Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)
2021-02-12 / 3. szám
6 ■ Paksi Hírnök, 2021, február 12. Közélet Paksi építésügyi kisokos Az építésügy története Fcüó: Babai István/archív Az építésüggyel mindenki találkozik az élete során, függetlenül attól, hogy társasházi lakásban vagy családi házban él. A saját ingatlanunkról általában úgy gondolkodunk, hogy senki ne szóljon bele, mit, hogyan szeretnénk csinálni, hiszen a miénk, mi rendelkezünk felette. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a települések egésze, annak megjelenése az általunk alakított épületekből, építményekből áll össze, az épített környezet pedig hatással van ránk, ha harmonikus, jól érezzük magunkat benne. Lehet egy ingatlan önmagában nagyon szép, korszerű, egyedülálló csoda, ahogy lehet mutatós egy kerítés, vagy szemet gyönyörködtető egy épület színezése, de ha nem illenek a környezetükbe, megborul az egység, megszűnik az összhang, ami rossz érzést kelt bennünk. Pakson abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy különleges és egyedi megjelenésű kisvárosban élünk, amely érdemes arra, hogy megőrizzük értékeit, sajátos hangulatát. Az építésügy - ami a rendszerváltás óta számtalan változáson ment át - ennek az egységnek a megvalósulását szolgálja. Az idősebbek még emlékezhetnek arra az időszakra, amikor szinte nem volt olyan építmény, amelyre ne kellett volna a hatóságtól engedélyt kérni, legfeljebb az változott, hogy ki volt az engedélyező hatóság. Paks abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy az elmúlt évtizedekben a településen volt az engedélyezés, a rendszerváltás előtt mint a Városi Tanács önálló szakigazgatási szerve, majd az önkormányzat jegyzője Paks vonatkozásában, később pedig mint járási szintű építésügyi hatóság. A rendszerváltás előtt a jogi környezet viszonylag kevés mozgásteret adott a településeknek a városképpel kapcsolatos önálló jogszabályok megalkotására, az országos szabályok mentén dönthetett a településrendezési tervekben az egyes területek építési övezetekbe sorolásáról, ezen felül a környezetbe való illeszkedés volt fő szabály. Ennek megítélése az építésügyi hatóság kompetenciájába tartozott, melyben segítséget nyújtott a kezdetben a települések által önként, majd később kötelezően alkalmazott települési főépítész véleménye. A rendszerváltást követően a települések nagyobb önállóságot kaptak a településrendezés terén is. Törvénybe iktatták a meglévő értékek védelmét, az 1997-ben hatályba lépett építésüggyel foglalkozó törvény az épített környezet alakítása mellett már a védelméről is szólt. Itt meg kell jegyeznem, hogy városunk élen járt ezen a téren: az első, helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendelet már 1996 júliusában megszületett, ezzel egy időben döntöttek városatyáink a helyi védelem alatt álló ingatlanok felújításának támogatásáról is. A törvényi védettséggel és helyi védelemmel kapcsolatos rendelkezések betartatása az építésügyi hatóságok, Pakson ebben az időben Paks város jegyzőjének a feladatkörébe tartozott. O
