Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

20 Eiréné-temploma volt. Apsisában ma is látható a kereszt, ami bizony ritka látvány Konstantinápolyban. A janicsárok egykori viselete száznál több életnagyságú viaszalakon van megörökítve. A múzeum bejáratától balra van felállítva I. Ferenc József, IV. Károly király és Vilmos császár mellszobra. Áttérve már most a klasszikus emlékek tárgyalására, először a nemzeti (régiség) múzeumot vesszük szemügyre. Szárkofágokban párját ritkítja. Szobrai és domborművei bő alkalmat szolgáltatnak a lágyan omló és testhez simuló görög ruházat tanulmányozására. Legértékesebb kincse Nagy Sándor híres szárkofágja. Csodálatraméltó művészi alkotás, mely szép reliefeken Nagy Sándornak a perzsákkal vívott csatáját ábrázolja és vadászjeleneteket. Az Ahmed-mosé közelében van a Hippodrom. Észak-kelettől délnyugatra húzódó hatalmas tér. Az ókorban még nagyobb területen feküdt (370 m hosszú és 120 m széles volt.) 330-ban maga Nagy Konstantin avatta fel. Ez volt a bizánci udvari és városi népélet középpontja, a trón és Egyház viszálykodásaiban vívott véres harcok és egyúttal ünnepi játékok színhelye is. A régi Hippodrom pompájából jelenleg nincsen más, mint a középvonalon felállított három emlék. Az első Nagy Teodóz obeliszkje. Egyiptomból hozatta a császár Konstantinápolyba és a Maximuson aratott fényes diadal után állíttatta fel a Hippodromban. 30 m magas, 2 m széles szürkés-vörös gránitkő. Mind a négy oldalan hieroglifek vannak jó állapotban. Ezek szerint III. Thutmes egyiptomi fáraó emeltette Kr. e. 1600 körül Heliopolisban. A második emlék az a híres bronz kígyóoszlop, amelyet a görögök a plataiai csata után mint győzelmi emléket és hálaajándékot mutattak be Delphiben Apollon templomában. Nagy Konstantin hozatta onnét át más fogadalmi ajándékokkal együtt az újonan alapított fővárosba. Az eredetileg 8, jelenleg 55 m magas oszlop három egymásba csavarodó kígyó testéből áll. Görög nyelvű felirata felsorolja mindazon görög államokat, melyek a plataiai és salamisi csatában a perzsák ellen síkraszálltak. Ezenkívül még egy görög epigramma olvasható az oszlop talapzatán. Á harmadik emlék Konstantinos Porphyrogennetos 25 in magas nagy obeliszkje, szintén görög feliratokkal. A török utcai élet, népszokások, viselet megfigyelésére és tanulmányozására július 15-ét választottuk. Gyalog körsétára indultunk és igyekeztünk mindent nyitott szemmel nézni. Most láttuk csak, hogy a néhány főutca kivételével a mellékutcák milyen piszkosak, bűzösek és kellemetlenek. Láttuk, hogy a törökök idejük legnagyobb részét az utcán élik le. Ok mindig ráérnek. A nyitott kávéházak állandóan telve vannak. Lépten-nyomon lát az ember 5—6 tagból álló társaságot, amint szívják a nargilét és naphosszat eltraccsolnak. Az utcai árusok fülsüketítő lármával, szinte állati hangon ordítanak. A fezviselet súlyos büntetés terhe alatt tiltva van. A női fátyolviselet szintén kezd kimenni a szokásból. E tekintetben európaiak. Sőt a nők a modern viseletekben túltesznek az európaiakon. Cigarettázó hölgyeket látni az utcán — nem feltűnő jelenség. Hogy mily nagy lépésekben „európaisít" Kemál, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a többnejűséget megszüntette, legújabban péntek helyett a vasárnapot tette ünneppé, 1917 óta a Gergely naptár szerinti számítást léptették életbe. Idegenekkel szemben a törökök általában bizalmatlanok és tartózkodók a Korán parancsa szerint. S ez megtalálható a hivatalos hatóságoknál is. Az útlevélen kívül fejenkint még két fényképet követeltek tőlünk.