Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-08-26 / 16. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. augusztus 26. ■ 13 A 2019-es játékkiállítás kapcsán közzétett adományozási felhívás nyomán jelentős számú, a huszadik század második feléből származó tárggyal gyarapodott a városi múzeum történeti gyűjteménye. Ezek zöme - a felkérésnek megfelelően - különböző játék vagy gyerekekhez kapcsolódó tárgy volt, de az adományok között akadtak másfélék is. Egy nagyobb adomány részeként a múzeum egy 97 darabos jelvénygyűjteményt is kapott, melyek legnagyobb része az 1960- 1980-as évekből származott. A jelvények zöme a korra jellemző tematikát tükröz: szocialista ifjúsági szervezetek és programok (úttörő, KISZ) jelvényei, tanulmányi és munkajelvények, pártgyűlésekhez, a szocialista néphadsereghez kapcsolódó jelvények, szocialista propagandajelvények, a környező KGST államok és ifjúsági mozgalmaikhoz kapcsolódó jelvények, a turizmushoz, túrázáshoz kötődő kitűzők. A gyűjtemény érdekes csoportja a szovjet (és a szocialista tömb) repüléshez és űrprogramhoz kötődő daraboké. Ezek közül mutatunk be az e havi tárgytörténetben kettőt. A szovjet tábor egyik legfontosabb propagandatémája a kétség kívül látványos és valós eredményeket hozó űrprogram volt. A kezdeti szovjet sikerek tagadhatatlanok voltak: az első műhold (1957), az első Föld körüli pályát elérő állat (1957 novemberében), az első emberes űrrepülés (1961), az első női űrhajós (1963), az első emberi űrséta (1965) mind-mind a keleti blokk elsőségét jelentette az űrversenyben. Ezen eredmények elérése hatalmas gazdasági és társadalmi áron történt, azt a hamis képet mutatva, mintha legalábbis a szocialista tábor gazdasági és technológiai téren versenyképes lenne a Nyugattal, ami alapvetően nem volt igaz. A klasszikus űrverseny a hidegháború egyik látványos és felemelő eredményeket hozó szakasza volt 1957- 1975 között, mely mindkét felet hihetetlen mértékben megterhelte és a teljesítőképesség határára vitte. Hosszú távon a hihetetlen költségek miatt fenntarthatatlan volt, közvetlen és rövid távú katonai vagy gazdasági haszna a propaganda és presztízs eredményeken kívül kevés volt. Ugyanakkor a felgyorsított technikai és kutatási eredmények felmérhetetlen hatást váltottak ki hosszabb távon, és az egyetemes emberi történelem leglátványosabb és legemlékezetesebb addigi eredményeit produkálták. A képen látható három jelvényből kettő a Vosztok- és egy a Venyera-programnak állít emléket. A hosszúkás alakú jelvényeken felül kis vörös sematikus rakétaábrázolás látható, alul aranyszínű földgömb CCCP felirattal. Alatta „BOCTOK” cirill betűs (orosz) felirat. A Vosztok („Kelet”) a szovjet űrprogram egyig legnagyobb teljesítménye volt 1958-1964 között. Az első emberes űrrepülés e program keretében történt 1961. április 12-én, amikor Jurij Gagarin a Vosztok-1 fedélzetén a világ első űrhajósaként megkerülte a bolygót. A programot 1958- ban hagyta jóvá a Szovjet Kommunista Párt, majd zárta le 1964-ben. A program keretében tizenegy repülést hajtottak végre, ebből ötöt emberi személyzettel. Az első emberes űrrepülésen túl a program keretében került sor az első egy napnál hosszabb emberes küldetésre is. Ellentétben a nagyjából párhuzamos amerikai Mercury-programmal a Vosztokot teljes titoktartás övezte, a program neve és az indítások helyszíne is a bajkonuri űrrepülőtérrel titkos információ volt az első sikeres küldetésig. A harmadik jelvény a kevésbé közismert Venyera-küldetésekhez kötődik, holott az első korai sikereken kívül talán ez a sorozat tekinthető a szovjet űrprogram legnagyobb teljesítményének. A kerek alakú, fekete-vörös osztató jelvényen a fekete mezőben egy szovjet arany színű rakéta látható „BEHEPA-2” cirill felirattal, míg a vörös mezőben az „1965 12 XI” dátum olvasható. A Venyera-program egy szovjet bolygóközi küldetéssorozat volt a Vénuszra. (A „Venyera” a bolygó orosz neve.) A program 1961-1983 között zajlott, melynek során tizenhat űrszondát küldtek a Vénuszra. A Vénuszon emberi léptékkel hihetetlenül zord körülmények vannak a légkörben 120 Celsius-fok átlaghőmérséklettel és a földi légköri nyomás kilencvenkétszeresével. A felszínhőmérséklet a mérések szerint magasabb, mint 460 Celsius-fok. Nem csoda, hogy a Venyera-program első darabjai nem voltak sikeresek, ugyanakkor ezek az űrszondák hozták az első tényleges helyi eredményeket a bolygóról és a légkörről. Az első sikeres leszállást a Vénuszra is a program keretében hajtották végre, amikor a Venyera-7 1970-ben 23 percig sugárzott adatokat a felszínről. A képen látható jelvényt a program második küldetésére adták ki. A szondát a jelvényen olvasható napon lőtték fel. Maga a szonda küldetése az volt, hogy elhaladjon a Vénusz mellett, fényképezzen és méréseket végezzen. Tervezett küldetését nem tudta elvégezni, mert még a bolygó elérése előtt elromlott. 1966. február 27-én 24 ezer kilométerre repült el a Vénusz mellett, majd Nap körüli pályára állt, és a mai napig ott kering. Szabó Tibor
