Paksi Hírnök, 2021 (30. évfolyam, 1-16. szám)

2021-08-13 / 15. szám

14 ■ Paksi Hírnök, 2021. augusztus 13.

Mozaik

Az eltűnt városkép nyomában

A Bednárz-villa, avagy a Prelátus története

Fotók: magánarchívum

Bednárz-villa, képeslaprészlet, Kiss Pál Utóda kiadása, 1940. (bal oldal), Állami gazdaság üvegcímkéje a filagóriávaj 1968. (jobb oldal)

A Rókus utca löszbe vájt pincéiről már aló. századi utazók is írtak, és még a múlt század közepén is fehér falú, nádtetős házak sorakoztak az egykori Malom utca folytatásában. Itt látogatta meg paksi barátját Bednárz Róbert (1876-1946) fővárosi apátplébános, akit megfogott a környezet páratlan szépsége. Megvette Gyurki András présházát, az egykori Czifka-kocsmát, és 1934- re komoly villaépítményre és szőlőtelepítésre ruházott be a területen. A neobarokk-klaszszicista kúria Krisztus halálának 1900. évfordulója tiszteletére emeltetett.

„Az épületet paksi iparosok készítették, Tumpek Franci bácsi és Vörös Tóni bácsi, Bach Jani bácsi, Hertik Szepi bácsi nevét hallottam.” (Várszegi László: Feljegyzés)

A kúriának eredetileg három egymásba nyíló, Dunára néző szobája volt, mindegyikben míves csillárral. A középső szobába kandallót is építettek, melynek kovácsoltvas ajtaját tűzzománc képek keretezik. Utcafrontján szembetűnő a kovácsoltvas kapu és a

félköríves ablakkeretek, francia erkélyek, érdekesség a lépcsőfeljáró melletti falba süllyesztett pásztorbotos püspökszobor. A homlokzatán két jón oszlop által tartott timpanon tetején barokk kőurna díszeket láthatunk. A szép kovácsolt kerítés után egykor a vincellérlakás következett, és a hozzá tartozó gazdasági épületek. A déli oldalon mellé épült kis cselédlakás állt, aminek helyén ma parkoló van. Bednárzot 1900- ban szentelték pappá, 1907-ben a Rákóczi-kollégium igazgatója lett, 1913-ban gimnáziumi hittanár, 1916-ban pedig segédlelkész Krisztinavárosban, 1923- tól plébános. Volt császári és királyi udvari káplán, címzetes kanonok, címzetes apát, és 1928-ban a pesti kerület esperese lett. 1921-ben a Keresztény Községi Párt tagjaként jutott be a főváros közgyűlésébe. Ez a párt egy helyi, budapesti politikai párt volt a két világháború közötti Magyarországon 1920 és 1939 között. Fennállása alatt meghatározó szerepet töltött be a főváros politikai életében. Bednárz Róbert pápai prelátusi kinevezését 1932 nyarán, nagy ünnepségen ülték meg.

„A főváros keresztény társadalmának impozáns részvételével ötszáz terítékes vacsorán ünnepelték Bednárz Róbert apátot, a belvárosi főplébánia templom plébánosát, pápai prelátussá történt kinevezése alkalmából.

A vacsorát a belvárosi katolikus egyházközség a Középponti Katolikus Kör, a SasKör, a Keresztény Községi Párt, továbbá a belvárosi keresztény társadalmi szervek rendezték a Katolikus Kör gazdagon feldíszített dísztermében.” (Magyarság, 1932.06.10., 6.O.)

Ebből a méltóságból származik tehát a paksi villa, és felette a domboldalon húzódó szőlőskert elnevezése, melynek filagóriájából pazar kilátás nyílik a paksi Dunakanyarra. A prelátus hétvégente Rolls-Royce-szal járt le Paksra, az épületet afféle nyári villaként használta, olykor a közeli Rókus-kápolnában is misézett. Volt sofőré, kertésze, vincellére, Menhelyi János a háború előtt és a háború alatt is volt itt vincellér. A villát 1946-ban dr. Tóthegyi (Tenczl) József szülészfőorvos családja örökölte oly módón, hogy az orvos felesége Bednárz prelátus keresztlánya volt. A Kossuth Lajos

utcai Resch-szanatóriumban is dolgozó nőgyógyász főorvos családja tíz évet lakott benne, majd 1957-ben a Paksi Állami Gazdaság vette meg az épületet. Hasznosították felette a hegy levét, mely fehérborokat (Paksi Pecsenye Fehér, Paksi Ezerjó, Paksi Szőlőskertek Királynője stb.) még a Bednárz által telepített mintaszőlőkből nyerték. A gazdaság palackozóüzemét az alagsorban állították fel, az épület alatt húzódó pincerendszerben érlelték a borokat, az üvegcímkén a prelátusi kerti pavilon képével jelezték a nedűk származási helyét. 1992- ben az önkormányzat megvette az épületet, mely közösségi rendezvények, borversenyek helyszíne lett, vendégszobákat alakítottak ki a tetőterében.

„A városé a Prelátus. A paksi önkormányzat nyilvános árverésen egyetlen jelentkezőként vásárolta meg a Prelátus épületét a Paksi Állami Gazdaságtól, nyolcmillió forint értékben. A Prelátus feletti 4,5 hektáros szőlő és mintegy egyhektáros mandulás a vagyonátadó bizottság döntése értelmében már szeptemberben a város tulajdonába került.” (TMN, 1992.11.06., 3.o.)

Építészeti jelentőségét elismerve helyi védelem alá helyezték, 1996- ban a Neutron Kft. szépen felújította. 1998-ban a frissen alakult paksi Borbarát Klub tagjai a földalatti pincét rendbe tették, és átépítették kulturált klubhelyiséggé. Egyszer lejutottam a Prelátus alatti pincerendszerbe, jó darabig besétáltunk. Azt mondták, hogy ameddig ellátok, még azon túl is pince van. Felette a szőlőt bérlők művelik, remény van rá, hogy gondos kezek munkájából akár a város borát is teremheti majd egyszer a Prelátus-szőlő.

dr. Hanoi János