Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-12-22 / 24. szám

Mozaik Paksi Hírnök, 2022. december 22. ■ 9 w Amikor az ő születésnapjára készülünk, akkor rá kell figyelni. Erre adatott ez a hosz­­szabb időszak, az advent. S kell is, hogy le­gyen egy ilyen idő, egy ilyen előünnep, ami felhívja erre a figyelmünket, mert egyébként annyi minden elvonja róla. Szükséges dol­gok is, hiszen helyt kell állnunk ebben a roha­nó világban. Meg olyan dolgok is, melyekre egyáltalán nem kéne figyelnünk, de magukra vonják a figyelmünket úgy, hogy le sem bír­juk venni a szemünket róluk És akkor jön az advent, és Isten figyelmeztet: „Nézzünk fel Jé­zusra!” - s ha mi felnézünk, akkor történik a csoda. Mert nem az történik, mint ami az emberi szülinapokra készülve, hogy mi erő­feszítések árán nagy örömöt tudunk az ünne­peknek szerezni, hanem pont az ellenkezője. Ha Jézusra nézünk, meglátjuk, hogy ő szerez örömöt nekünk Ő készített nekünk ajándé­kot. S minél tovább nézzük, annál több rész­letét fedezzük fel az ő ajándékának Ezért is kell e hosszú készülődés, az advent, hogy mi­nél több ajándékot vehessünk észre abból, amit Jézus nekünk adott, s így fokozatosan egyre jobban elteljen a szívünk örömmel, há­lával és szeretettel. Ha így készülünk, nagyon szép ünnepünk lesz. Nézzünk fel Jézusra! VASAD! TEODOR Adventi gondolatok: Nem szeretjük, ha vala­ki vagy valami ehontja az ünnepünket. Az le­gyen felhőtlen, boldog, új inspirációkkal tele. Csakhogy a szomszédos országban hábo­rú van. El sem tudjuk képzelni, mit élnek át, hogy telnek mindennapjaik Talán meg­szokták már a szirénák hangjait, a nélkülözés sem újdonság számukra... Senki sem tudja, mikor ér véget a háború, aztán milyen lesz az élet a romokon, milyen jövő vár rájuk. Mi is érezzük a háború hatásait. Főleg az árakban, az inflációban, hogy takarékoskodnunk kell. Sok ember elégedetlen, reményvesztett, bo­rús kilátásokkal él, tele van bizonytalanság­gal. Karácsony a békét hozta el. Ezt mond­juk De mintha nem lenne sem béke, sem szeretet sok esetben. A Szentírás nem vélet­lenül tudósít arról, hogy amikor a kis Jézus megszületett, az akkori hatalom vezetője ve­­télytársat látott a próféták által megjövendölt Szabaditóban, s ezért leölette Betiehemben és környékén a kétéves kornál fiatalabb gyerme­keket. Micsoda tragédia volt ez sok család­nak Ártatlan kisgyermekeknek azért kellett meghalniuk, mert egyikükből majd egy nap olyan vezető lesz, aki a nép javát fogja szol­gálni a fennálló hatalommal szemben. An­gyali segítséggel Egyiptomba menekülnek Jé­zus szülei a kis Jézussal, majd a király halála után visszaköltöznek hazájukba. De még ek­kor sem köszöntött be a béke korszaka. Szá­mos vezető nem akarta Jézust királyként lát­ni, sőt az emberek is elfordultak tőle: túl sokat kér. Szeretni mindenkit, még az ellenségein­ket is! Megbocsátani az ellenünk vétkezők­nek! Ez túl nagy ár. Mindenki féltette a maga kis megszokott életét. Az se baj, ha rossz, ha keserű, de az enyém. Jézus azért jött, hogy a sötét éjszakába világosságot hozzon. A bé­kéden világba békességet. A gyűlölködés, a meg nem békülés helyére szeretetet, meg­bocsátást. Azt mondta: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüg­gedjen!” Karácsonykor éljük át Krisztussal ezt a békét, örömet, békességet! D. NAGY TAMÁS A fontosság fontossága: Általános iskola első osztályában a téli szünidő éppen csak elkez­dődött. Családunk a másnapi Szentestére ké­szülődött a hideg, havas napon. Az utcánk vé­gében volt egy sekély kubikgödör. A környék lakói kacsaúsztatónak és hulladéklerakónak tekintették a gazdátian területet, amelyben ott­honra lelt lyukas fazék, tejeszacskó, kerti nye­­sedék és vízi szárnyasok hada. Jó időben senki sem vágyott vízre szállni ebben a pocsolyában, no de most télen vastag jég fedte. Elkéredz­­kedtem csúszkálni a kubikra. Még nem tud­tam korcsolyázni, a bakancsom talpa azon­ban jól csúszott a jégen, így nagy élvezettel fu­­tottam-csúsztam, futottam-csúsztam, ...majd hasra esve tehetetienül csúsztam be egy bokor alá. Egy kidobott kaktusz hatalmas tüskéi szi­tává lyuggatták a kesztyűmet és a tenyeremet A fájdalomtól sírva rohantam haza, s mutat­tam sajgó kezemet Anyukám abbahagyta a bejglisütést, és biciklivel elvitt az orvosi ügye­letre. A doktor úr és a nővérke komoly együtt­érzéssel, szememet eltakarva kezdték kihúz­­gálni a betöredezett tüskéket. A fájdalmas művelet alatt hol visszafogott, hol hangos jaj­gatással jeleztem, hogy kínzásnak érzékelem a felém megnyilvánuló orvosi jóságot. Végül kaptam egy tetanuszinjekciót, és vastag kö­téssel távoztunk Hazafelé útba ejtettük a já­tékboltot, ahol választhattam „fájdalomdíjat”. A testvéreim csak ezt irigyelték, az előzménye­ket nem... Hogy öt évtized múlva miért ele­ven bennem ez az emlék? Mert megéreztem azt, hogy valakinek fontos vagyok Bajban vol­tam, segítségre szorultam, és valaki abbahagy­ta miattam bokros teendőjét, és én kerültem a figyelme középpontjába. Az a Jézus mondta, akinek a születésére emlékezünk most, hogy: „Atyám áldottai és megjutalmazottjai vagy­tok. .. mert éheztem, és ennem adtatok, szom­jaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruház­tatok, beteg voltam, és meglátogattatok, bör­tönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Máté evangéliuma 25 fejezet 34-36 versek) Az ün­nepi készülődés forgatagában legyen nyitva a szemünk észrevenni magunk körül a szükség­ben levő embert! Adjunk neki méltóságot az­zal, hogy általunk megérezheti önnön fontos­ságát! Hadd legyen mindenkinek áldott, békés karácsonya! -ph-Fotók: Szaffenauer Ferenc Szakács- és felszolgálótanulók jelentkezését várjuk gyakorlati képzésre. Telefon: 06-75/311-272,06-30/936-0696 E-mail: dunakomlod.halaszcsarda@t-online.hu Kibővült halászcsárdánk - felújított panorámás terasszal - vál­lalja rendezvények szervezését akár 150 főig. Családi ünnepségek, keresztelő, ballagás, lakodalom, vállalati ünnepségek teljes lebonyolítását kitelepüléssel is. Paksi Halászcsárda

Next

/
Thumbnails
Contents