Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)
2022-04-29 / 8. szám
Portré Paksi Hírnök, 2022. április 29. ■ 9 Jó napot, mi újság? Szász Sándor Cégének hivatalos himnusza az Ismerős arcok zenekar Építsünk hidat című dala. Találóbbat nem is választhatott volna, és nemcsak azért, mert új hivatása a hídépítés. Szász Sándor életében, felfogásában számos olyan momentum van, ami viszszaköszön a dalban is. Esetében teljesen helyénvaló a kérdés, hogyan lesz az emberből egyig pillanatról a másikra egy hídépítő vállalkozás vezetője. Mint kiderül, többé-kevésbé kényszerből. A szőlő azonban cseppet sem savanyú, remekül érzi magát a több mint húsz családnak megélhetést biztosító cég élén, és rendkívül büszke a művekre, amelyek száz év múlva is dicsérik majd alkotóik munkáját. Szása - ahogy barátai, ismerősei szólítják - Tasnádon született, Nagykárolyban nevelkedett. Kamasz volt, amikor a család áttelepült Magyarországra, ő fél évvel később - a forradalom kitörése után egy héttel - tudta követni a szüleit és húgát. Egyedül jött át a határon két bőrönddel a kezében. A határ egyik oldalán a szülők és az új haza, a másikon a nagyszülők... Két évtizedet töltött a rendvédelemben. Sokat köszönhet ennek a hivatásnak. Hogy meszszebb ne menjünk, feleségét, Gabit, akivel együtt jártak rendőr szakközépiskolába, Csopakra. Az ő révén került Paksra. Huszonhat éve alkotnak egy párt, fiuk, Bálint az ESZI-be jár, nagyon jól tanul, nagyon jó angolos, és egyelőre úgy tervezi, hogy Pécsre megy egyetemre - árulja el édesapja. Szása pályafutására visszatérve: a Neutron Bevetési Osztály, későbbi nevén TEK gárdáját erősítette. Neve már csak annak okán is ismerősen csenghet, hogy egyike volt az Orlandót többször megjárt versenycsapatnak. Pályafutását egyébként Nyergesújfalun kezdte az Esztergomi Rendőrkapitányság járőreként, és a Budapesti Terrorelhárítási Központ műveleti osztályvezetőjeként, alezredesként fejezte be. Ezután három évet töltött az atomerőműben, de 2018- ban lejárt a szerződése. Egyszer csak a munkaügyi hivatalban találta magát, egy ilyen pályafutás után, és családapaként fel kellett tennie magának a kérdést, hogy hogyan tovább. Ez kellően nagy pofon volt ahhoz, hogy bátran lépjen új útra: céget alapított. Először úgy gondolta, evidens, hogy biztonsági szakértőként keresi majd továbbra is a kenyerét. Egy barátja, Komlósi Zoltán - aki ma már üzlettársa - hívta fel a figyelmét arra, hogy Körmendre az M8-as építéséhez betonacélszerelő céget keresnek. A feladat megvolt, már „csak” csapatot kellett építeni, aztán meg hidakat, egyiket a másik után, például az M6-os autópálya nyomvonalán. Szász Sándor leplezetlen büszkeséggel beszél arról, hogy milyen fantasztikus érzés végignézni, végigmenni azokon a műveken, amiket ők hoznak létre. - Valljuk be, a férfiember törekszik arra, hogy maradandót alkosson. Páratlan érzés tudni azt, hogy ezek a hidak száz év múlva is itt fognak majd állni - árulta el. Mint mondta, nehéz volt talpra állni, de nagyon jól érzi magát. Vezetőként sosem volt vaskalapos, ma sem az. Vallja, hogy akkor működnek jól a dolgok, ha a munkatársai is jól érzik magukat, jó légkörben tehetik a dolgukat. Az asztalos édesapa által beleplántált gyakorlatias szemlélet, a rendőrségtől hozott fegyelmezettség, állhatatosság hasznos tulajdonságok a vállalkozói világban. A siker titka ezenfelül talán az, hogy egyszerre van benne magas fokú alkalmazkodóképesség és bizonyítási vágy.- Állhatatosnak lenni, mint a farkas, a lupus. Hinni a megújulás, az újrakezdés lehetőségében, amit a farkashold szimbolizál, a lupus lunae, az év első teliholdja. így született a LupEx. Éppen három évvel ezelőtt - idézi fel. Nem titkolja, az új feladat egész embert kíván szinte napi huszonnégy órában, ő azonban igyekszik tudatosan gátat szabni a munkának, hogy elegendő idő maradjon a családra, a feltöltődésre, a kikapcsolódásra. Újabban kacérkodik a síeléssel és a lovaglással is. A divatos szóval élve társadalmi szerepvállalás sem áll tőle távol: tagja az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének; elsők között kelt útra, hogy segítsen a Kárpátalján nehéz helyzetbe került magyaroknak.- Ha segítünk, talán nem hagyják el a szülőföldjüket, megőrzik a magyarságukat - mondja. Szabó Vanda
