Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

10 törökök, németek, görögök, szerbek, oroszok és franciák. Az ott élő mintegy 500 magyarnak két egylete van : egyik az intelligenciáé, másik a munkásoké. A város környéke természeti szépségekben kétségkívül gazdag. Délről a gyógyforrásokban bővelkedő 2291 m magas, télen-nyáron hóval borított gyönyörű Vitosa-hegy övezi, ahonnét a lakosság egészséges ivóvizét kapja. Ősrégi történelmi város. Traianus császár alapította Serdica helyén épült. Az ókorban is fontos kereskedelmi gócpont. Hosszú időn át a thrákokhoz tartozott. Később Aureliánus idejében Ulpia Serdica néven Dácia fővárosa lett. 441-ben a hunnok lerombolták. Magyarország történetében is szerepel. III. Béla az Andronikos ellen folytatott háborúban elfoglalta. 1443-ban Hunyadi szintén bevette és felégette. Gyors fejlődésnek csak 1877 után kezd indulni. A régi, piszkos török város lassankint eltűnik. Görbe utcái kinyújtózkodnak, szélességben is megnövekednek. Területe és lakossága néhány évtized alatt megtízszereződik. Szófia. Mária Lujza-utca. Éghajlata eléggé hűvös és nagyon változatos. Utcái híres férfiakról és nőkről kapták nevüket. Legnagyobb és legforgalmasabb körutainak egyike, a Vitosa, a modern bolgár építészet értékes emlékéhez az „Oroszlán híd"-hoz torkollik, négy sarkán óriási bronz oroszlánfigurákkal. Boris-tere mellett épült a „Sas-híd", mely a Perlova-patakon vezet keresztül. Egyébként a legnagyobb jóakarattal sem lehetne ráfogni Szófiára, hogy a művészetek városa. A bolgár művészet még gyerekcipőben jár. Kizárólag a Bulgária felszabadítását követő új korszak alkotása. Megindulása úgy történt, hogy egyrészt külföldről hívtak művészeket, másrészt maguk is küldtek külföldi főiskolákra jobb tehetségű ifjakat. A bolgár művészet első képviselői tehát idegenek vagy idegenben tanult bolgárok. Döntő jelentéségű volt művészetük fejlődésére Koburg Ferdinánd herceg meghívása a bolgár trónra (1887). Előkelő Ízlésű, finom érzékű, erős akaratú