Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

40 Hugo Grotius (természetjog), Baco (empirismus), Milton, Locke (sensualismus), Descartes megindítják a racionalizmus korszakát. Visszatekintés az 1600 körüli állapotokra. Még a vallási kérdés van az érdeklődés középpontjában. Áttöri a nemzeti és állami korlátokat. 1650 körül is hat még, de már az állami érdek súlya egyre növekszik. A 30 éves háború vallási háborúnak indul s mint hódító háború erős politikai célokkal végződik. A kath. Franciaország a lutheránus svédekkel szövetségben harcol a kath. Habsburgok ellen. A törökökkel is szövetkezik, az európai keresztény kultúra ellenségeivel. Ezzel nekünk igen nagy károkat okoz. Késlelteti a felszabadulásunkat. Richelieu otthon a királyi hatalom központosítása miatt megszünteti a hugenották államiságát az államban. XIV. Lajos a nantesi edictumot is visszavonja. Angliában is erős vallási küzdelmek vannak a kath. hajlandóságú Stuartok és a puritánok között. (Test acta. 1673). A westphaliai béke egyenjogúságot biztosít vallási téren, a Habsburgok mégis a kath. felújulás zászlóvivőivé lesznek. Futó pillantást vetünk a következő korra, az abszolútizmus korára. XIV. Lajos a minta. A rendi jogok megszűnnek. A nemesség az uralkodócsalád szolgálatába lép, mint udvari, katonai és hivatalnoknemesség. Kibontakozik a modern állam, amely minden erejét az állam és az uralkodócsalád szolgálatába szegődteti. Az új korszak háborúit az uralkodó családok villongásai okozzák. A vallásháborúk helyére az örökösödő háborúk lépnek. A népeknek nincs önrendelkezési joguk, hozzájuk csak a hallgatólagos engedelmesség illik. Az uralkodó jelleme és belátása szerint vezeti őket, atyailag vagy roszszul bánik velük. A viszony köztük az atya és gyermek viszonya. A középkori berendezkedés még jórészt tovább él, különösen a rendi tagoltság a maga sajátos jogaival, kiváltságaival és kötelességeivel. A rendek politikai jogaikat elvesztik, de társadalmi jogaikat megtartják, sőt gyarapítják, szabadon rendelkeznek a parasztokkal. Tehát az 1600 és 1650 közötti korszakot a vallási és politikai világfelfogás s a középkori és újkori intézmények (rendiség és abszolútizmus) szenvedélyes küzdelme tölti ki. 1650 táján dől el az eszmék és intézmények sorsa. Ettől kezdve új fejlődés indul meg. Szép kultúrális korszak támad, melynek végén a népek politikai önrendelkezési jogot nyernek s a középkori rendiség utolsó nyomait is eltüntetik. A nagyhatalmak 1910 körül.

1 Az Osztrák-magyar monarchia. Külpolitikában makacs ragaszkodás a középponti szövetséghez, belpolitikában nagy feszültség a katonai, nemzetiségi kérdések stb. miatt. Ferenc Ferdinánd trialisztikus törekvései (Konrád, Zernin) a dualizmusra felépített monarchiának az alapjait támadják. A szociális bajok az általános, titkos választójogtól várnak megoldást, ami meg nemzetiségi szempontból idézne elő Ausztriához hasonló nagy zavarokat. A külpolitikai feszültség, az entente-hatalmak nagy hadi készülődése katonai követelményeket támaszt, amelyeket a nemzeti követelések állandó visszautasítása 1 A főszempont a világhatalmak egymás mellé állításánál az, hogy mennyire közeli tik meg az autarkia ideálját. (r} avraQxsia: önelégültség, önállóság, àçxéio : elűz, védelmez, elég vagyöTfr) Mi a tengelye, mik a tengelyei az európai és a világpolitikának? Mi körül forog a világpolitika? L. Der neue Geschichtsunterricht 114—123. 1.