Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-04-29 / 8. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2022. április 29.

Mozaik

Az eltűnt városkép nyomában

Az evangélikus templom építése

A gyülekezetté válás idején Rudnyánszky báró adományozta a település akkori szélén a Kohn-szőlők melletti telket az evangélikusoknak. Az 1787-1788-ban épített első, torony nélküli, nádfedeles fatemplomban egy hétregiszteres orgona szólt. A második, szintén torony nélküli, fazsindelyes templom 1812-től 1880-ig állt, és tűzvészben pusztult el, akárcsak az első. 1880 áprilisában történt, hogy állítólag egy varjú piros fejű gyufát talált, amit a fészkébe vitt. Ahogy a csőrével kopogtatta, a foszforos gyufa fellobbant, majd a tűz átterjedt a fészekből a nádtetőre a Fehérvári úton lévő présházsoron. A tüzet megállítani nem lehetett, sok utcával együtt leégett a lelkészlak, az iskola és a templom is. Ez a pusztulás indította el az új épületegyüttes építését. A régi templomnak a falai is ledőltek, a legépebb az iskolaépület maradt, így az még 1880-ban elkészült. Utcai homlokzata egyszerű, udvari homlokzata beüvegezett pillérsoros tornác.

„Az új templomot nem a régi helyén, ami megközelítőleg az új lelkészlakás területén állt, hanem attól feljebb, a Vörösmarty utca tengelyében kezdték el építeni 1881 őszén.” (Bencze Barnabás)

A templom tervezőjének kilétét homály fedi, egyetlen utalás, hogy az építőmester egy papgyermek lett volna. A hasonló templomtervezések kapcsán felmerült Benkó Károly és Baldauf János tervező neve is, de biztos forrás nincs róla. A templomépítés 1881 őszén kezdődött, neoklasszikus stílusban. Különösen érdekes az a hármas timpanonismétlődés, amely a kapubejárat ikeroszlopai felett, az oltárkiképzésben és a torony négy oldalán is megfigyelhető. A templom belső tagolása a régi római házak elrendezésére utal, a klasszikus hagyományokat erősítve az alacsonyabb oszlopok dór stílusúak, a magasabbak akantuszlevél motívumokkal díszített korinthoszi oszlopfőket hordanak. A szószék akusztikai okokból a jobb oldalra került. A Meidinger-féle fűtésrendszer sajnos nem hozta a várt hatást, az erre kiépített alagúton a meleg levegő gyorsan lehűlt, és alig tudott a templom belső hőjén emelni. Az építkezés idején az istentiszteleteket Kurcz József Kossuth Lajos

Fotó: magánarchívum

Evangélikus templom, Rosenbaum Ignác kiadása, kb. 1911

utcai házában tartották. Az egyházmegye 1882 nyarán tartott közgyűlésén az esperes jelentette, hogy 24000 korona költséggel épül új templom. Az összeg sokkoló méretét jelzi, hogy a paksi gyülekezet évi bevétele kb. 3000 korona volt, melyből az iskolát, két tanítót és a lelkészlakot is fenn kellett tartani. Nagy áldozat volt tehát a hívektől, hogy évtizedekre eladósította magát a gyülekezet. Az építkezés 1884 őszére befejeződött, a gyülekezet ekkor több mint 1300 tagot számlált. Az új templom monumentális hatása legjobban a Vörösmarty és a Kossuth Lajos utca találkozásánál érvényesül. A templomot rendes használatba vették, de a fényes templomszentelési ünnepség elmaradt, mert a gyülekezet hangulatát nyomasztotta az adósság. Kurcz József halála után, 1892-ben Petrich Ferenc birtokos lett az új felügyelő, majd Szeniczey Géza. 1894-ben Keck Jakab kovácsoltvas díszes oltárrácsot ajándékozott a templom számára. A felszentelést egy új orgona készíttetése is késleltette, mely az osztrák Rieger orgonagyár budapesti üzemében készült 1895-ben. Végül tizenhárom év késéssel, Gyurátz Ferenc püspök paksi látogatása alkalmával, 1897. szeptember 12-én szentelték fel az új templomot. 1905 nyarán elkészítették a templom kapuzatának téglaoszlopait és közéjük a díszes kovácsoltvas utcai kapukat. 1909-ben a templom mögötti Kohn-szőlőterületet felparcellázták, melynek során a gyülekezet is igényét jelezte a templom mögötti részre, hogy ott majdan tornaterem és gyakorlókért létesüljön. 1911-ben három harangot öntettek a soproni Seltenhofer Frigyesnél, kellemes csengésű a-mollban, melyhez a régi tűzben égett két harangot is felhasználták. Öt évvel a harangok megszerzése után, a világháború alatt a kormány kérésére a két kisebb harangot hadi célokra leszerelték. 1927-ben avatták fel az előtérben látható első világháborús hősök emléktábláját. A paksi gyülekezet 1929-ben már elég erősnek érezte magát, hogy pótolja a háborúban elvesztett harangjait. Ismét a Seltenhofer cégnél rendelték meg a három harangot, melyek 1929. április 29- én érkeztek meg a vasútállomásra, ahonnan díszes lovas kísérettel, felvirágozott kocsikon hozták be. A templomépítő lelkész, Horváth Sándor halálával egy korszak is lezárult a gyülekezet életében:

„A paksi ág. hitv. ev. egyházközség mély fájdalommal tudatja, hogy felejthetetlen jó lelkipásztora, Nagytiszteletű Horváth Sándor úr, ág. hitv. ev. lelkész, kiérd. főesperes, egyetemes törvényszéki bíró stb. 64 évi hűséges lelkipásztori munkásság után életének 91. évében, folyó évi augusztus hó 22-én d.u. 2 órakor az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult hűlt tetemeit f. évi aug. 24-én, d.u. 3 órakor fogjuk a templomi gyászistentisztelet után a paksi ág. hitv. ev. temetőben örök nyugalomra helyezni. Paks 1930. aug. 22-én. Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem a hitet megtartottam (II. Tim 4,7).” (Forrás: Sólyom Károly: Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján, 1991., paks.lutheran.hu)

dr. Hanoi János