Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

54 3. Az ifjúság vallás-erkölcsi és hazafias nevelése. Az ifjúság vallás-erkölcsi nevelése Szent Benedek Atyánk szellemében történt, amelynek legjellemzőbb vonása a nevelés terén a liturgikus nevelés. Az ő élete és nevelési módszere az Úr szolgálatára rendelt, christocentrikus iskola volt. Krisztus volt életének célja és középpontja, vigasztalása és ereje, az élet szépsége és öröme. Számára a liturgia nemcsak „Krisztus követése" volt, amely az egyházi ünnepek segítségével végigvezet a Megváltó földi életének nyomdokain születésétől kezdve kereszthaláláig, hanem imádatos hódolat és szerető egyesülés Istennel és egyházával, amelyben Krisztus örök fölségében tovább él. A liturgia segítségével ezt az önnevelő és magát folyton javító, tökéletesítő istenes lelkületet igyekeztünk növendékeinkben kialakítani és kifejleszteni. A VII. és VIII. osztály tanulói, mint növendékpapok hivatásszerű rendi nevelésben részesültek és a legszorosabban kapcsolódtak bele a liturgikus nevelésbe. Az I., III. és V. o. tanulói közül huszonegyen a gimnáziummal kapcsolatos Szent Imre internátusban kaptak a kolostori élet fegyelméhez simuló vallásos és családias nevelést. Minden növendékünk télen-nyáron egyaránt hallgatott szentmisét s az év folyamán résztvettek a régi szép székesegyházban tartott minden lélekemelő szertartáson. Dr. SZÍVÓS Donát ifj. hitszónok a mult tanévben egész beszédsorozatban fejtegette a szentmise-áldozat belső tartalmát és az ordo missae liturgiatörténeti fejlődését, hogy az ifjúság részéről a szentmise-áldozatban való részvétel mentül bensőségesebb és hatásaiban mentül gyümölcsözőbb legyen. A jelen tanévben a szentségekről tartott ciklusos beszédsorozatot. A nagyböjt folyamán Zalán Menyhért tanár vezetése mellett háromnapos lelkigyakorlatot tartottak. A magyar Szent Benedek-rend hagyományaihoz híven a hazaszeretet és a hazafias szellem ápolására és nevelésére a tanári karnak kiváló gondja volt, hogy az ifjúság a mult emlékeit és szent hagyományait őrizve, erős akarattal dolgozzék a haza szebb jövőjéért. 4. A tanítás menete. Az oktatás az I. és III. o.-ban az új gimnáziumi tanterv értelmében történt az előre megállapított tanmenet szerint és megfelelő módszeres irányítás mellett. A tantervtől csak a VIII. o.-ban volt eltérés, ahol a mennyiségtan heti óraszámát növeltük a görög nyelv és irodalom óráinak rovására. Dr. Mihályi Ernő tanár a VKM 1927. évi 85.913. V. sz. rendelete értelmében az újkori világtörténelem köréből Dsida Ottó tanker, kir. főigazgató és húsz tanár jelenlétében VII. osztályos tanítványaival a győri gimnáziumban bemutató próba-összefoglalást tartott, amelyet megbeszélés követett. Ismétlési és összefoglalási tervezetét értesítőnk 36. s köv. lapjain közöljük. A rendes tanulóinknál elért jó eredményt (89% jeles és jó érdemjegy) egyrészt annak kell tulajdonítani, hogy növendékpapjaink és az internátusban lakó tanulók állandó tanulmányi felügyelet és ellenőrzés mellett végzik napi munkájukat, másrészt pedig annak, hogy a tanulók csekély száma egy-egy osztályban lehetővé tette a tanítási órákon a velők való egyéni foglalkozást. 5. Az egészségi állapot a tanári karban és a tanulók közt általában véve kielégítő volt, csak a téli időszakban fordultak elő hosszabb rövidebb ideig tartó megbetegedések és óramulasztások A növendékek dr. Longauer Kálmán főmonostori háziorvos állandó felügyelete alatt állottak. Dr. Lengyel Mihály körorvos két ízben tartott hivatalos szemvizsgálatot; trachomás eset nem fordult elő. 6. A fegyelmi állapot az egész iskolai év folyamán kifogástalan volt. 7. Hivatalos látogatás. Dsida Ottó tankerületi kir. főigazgató 1927. október 25—28 napjain és 1928. május elsején végezte hivatalos látogatását