Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-06-10 / 11. szám
14 ■ Paksi Hirnök, 2022. június 10. Mozaik Az eltűnt városkép nyomában A paksi reformátusok neves lelkészei A régi református temetőbe, amely az Öreghegy utcában a katolikus temető után balra fekszik, 1778-tól kezdtek temetkezni. Ahogy egy fekete obeliszk hirdeti, ebben a sírkertben nyugszik derczeni Munkácsy Sándor (1823- 1893) kiérdemesült esperes, egyházkerületi tanácsbíró és a paksi gyülekezetnek 38 évig buzgó lelkipásztora. Mint egykori ’48-as honvédtiszt a szabadságharc után bujdosni kényszerült. Az elnyomás enyhültével előbb Medinán segédlelkész, majd 1852-től Dunaföldváron, 1854-től pedig Pakson lelkész volt. Beszélt és írt németül, franciául, angolul és latinul. A halála előtt 15 évvel egy esés következtében súlyosan megsértette a lábát, úgyhogy csak mankóval járhatott és a szobát őrizte. Több ezer kötetből álló könyvtárát a budapesti református teológiai intézetre hagyta. Egyházi beszédeit halála után könyvalakban is kiadták. Gyászjelentését unokahúga, özv. Tegzes Zsigmondné Munkácsy Sarolta közölte. „Nem váratlanul szólitá őt el a halál, hisz élete az utolsó időben a kialvásban levő mécshez hasonlított, mely egyre lassabban pislog végül utolsót lobbanva, kiabzik... A helybeli önkéntes tűzoltóság sorfalat képezett és fáklyásán kbérte ki a koporsót. A helybeli prot. énekkar szép gyászdalokat zengett; az udvaron Kátay Endre duna-szentgyörgyi ev. ref. lelkész mondott tartalomdús, hatásos gyászbeszédet” (Tolnamegyei Közlöny, 1893.09.03., 1-2.0.) Tekintélyes vagyonának nagy részét egy Pakson fölállítandó felsőbb leányiskola céljaira hagyta, mely sajnos nem valósult meg. Az új lelkipásztort, a későbbi orientalista műfordítót, dr. Kecskeméthy Istvánt 1894. március 18-án iktatták be hivatalába. Csak egy évig szolgálta szülővárosát. Pár nap múlva Kossuth Lajos halála okán a városi képviselő-testület Kossuth érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta, s a lakosságot a házak feldíszítésére kérték fel. A temetésre tizenhat tagú küldöttség ment Feil Ferenc bíró vezetésével. A fekete posztóval bevont református templomban gyászistentisztelet volt, amelyen az új lelkész a gyülekezetét könnyekig megható szép gyászbeszédet mondott. (Pesti Napló,1894.03.30., 7.o.) 1905- től Molnár Sándor lett a paksi lelkész. 1906. március 15-én a paksi kaszinó társas halvacsorát rendezett Bálint Lajos vendéglőjének nagytermében. A lakomán megjelent az öszszes paksi és környékbeli intelligencia, ünnepi szónokul a református lelkészt kérték fel. (Közérdek, 1906.03.24., 5.o.) 1921-ben nagy ünnepség keretében zajlott Pakson a kommunizmus alatt vértanúhalált szenvedett Bakonyi András csendőrőrmester és Csala Bálint csendőr emléktáblájának leleplezése. Az ünnepség után a református temetőbe vonult a közönség, ahol Bakonyi András sírjánál Molnár Sándor tartott beszédet, koszorút helyezett el a községi elöljáróság, a csendőrség és az Ébredő Magyarok Egyesülete. (Tolnamegyei Újság, 1921.07.02., 4.0.) 1923. január 13-án a Paksi Református Ifjúsági Egyesület az Erzsébet szálló nagytermében könyvtára javára jól sikerült műsoros táncestélyt rendezett. Az előadást Molnár Sándor beszéde előzte meg. Az egyháztanács 1927. március 31-én elhatározta, hogy a 106 éves, korhadni kezdő bádogot leszedeti, s a tornyot horganyzott vaslemezzel befedeti 3400 pengő költséggel. A csillagba ekkor elrejtett üzenet 2008-ban került elő, sorait Trianon búskomorsága hatja át, emellett a gyülekezet akkori elöljáróit is felsorolja. 1930. február 2-án lélekemelő ünnepség keretében emlékezett meg a paksi református gyülekezet jólelkű papja, Molnár Sándor 25 éves lelkészi működéséről. Az eseményről Tumpek mester jóvoltából csoportkép is készült. Ekkor már betegeskedett, és még az év májusában 58 évesen elhunyt. Felesége, három gyermeke és árván maradt egyházközsége gyászolták. (Tolnamegyei Újság, 1930.05.10., 5.o.) A paksi reformátusok 1933-ban Záborszky Jánost hívták meg pásztoruknak. 1935-ben felhívásban szállt síkra az egykézés ellen. Záborszky lelkész természet- és Isten elleni tettnek minősítette az egykézést, melynek leggyakoribb okainak a kényelmet, az önzést, a hiúságot és a nehéz anyagi helyzetet, valamint a vagyonféltést tartotta. Az egyháznak küzdenie kell az egykézés ellen, de szorgalmaznia is kell olyan állami intézkedéseket, amelyek az egyke ellen hatnak. 1937 őszén nagy feltűnést keltett Pakson egy külföldi rendszámú autó, amely a holland és a danzigi lobogót viselte. A hátsó táblák pedig még titokzatosabbá tették az autót, mert a diplomáciai testület jelét is látni lehetett rajta. „Csakhamar kiderült, hogy a paksi református parókia vendégei nem mások mint dr. Nederbragt J. holland külügyi államtitkár, aki évekig Hollandia népszövetségi megbízottja volt, most pedig már évek óta Danzig szabad államban a nemzetközi kikötő bizottság elnöke, mint a népszövetség főbiztosa. Ez az illusztris előkelőség látogatta meg Paksot e héten feleségével és gyermekeivel, mint Záborszky János paksi református lelkész és holland születésű nejének vendégei. A kedves holland társaság sok érdekes fényképfelvételben örökítette meg paksi és környéki élményeit” (Tolnamegyei Újság, 1937.10.06., 3.O.) dr. Hanoi János Molnár Sándor 25 éves lelkészi jubileuma, 1930. február 2-án (Fotó: Tumpek Mihály)
