Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

6 1. A Duna völgye Budapesttől Bulgáriáig. 1927. július 3-án este a budapesti Petőfi-téri hajóállomáson várakoztunk a DDG Esztergomból jövő hajójára. Vasárnap volt. Az utasokkal zsúfoltan teli „Uranus" 9 óra helyett csak 11-kor kötött ki. A közbeeső időben egy külügyminiszteri tisztviselővel társalogtunk, aki futárként többször megfordult a balkán fővárosokban és praktikus tanácsokat tudott adni. Szinte észrevétlenül múlnak a percek, midőn mozgolódás támad. A Duna hullámain látjuk hömpölyögni a kivilágított úszó szigetet. Hajónk mellyel Viddinig akarunk menni, megérkezett. Előzékeny útlevélvizsgálat után felszálltunk, örömmel üdvözöltük Esztergomból jövő útitársainkat, kiknek legnagyobb részét már az olaszországi tanulmányútról ismertük. 31-en voltunk. 12-en tanárok. Mindjárt megállapítottuk, hogy az összes szaktárgyak képviselve vannak. Sőt közgazdász, építészmérnök és ügyvéd is van a társaságban. Mintegy kétórai beszélgetés után kialudtak az étterem villanykörtéi. Pihenőhelyeket kerestünk. Keresni kellett, mert a túlzsúfolt hajón 10 nappal előbb már nem lehetett kabint kapni. A fedélzeten hűvös szellő, bent elviselhetetlen levegő és meleg. Akik szemfülesek voltak, tudtak akkora helyet szerezni, hogy még ki is nyújtózkodhattak. Ilyen körülmények közt pihenés alig volt. Másnap, július 4-én, derült napsütésben elhaladtunk Adony mellett, melynek helyén egykor Vetus Salinum nevű római telep állott. Érintjük Dunapentelét, a hajdani Potentiánát, melynek határában sok római régiséget, Anamatia nevű római város romjait találták. Paks szintén római telep helyén épült. A törököktől sokat szenvedett Kalocsát, hol 1318-ban a zsinatra egybegyűlt magyar főpapok Károly Róbertet egyházi átokkal fenyítették meg, ha a bajokat nem orvosolja — és Baját elhagyva fájó elmerengéssel közeledünk a gyászos emlékű Mohácshoz. Ettől 27 km-re a jobb parton, a hercegszőllősi hegyek végső nyúlványán épült Kiskőszeg községgel szemben, a 122 km hosszú Ferenc-csatorna szája látható, melynek szabályozása Türr István nevéhez fűződik. Ettől kezve teljes 24 óra folyásig, Orsováig rablott területen folyik az öreg Duna vize. Ennek lesújtó hatását a legbájosabb természeti szépségek sem tudják feledtetni. Apatinhoz érünk. Itt verte meg Bánffy Jakab 1514-ben a temesvári csatából fennmaradt lázadó pórokat, kiknek vezére Hosszú Antal volt. Itt kezdődik a Tiszaföldvárig terjedő római sánc. A Dráva torkolatától 12 km-re Erdőd várának festői romjai láthatók. Vukovártól kezdve a Fruska-Góra hegylánc lombos, csalitos bércei, üde, pázsitos völgyei 50 km hosszan szegélyezik a Duna jobb partját. Felső nyúlványának aljában fekszik egymással szemben Ó- és Üjpalánka ; vele szemben pedig a Dunába nyúló hegy ormán Illók egykori római gyarmat, ahol Kapisztrán János van eltemetve. Továbbra a Duna balpartján Futak. Ciliéi tanácsára a király 1456-ban ide hívott országgyűlést, melyen Ciliéi magát kormányzóvá, üjlakyt pedig főkapitánnyá tette. A péterváradi erőddel szemben fekszik Újvidék — magyar, német és szerb lakossággal. Igen csinos, élénk kereskedelmű város. 1849-ben Péterváradról, az ókori Cusurn-ból, rommá lőtték, mert lakói a magyarok ellen lázongtak. 1849. június 12-én támadták meg a császáriak a szerbekkel szövetkezve a sáncokat s magát a várost is kezükbe kerítették. Szomszédságában van a jobb parton az 1699-iki békekötésről híres Karlóca. Zalánkeménnel szemben Titel közelében torkollik a Tisza az ettől kezdve délkeletnek folyó Dunába.