Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1927

7 Este 10 óra tájban érkeztünk a Száva torkolatához Zimonyba, hol III. Istvánt 1163-ban ostromolták, ahol Hunyadi 1456-ban meghalt. Láttuk a világháborúban annyi magyar vérrel áztatott Cigány-szigetet, Szerbia szép fekvésű, kivilágított fővárosát Belgrádot (Singidunum), a magyar történelem híres Nándorfehérvárát, hol a törökverő Hunyadi fényes győzelmeket aratott. Zimonytól Orsováig 226 km hosszan Nagymagyarországnak természetes határa Szerbiával szemben a Duna, melyet Szemendriáig, a Zsigmond idejéből jól ismert Szendroxg hegyek öveznek. Itt szigetet alkot a Duna és magába fogadja a Morava hegyi folyót. A Lokva hegység déli szélén levő, fürdőjéről híres Báziásnál a Duna elhagyja a magyar Alföldet. Vele együtt mi is elhagyjuk a középeurópai időszámítást s óráinkat a keleteurópai zónaidőnek megfelelően 360 fokkal előreigazítjuk. Itt kezdődik az egész Európában páratlan szépségű Alduna völgye. A balparton levő Ó-Moldovánál 9 km hosszúságban sziklazátonyon vonul végig a Duna, mely itt is szigetet alkot. A sziget alsó csúcsánál a víz 2100 m széles. Innét összeszorul 400 m-re. Hajónk kikötés nélkül megáll. A matrózok villámgyorsan vízre eresztenek egy mentőcsónakot és partra eveznek. Felvesznek egy kalauzt, aki a sziklaszirtekkel és zátonyokkal bőven ellátott Dunán TurnSzeverinig irányítja az utat. Elhaladunk a vízből magánosan kiálló Babakdj-szikla mellett, melynek szomszédságában van a szerb parton az egykori római castrumok helyén a török hadjáratok idejében épült, romjaiban ma is hatalmas Galambóc vára, melyet a törökök 1427-ben elfoglaltak. Vele szemben a nemrég magyar parton Lászlóvára, melyhez a magyar-török hadviselésnek annyi véres és hősi emléke fűződik. Alibégné\ van Baross emléktáblája, mely az aldunai zuhatagok hajózhatóvá tétele körüli érdemeit örökíti meg (1890—1898). A Duna medre itt ismét 1100 m-re szélesedik ki. Báziástól 44 km-re a Gornya-Sztenka gránithegy nyomul be szirtjeivel a mederbe s ezzel előidézi a Sztenka-zuhatagot. Balról terül el Lubkova zöld szinű völgye, melyen keresztül folynak a Kamenica és Orovica patakok. A Duna szélessége 500 m. Ettől 6 km-re van Drenkova, az aldunai zuhatagok végső állomása. Az Izlás, majd a nagy és kis Tachtália sziklapadok, utána pedig a Grében hegy falai nyomják össze a Dunát. A balparton Szinica község, a jobbparton Milanovác városa köti le figyelmünket, midőn észrevétlenül a Juc zuhatagjában, Nagymagyarország legdélibb pontján, a 170 m széles és 51 m mély Duna vizén vagyunk. Az Aldunának rideg fekvésével, két oldalt égnek meredő sziklafalaival legcsodálatraméJtóbb, legfestőibb része kétségkívül a Kazán-szöros. A Duna itt átlagban 189 tn széles és 60 m mély. Mindjárt az elején a Duna balpartján Lubotinával szemben található a Széchenyi-tábla. Annak emlékére készült, hogy a legnagyobb magyar a zseniális Vásárhelyi Pál mérnökkel együtt megépítette (1830—1846) óriási pénzen a sziklába vájt Széchenyi-utat. A balparton levő Dubovánál, melynek völgye festői tájáról és a török hadjáratokból fennmaradt sírokról nevezetes, a Duna csak 161 m széles. Meg kell említenünk itt a jobb parton a régi római útnak egy sziklába vésett feliratos emlékét, az u. n. Tabula Traiana-t. Az Alduna mentén a rómaiak meredek sziklafalba utat véstek s igen sok helyen, több kilométer hosszan a sziklafalba erősített és könyőkgerendákkal alátámasztott valóságos függőhidakat építettek a Duna jobb partján. Tiberius kezdeményezését Traianus fejezte be 103-ban, mikor már Decebal dák királyt egyszer legyőzte. A dákok ellen viselt szerencsés hadjáratának dicsőségét hirdetik a római Forum Traiani-n felállított oszlop domborművei.