Paksi Hírnök, 2022 (31. évfolyam, 1-24. szám)

2022-03-25 / 6. szám

20 U Paksi Hírnök, 2022. március 25.

Mozaik

Az eltűnt városkép nyomában

Időkapszula a Kiss Pál Utóda üzletházban

Fotók: magánarchívum

Vitéz Kiss Kálmán 1942-ben megírt levele nyolcvan évvel később, 2022-ben ért célba

Időutazásra hívom az olvasót, amelyhez visszarepülünk a második világháború idejére, amikor 1942 tavaszán mozgósítják a 2. magyar hadsereget, megalakul a Kállay-kormány. Pakson a Szent István tér 6. számú saroképületben járunk, melyben egykor Flórián János kereskedő, aztán fia, Flórián István városbíró üzlete volt, majd tőlük vásárolta meg Kiss Pál kereskedő, aki fiaival megalapozta a Kiss Pál Utóda üzletházat. Halála után fia, vitéz Kiss Kálmán (1895-1976) a csendestársként közreműködő testvérével az üzletházat az 1930- as évek közepére a fővárosi Corvin Áruház mintájára Paks és környéke legnagyobb és leggazdagabb választékát nyújtó áruházává fejlesztették. „A főnöki irodában egy igen érdekes és a cég üzleti alapelveit képviselő aquarell festmény függött. A kép hidat ábrázolt, amely a termelők és a fogyasztók partjait köti össze. A híd a kereskedelmet jelképező cég, amelynek öt pillére a partok közt hullámzó kereslet-kínálat állandó folyamából emelkedik ki. A pilléreken a következő felírásokat lehetett olvasni, amelyek egyben a komoly kereskedő alapelveit is jelentik: 1. Becsületesség,

mert ebben legkisebb a konkurencia, 2. Szakértelem, mert a tudás oly erő és fegyver, amelyet senki sem vehet el tőled, 3. Szorgalom, mert azt nem szívesen utánozzák, 4. Takarékosság, mert minden megtakarított fillér ütőkártya a konkurenciával szemben, 5. Rend, mert az fél haszon.” (Magyarság, 1942.10.02.,5.o.) Az 1942-es évben óriási, emeletes raktárakat építettek, bízva, hogy a háború befejezése után újult erővel meginduló forgalmat ki tudják szolgálni. Mindeközben ugyanezen év márciusában vitéz Kiss Kálmán az üzletház egyik belső helyiségében parkettát cserélt. A felszedett régi padlón megtalálták az azt készítő mester nevét és az 1854-es dátumot. Ez adta az ödetet, hogy ő is egy üzenetet helyezzen el az utókornak. Elővett egy céges fejlécű papírost, és levelet írt a ház jövőbeli tulajdonosának. A levelet gondosan összehajtogatta és egy üvegcsőbe helyezve kis deszkadarabba rejtette, lebélyegezve, lepecsételve, ceruzával ráírta a megtalálóknak: „az üveg tartalma elolvasandó”. Aztán a háború után jött az államosítás, és a generációk által felépített családi vagyon a Népbolt Vállalat tulajdonába került. Vigaszt talán csak az nyújtott az idős korában a főváros melletti Gyálra költözött mesternek, hogy a bolt vezetője évtizedekre kiváló egykori tanítványa, Sípos Józsefiéit. Történetünk most visszakanyarodik a jelenbe: 2022 februárjában a sokáig hirdetett sarokház újdonsült tulajdonosa, Lőrincz János megkezdte az épület belső felújításának munkálatait. Egy belső helyiségben a régi padlót felszedve, nyolcvan év után előkerült az előd tulajdonosok tíz centiméteres fadobozkája, benne üvegcsőbe hajtogatva a megtalálónak szánt üzenet. A levél felsorolja a cég akkori vezetőségi tagjait és az alkalmazottakat. Ismerős paksi nevek és személyek, akiket szüléink, nagyszüleink is ismertek, és talán néhány éve még volt, aki köztünk élt. Vitéz Kiss Kálmán és neje jókívánságokat küldtek a ház jövőbeli tulajdonosának a levélben, ami azzal a szomorú közléssel zárul, hogy a Kiss Pál Utóda üzletház vezetőinek nem született gyermeke, így nem lesz utód, aki továbbviszi a családi vállalkozást. Lőrincz Jánost meghatotta az üzenet, s mivel nemcsak magát érzi személyes címzettjének, hanem rajta keresztül

Paks város egész lakosságát, így tervei szerűit a felújítás után a levél tartalma az épületben is olvasható lesz. A levél szövege szó szerint így szól:

„Kedves Utódunk! Az itt fekvő parkettet vitéz Kiss Kálmán és neje Bekker Erzsébet rakatták le 1942 márciusában. Amikor a régi padlót felszedettük, egy deszkadarabkára a volt padló készítőjének a neve és a padló készítésének ideje volt írva, éspedig: Iván Antal, Dunaföldvár, 1854. Ez késztetett ezen soraim írására. A ház is valószínűleg 1854-ben épült, amikor az első padlót lerakták. Előző tulajdonosa Flórián István volt. A most készült parkettet Denk István budapesti parkettázó munkás rakta le. Ebben az időben Kiss Pál Utóda cég működő tagjai a következők voltak: tulajdonosok vitéz Kiss Kálmán és neje, testvéröccse Kiss József és neje. Alkalmazottak: Pintér Antal, Bán Lajos, Teobald Rózsi, Matern Ferenc, Szabó Sarolta, Verli Pál, Danizs János, László Margit, Schmidt Mihály, Piszer Károly Albrecht József, Erdős Julianna, Besenci Sándor, Stenger Pál, Rodenbücher Márta, Bán Imre, Eigemann Erzsébet, Fehér Katalin, Vámos Matild, Kiss Klára, Tillmann Irén. Amikor e sorokat olvassák, fentieknek egy része valószínűleg már a föld alatt porlad. Kívánunk utódainknak sok szerencsét és a házban boldog, nyugodalmas lakást. Feleségem és én sokat dolgoztunk és küzdöttünk, amíg ezt a házat megvehettük. Gyermekeink nincsenek és így utódok nélkül fogunk meghalni. Paks, 1942. március 28. vitéz Kiss Kálmán.”

dr. Hanoi János