Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-07-29 / 14. szám
Mozaik Paksi Hírnök, 2022. julius 29. ■ 1 5 Manapság, a GPS-ek és az automata segélyhívók korszakában már kevesebb jelentőséget tulajdonítunk a kilométerköveknek és a települések távolságát jelző tábláknak, de nem is olyan régen még meghatározó szerepük volt egy-egy utazás során. Általuk tudtuk, hogy mikor fogunk megérkezni, érdemes-e még megállni valahol a cél előtt, ha túlságosan éhesek vagy szomjasak voltunk, esetleg elég-e az üzemanyag stb. Kevesen gondolnák, de ezeket a távolságjelző táblákat nem a KRESZ megalkotói vagy az autópálya üzemeltetői találták fel, az eredetük egészen a római korig nyúlik vissza. Mérföldköveket a rómaiak már a köztársasági időszakban is állítottak, de használatuk Krisztus születése körül, Augustus császár uralkodásának időszakától kezdve terjedt el igazán a birodalomban. Rendeltetésük a maihoz hasonló volt már az ókorban is, a távolságok megjelölésére használták ezeket az utak mentén, így eme mérföldkövek (latin nevükön milliaria vagy lapides) a római útrendszer szerves részét képezték. (A mérföldkő vagy kilométerkő elnevezés jóval későbbről, 1746- ből származik, Angliából.) A római mérföldet (miile passum) ezer lépésben mérték, mindegyik lépés öt római láb volt. Ezért egy római mérföld ötezer lábnak vagyis körülbelül 1480 méternek felel meg a mai mérések szerint. Ezek a hosszú, henger alakú oszlopok készülhettek márványból, gránitból, de leggyakrabban mészkőből faragták ki őket, és sok helyen még ma is láthatók, viharvert, de még olvasható felirataikkal. Sok mérföldkövet mára azonban már kimozdítottak eredeti helyéről, hogy múzeumokban helyezzék el, helyettük másolatokat raktak ki, hogy a látogatók továbbra is megcsodálhassák ezeket eredeti környezetükben. A rajtuk lévő feliratok miatt rendkívül fontosak a régészeti kutatások számára is. Nem csupán a távolságadatok miatt, a rájuk írt egyéb szövegek is nagyon fontos információt hordoztak. Bizony, a propaganda a római időszakban kiemelt szerepet játszott a mindennapi életben, az uralkodók minden eszközt megragadtak uralkodásuk és tetteik népszerűsítésére. Mit írtak a mérföldkövekre? A korai itáliai darabokon sok esetben még csak egy szám volt, ami a kő Rómától való távolságát jelölte, de a császárok korában a vésett vagy festett felirat több sorosra duzzadt. Igaz ugyan, hogy a legfontosabb az út kiindulópontjától vagy „fejétől” (caput viae) lévő távolság kijelzése volt, ennek ellenére ez az információ a mérföldkövek feliratának utolsó eleme volt, ami jól jelzi a propagantörténet da elsőbbségét ezen a téren is. A mérföldkövek feliratozása meghatározott szabályok szerint történt, a felirat elemei kötött sorrendben követték egymást. Első helyen állt annak a személynek a neve, aki a követ állította, majd megnevezték azt a hivatalt, aminek jogkörében az illető a feliratál -otó: Paksi Városi Múzeum lítást végezte. Ezután került sor a megépített szakasz megnevezésére, majd az építés vagy javítás okára. Végül, mint már említettem, a távolságadat zárta a feliratot. Legtöbb esetben a mérföldadat mellett feltüntették a kiindulópontot is, amely általában az a helynév volt, ahonnét a távolságot mérték a mérföldkő felállítási helyéig. Ez a kiindulópont lehetett az út kezdete, az utolsó nagyobb helység vagy a következő legnagyobb helység is. A Paksi Városi Múzeum régészeti kiállításában is látható egy ilyen mérföldkő. Igaz, hogy ütött-kopott, az eredetinek csak egy része, és a felirata is már annyira lekopott, hogy csak nagyon nehezen olvasható, mégis ebben a töredékes formájában is elénk tárja régi pompáját és fenségességét, mellyel egykor útba igazította a Duna mellett közlekedő több tíz- vagy akár százezernyi utazót. Szabó Antal
