Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927
45 2. Történelmi hosszúsági metszetekkel. A hosszúsági metszetek elmúlt idők teremtő ösztöneinek tovább élését, ható erőinek tovább hatását szemléltetik egészen napjainkig s fordítva megláttatják a inai kultúrának a rég múltban való mély gyökéreresztéseit. Hosszú fejlődés útját járják meg a tanulók s ezzel látókörük bővül. Pl. Anglia tengeri hatalmának fejlődése. (Vázlat.) Szigetfekvése. Jó és rossz oldala a különböző korokban. Spanyolország legyőzése. 1588. Valamikor Kelet- és Nyugatindia kincsei az ő országába folytak be. Németalföld. 1651. Franciaország. 1763. Párisi béke. A XIX. sz. szerzeményei. 1815 óta (Trafalgár) kerek félszázadon át egyedül uralkodik a tengeren s közvetíti a kereskedelmet Európa és a gyarmatok között. Megszületik Angliában a modern ipar s az angol tőke nagy szerepet játszik az ipartermékeknek az egész világra való kiterjesztésénél. Gazdasági, szociális és történelmi eredményei. Mikor a többi iparos állam Angliától függetleníti magát, tőkéje a trópusokra veti magát, ahol eddig lényegében csak rablógazdálkodást űztek. Minden várakozást felülmúló eredmények. London a világ pénzpiacává lesz. 1850-ben Manchester (Mencsesztör) vezet. (Cobden teljes gazdasági individualizmust hirdet, tiltakozik az állam minden bevatkozása ellen.) 1910-ben már London több pénzt keres, mint Anglia többi része együttvéve: bankok, börze, kölcsönök, járadékélvezés. Kamatokból, tőkebefektetésekből él az állam. így Anglia a gyarmatokkal összefogva a legnagyobb mértékben elérte az autarkia eszményét. A gyarmatokkal való állandó összeköttetése és sűrű lakossága miatt megélhetési viszonyait erős tengeri haderővel kellett biztosítania. Ezért féltékeny minden feltörekvő tengeri hatalomra. Évtizedeken keresztül olyan erős volt állása, hogy senkivel sem akart szövetkezni, Bismarck kísérleteit is visszautasította: Splendid isolation. De Oroszország mindig jobban közeledett India határai felé. Egyre terhesebb lett az iparban és kereskedelemben más államok versenye, 1900 körül tehát megkezdi Anglia a szövetségi politikát. 1910-re kiépíti a szövetségi politikát Japánnal (1902), Franciaországgal (1904), Oroszországai (1907), 1901-ben leköti az Egyesült Államokat a Panama-csatorna átengedésével, külpolitikailag tehát szerencsés helyzetben találja a világháború. (Liberalizmus. Visszatérés a koalíciós politikára.) Vagy végig lehet kisérni Európa összes államainak fejlődését nemzedékek szerint. 1 Már Rankénál fellépnek a generatio-tannak legfontosabb alapgondolatai, hogy t. i. a nemzedék valami nagy, élő, politikai szellemi egység, hogy minden nemzedéknek megvan a maga teljes egyénisége, hogy a vezetőegyéniségeket egy-egy generatióba kell besorozni, s hogy az egymásra következő nemzedékek között, az apák és fiúk között ellentétek vannak. Mi itt egy-egy nemzedéken csak hasonló valláserkölcsi, társadalmi, gazdasági, politikai viszonyok közt felnőtt emberek bizonyos egységét értjük s így az újkori magyar történelmen néhány nemzedék érintésével könnyen végigszaladhatunk, (Zrínyi nemzedéke, Kolonics-kora, Rákóczi nemzedéke, a pragmatica sanctio, a felvilágosodás, a napoleoni háborúk, Széchenyi, Kossuth, Deák, Andrássy, Tisza Kálmán, Tisza István, Bethlen nemzedéke) s rövid, találó jellemzésükkel az egész magyar történelmi fejlődés lepereg a tanulók lelki szeme előtt. Egész sereg ilyen hosszúsági metszet lehetséges. Például csak néhányat említek. 1 Kummer Friedrich : Deutsche Literaturgeschichte des 19. und 20. Jahrhunderts. Dresden- 1924-