Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

45 2. Történelmi hosszúsági metszetekkel. A hosszúsági metszetek elmúlt idők teremtő ösztöneinek tovább élését, ható erőinek tovább hatását szem­léltetik egészen napjainkig s fordítva megláttatják a inai kultúrának a rég múltban való mély gyökéreresztéseit. Hosszú fejlődés útját járják meg a tanulók s ezzel látókörük bővül. Pl. Anglia tengeri hatalmának fejlődése. (Vázlat.) Szigetfekvése. Jó és rossz oldala a különböző korokban. Spanyolország legyőzése. 1588. Valamikor Kelet- és Nyugatindia kincsei az ő országába folytak be. Németalföld. 1651. Franciaország. 1763. Párisi béke. A XIX. sz. szerzeményei. 1815 óta (Trafalgár) kerek félszázadon át egyedül uralkodik a tengeren s közvetíti a kereskedelmet Európa és a gyarmatok között. Megszü­letik Angliában a modern ipar s az angol tőke nagy szerepet játszik az ipar­termékeknek az egész világra való kiterjesztésénél. Gazdasági, szociális és történelmi eredményei. Mikor a többi iparos állam Angliától függetleníti magát, tőkéje a trópusokra veti magát, ahol eddig lényegében csak rabló­gazdálkodást űztek. Minden várakozást felülmúló eredmények. London a világ pénzpiacává lesz. 1850-ben Manchester (Mencsesztör) vezet. (Cobden teljes gazdasági individualizmust hirdet, tiltakozik az állam minden bevatkozása ellen.) 1910-ben már London több pénzt keres, mint Anglia többi része együttvéve: bankok, börze, kölcsönök, járadékélvezés. Kamatokból, tőke­befektetésekből él az állam. így Anglia a gyarmatokkal összefogva a legnagyobb mértékben elérte az autarkia eszményét. A gyarmatokkal való állandó összeköttetése és sűrű lakossága miatt megélhetési viszonyait erős tengeri haderővel kellett biztosí­tania. Ezért féltékeny minden feltörekvő tengeri hatalomra. Évtizedeken keresz­tül olyan erős volt állása, hogy senkivel sem akart szövetkezni, Bismarck kísérleteit is visszautasította: Splendid isolation. De Oroszország mindig job­ban közeledett India határai felé. Egyre terhesebb lett az iparban és keres­kedelemben más államok versenye, 1900 körül tehát megkezdi Anglia a szö­vetségi politikát. 1910-re kiépíti a szövetségi politikát Japánnal (1902), Franciaországgal (1904), Oroszországai (1907), 1901-ben leköti az Egyesült Államokat a Panama-csatorna átengedésével, külpolitikailag tehát szerencsés helyzetben találja a világháború. (Liberalizmus. Visszatérés a koalíciós politi­kára.) Vagy végig lehet kisérni Európa összes államainak fejlődését nemzedé­kek szerint. 1 Már Rankénál fellépnek a generatio-tannak legfontosabb alap­gondolatai, hogy t. i. a nemzedék valami nagy, élő, politikai szellemi egység, hogy minden nemzedéknek megvan a maga teljes egyénisége, hogy a vezető­egyéniségeket egy-egy generatióba kell besorozni, s hogy az egymásra kö­vetkező nemzedékek között, az apák és fiúk között ellentétek vannak. Mi itt egy-egy nemzedéken csak hasonló valláserkölcsi, társadalmi, gazdasági, poli­tikai viszonyok közt felnőtt emberek bizonyos egységét értjük s így az újkori magyar történelmen néhány nemzedék érintésével könnyen végigszaladhatunk, (Zrínyi nemzedéke, Kolonics-kora, Rákóczi nemzedéke, a pragmatica sanctio, a felvilágosodás, a napoleoni háborúk, Széchenyi, Kossuth, Deák, Andrássy, Tisza Kálmán, Tisza István, Bethlen nemzedéke) s rövid, találó jellemzésük­kel az egész magyar történelmi fejlődés lepereg a tanulók lelki szeme előtt. Egész sereg ilyen hosszúsági metszet lehetséges. Például csak néhányat említek. 1 Kummer Friedrich : Deutsche Literaturgeschichte des 19. und 20. Jahrhunderts. Dresden- 1924-

Next

/
Thumbnails
Contents