Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-02-25 / 4. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. február 25. ■ 15 Minden tárgy egy tanú és egy bizonyíték egyben, mely pontos képet fest a tárgy elkészítésének korszakáról, az adott korszak stílusáról, sajátosságairól, szokásairól. A Paksi Városi Múzeum által 2016-ban megvásárolt, és az állandó kiállításának részét képző empire teáscsésze jelenleg a múzeum 18. századi közbirtokos nemesi kúriájának szalonjában mesél a teáról, a divatról, a korszakról. A teázás szokásának elterjedése Magyarországon a 18. század második és a 19. század első felére tehető. A kezdetben théa néven említett ital drága luxuscikknek számított a rá kiszabott magas vám miatt. A teázás mint szokás lassan beszivárgott a nemesek mindennapjaiba, sőt a 19. század második felétől már a polgári szalonok kedvelt itala is lett. Korabeli feljegyzések bizonyítják, hogy Görgey Artúr is szívesen fogyasztott teát, melyet sóval ízesített. A tea népszerűsítésében nagy szerep jutott az úrihölgyeknek, akik szívesen tartottak teadélutánokat. Ezek az összejövetelek közösségépítő, családi és baráti kapcsolatokat erősítő jelleggel bírtak. Valószínűleg egy ilyen délutánon ebben az empire stílusú teáscsészében is szolgálhattak fel ebből a „meddő és királyi italból”, „amely nem táplál, de teret enged a belegondolásunknak, az álmainknak és a fantáziánknak. Terméketlen, önmagáért való, kéjes, mint a csók.” (Kosztolányi Dezső: Tea) Maga az empire stílus I. Napóleon császársága alatt bontakozott ki. Bár a stílusra jellemző antik, ókori római elemek jóval erőteljesebb formát öltöttek az építészetben, iparművészetben és a divatban, az épített környezettel összhangban a használati tártörténet gyak stílusa is merőben megváltozott. Aranyozások és mitológiai jelenetek díszítették a használati tárgyakat úgy, hogy a díszítések dominanciája nem szegte meg a szigorú szimmetria szabályait, ezáltal komoly ünnepélyes hangulatot kölcsönöztek nekik. A csésze sötétkék felületén is érzékelhető a megszaporodott számú aranydíszítés, mely pontosan megszerkesztett és kézzel festett virágmotívumokat jelenít meg. A központi téma: ovális, aranyozott keretben foglalt női alak fehér ingruhában, vállán vörös sállal. Ez az egyszerű, fehér, mell alatt szabott, könnyed esésű ruha vált a női viselet legfőbb elemévé ezekben az évtizedekben. Az empire ruhák anyagukat és szabásukat tekintve a nyári hónapok kivételével túlságosan lengék voltak az európai éghajlathoz, ezért különböző sálakkal és kendőkkel próbáltak a nők védekezni a hideg ellen. A csészén megjelenő vörös kendő a hölgy nemesi származására utalhat. A ruhák anyaga kezdetben muszlinból készült, de Napóleon kötelezővé tette a selyem használatát, annál is inkább, mert a muszlin első számú gyártási helye Anglia volt, és az ő céljai között a francia textilipar fellendítése szerepelt. Ez az áttetsző, vállakat szabadon láttató ruhadivat olyan kiegészítőket hozott magával, mint például a hűvös időkben igen jó szolgálatot tevő, pamutból, illetve gyapjúból készült alsónemű. A nemeshölgy frizurája a római hajviseletet mintázza, barna színű kontyba fogott haj a fejbúbon, az arcot pedig göndör fürtök szegélyezik. A legtöbb embernek első pillantásra szembetűnhet a teáscsésze apró mérete. A világ azon részein, ahol a teázás ősidők óta az emberek szokásainak része, a teáscsészék mérete nagyságrendekkel kisebb, mint az általunk megszokott teáscsészéké. Ezt részint az is indokolhatja, hogy a legtöbb tradicionális teafogyasztó társadalomban a fogyasztott teák legtöbbje zöld és fekete tea. Ezekből a koffeinben gazdag italokból kisebb mennyiség fogyasztása kedvezőbb a szervezet számára. Valamint abból is adódhat, hogy a teáskannákban elkészített tea íze, aromája a teázással töltött idő közben változik. Egy hagyomány szerint a teát háromszor kell tálalni: az első pohár: „keserű, mint az élet”, a második: „erős, mint a szerelem”, az utolsó: „édes, mint a halál”. így, ha a tea minden aromáját ki szeretnénk élvezni, az egyes fázisokból csak kevés teát indokolt inni. Végül pedig ne feledkezzünk meg az alapigazságról sem: Jóból csak keveset adnak! Gazdag-Fejes Margit