Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-11-25 / 22. szám

16 ■ Paksi Hírnök, 2022. november 25. Mozaik Az emberiség azon vágya, hogy automati­zálja és egyszerűsítse a monoton, bonyolult számításokat szinte egyidős a matematika megjelenésével. A nagy ókori kultúrák szin­te mindegyike ismert valamilyen, a számítá­sok segítésére szolgáló eszközt. A kutatások alapján az egyik első ilyen szá­molóeszköz az abakusz. A tárgy néhány vé­kony rúdból áll, amelyek mindegyikén adott számú, átfúrt, csúsztatható korong vagy go­lyó található. Használója ezek segítségével végezheti el az összeadásokat és kivonáso­kat. A szorzás és osztás elvégzéséhez az előb­bieknél jóval bonyolultabb eljárással alkal­mazható az abakusz. Az elektronikus szá­mológépek mára nagyrészt kiszorították a mindennapos használatból, de a világ ke­vésbé fejlett területein ma is alkalmazzák. A hellenisztikus világ egyik csodája a híres antiküthérai szerkezet, melyet 1902-ben találtak a nevét adó görög sziget mellett. Ezt a bonyolult, negyven bronz fogaskere­ket tartalmazó eszközt sokan a világ első is­mert mechanikus számológépének tartják. Az antiküthérai szerkezetet azonban nem közvetlenül számolásra használták, inkább egy naptár és csillagászati szemléltető esz­köz volt, mely majd' egy évezreddel meg­előzte korát. A mechanikus számológépek történetében jelentős állomás volt a Blaise Pascal fizikus és matematikus által 1642-ben épített szer­kezet. A feltaláló neve után Pascaline-nek nevezett eszköz az egyik első számológép mely fenn is maradt az utókor számára ere­deti és működőképes állapotban. A géppel maximum két hatjegyű számot lehet köz­vetlenül kivonni és összeadni. A francia Charles Xavier Thomas de Col­mar nevéhez fűződik az első sorozatban gyártott mechanikus számológép, melyet 1852 és 1870 között forgalmaztak. A vi­lág első, sorozatban gyártott összeadó- és nyomtatógépének megalkotója William Seward Burroughs volt. A Burroughs-féle számológépeket 1892 és 1920 között gyár­tották, ezen időszak alatt a gépek külalakját és mechanikáját alig változtatták. Az első magyar mechanikus számológépet gyártó céget 1910-ben alapították Külön­leges számológépek gyára Matzner és társa néven, Kassán. A cég két számológéptípust gyártott. Az egyik egy általános célú, Tho­­mas-rendszerű, lépcsőshengeres számoló­gép volt vásárolt licenc alapján, míg a másik egy különleges százalék- és kamatszámító gép. 1939-ben Zolnay Endre egy új, egészen kisméretű számológépet szabadalmaztatott. A gép gyártását a Zolnay Számológép és Fi­nommechanikai Gyárban valószínűleg ek­kor meg is kezdték. A második világégés be­fejezése után Magyarországon a nehézipar fejlesztése élvezett prioritást, a műszeripar fejlesztésére kevesebb energiát és pénzt for­dítottak. A háborút megelőzően is elsősor­ban a külföldről behozott gépek alkották a magyar irodagép-forgalom jóval nagyobb hányadát. A kezdődő hidegháború éveiben hamar világossá vált, hogy a korábbi beszál­lítók nagy része a vasfüggöny nyugati olda­lára került. Az újjáépítés idején is szükséges­sé vált a növekvő adminisztráció számára a kellő számú számoló- és írógépek beszer­zése. Az igények kielégítésére a megalakuló keleti blokk keretein belül és saját gyártás­ban kerülhetett sor. A képen látható Calcorex mechanikus szá­mológép (szorzógép) jugoszláv együttmű­ködésben, hazai gyártásban is készült. Itt­hon ezt az Irodagéptechnikai Vállalat (ITV) szerelte össze. Az ITV által készített gépek előlapját a gyár lógójával látták el, így meg­különböztethetők a zágrábi gyártmányok­tól. A irodai gépek szervizelését és árusítását az ITV 24 hazai telephelyen végezte. A paksi múzeum birtokában lévő darabot 1975-ben és 1976-ban javították a gép alján elhelyezett jelzés szerint. Szabó Tibor Fotó: Paksi Városi Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents