntő befolyással vannak az elszánt, férfias vállalkozások. Ilyen természetű hősi vállalkozásokat elemi fokban tőlük is kívánhatunk. Neveljük őket arra, hogy két kínálkozó feladat közül válasszák a nehezebbet, »mert az férfiasabb«. Továbbá egyre hangoztassuk előttük, hogy a megkezdett és jónak megismert vállalkozást, a vállalt munkát soha abba ne hagyjuk. így illik ez az igazi férfiúhoz. Ugyanakkor, amikor a kisfiú megcsodálja a bátor, férfias (viselkedést, gyengéd érzelmekre, szeretetre vágyódik. A kisfiú szereietre éhes. A tízéves gyermek még nagyon anyás. Kell neki, hogy édesanyjához, vagy aki iránt bizalommal van, valósággal hozzá simulhasson. A nevelő maga ne nyúljon cirogatólag, becézőleg a gyermekhez, de ha az közeledik pl. prefektusához, engedje magához. Engedje meg az édesanyától elszakadt gyermeknek, — később úgyis leszokik róla és le is íkell szoktatni, — hogy akár belé is csimpaszkodjék, úgy ahogy azt édesanyjával teszi. Jól van az, ha