Szent Benedek-rendi Szent Imre katolikus gimnázium, Pannonhalma, 1924

4 korló gimnázium első igazgatója, a Rend budapesti reálgimnáziumának élére kerülvén, Mázy főigazgató vette át igazgató minőségében az egész gyakorló gimnázium szellemi vezetését, mig az adminisztratív teendőkre dr. Kálovics Adorján igazgatóhelyettes kapott megbízást. Ugyanakkor még Poór Szilveszter tanár került az intézethez. 4. Az intézet működése. Az alakuló értekezlet augusztus 31-én volt. Felvételt kapott: a II. és IV. osztályba 12—12 reudes tanuló, a VII. oszt.-ba 9, a VIII.-ba 8 rendi növendék. Ezekhez járult 3 magántanuló, az iskolai év folyamán pedig főigazgatói engedéllyel még 1. Öszszesen tehát 41 nyilvános és 4 magántanulója volt az intézetnek. A módszeres, az ellenőrző és osztályozó értekezletek a Rendtarlás rendelten időben voltak. A záróértekezletet junius hó 27-én tartottuk. Volt ezenkívül 4 rendkívüli értekezlet : szept. 2-án, amelyen dr. Mázy rendi főigazgató bemutatkozott és előadást tartott a módszeres értekezletekről, október 10-én a tank. kir. főigazgató hív. látogatásával kapcsolatban, november 4-én a modern nyelvek tanításának sikerét biztosító eljárás tárgyában, febr. 12. és 16-án a rendi főigazgató megbeszélte a philologus tanárokkal a philologiai tárgyak methodus docendi-jét, az egész tanári karral a methodus docendi általános elemeit. a) Valláserkölcsi és hazafias nevelés tekintetéből a VII. és VIII. o. rendi növendékek már hivatásszerű rendi nevelésben részesültek. Iskolai vonatkozásukban valamennyien példás magaviseleti jegyet érdemeltek. A II. és IV. osztály 24 tanulója közül 20 a gyakorló gimnáziummal kapcsolatos rendi internátusban kapott családias nevelést. A bejáró 4 tanulót szülői otthonukban tartották szemmel az osztályfők. Két internátusi növendék súlyosabb vétség miatt az internátusból és igazgatói tanácsra a gimnáziumból is távozni kényszerült. Mivel vétségük a gimnáziumi közösségben nem vált közismertté, nem a szigorú igazságosság mértékével, hanem szülői módon büntettük őket és lehetővé tettük, hogy az 1925/26. isk. év elején magánvizsgálatot tehessenek. A többi tanuló isk. vonatkozásukban is kifogástalan magaviseletet tanúsított: 18 példás, 4 jó magaviseleti jegyet kapott, mivel szorgalom és kötelességteljesítés dolgában kifogás alá estek. A nevelés gyakorlatában az engedelmes szeretet kialakítását tartottuk szem előtt, amely mint sokoldalú szeretet (a haza földjének, véreinknek, polgártársainknak, az ideális javaknak és Istennek szeretete) és hivatásszeretet és kötelességteljesítés a fejlődés fokozatain (törvénytartó, lelkiismeretes és erényes szeretet) az erkölcsi élet két főpillérét: a szabadságot és tekintélyt egyaránt erősíti. E célhoz a hit, remény és szeretet, az istentisztelet, az okosság, az igazságosság, lelki erősség és mértékletesség erényeinek utján vezettük növendékeinket. A cselekvés lélektani menetét: a bőséges érzelmességet a természeti és kulturális környezetben rejlő példákkal, oktató ráhatásokkal és élő példával, parancscsal, tilalommal és tanáccsal, az akarati elhatározást felvilágosítással és lelkiismeretvizsgálással, a külső cselekvést gyakorlással, jutalmazással, büntetéssel és nemes versennyel támogattuk. Gondunk volt életviszonyok kialakításának előmozdításával (Istenhez és egyházhoz, családhoz és nemzeti társadalomhoz, ideális és anyagi javakhoz való életviszony) arra, hogy tanulóink környezetükben emberhez méltóan fokozatosan el-